Műveltségi kvíz: okosabb vagy, mint egy ötödikes?

Nehezebb az iskolai tananyag, mint azt felnőtt fejjel gondolnánk!
A legújabb műveltségi kvízben csupa olyan kérdést kapunk, ami akár az iskolai tankönyvekben is szerepelhetne.
Hány helyes válaszunk lesz a műveltségi kvízben?

Nem árt, ha jól tájékozottak vagyunk ahhoz, hogy a legfelső szintet érjük el a legújabb műveltségi kvízben. De vajon vagyunk olyan okosak, mint egy általános iskolás? Ha kitöltjük a műveltségi kvízt, megtudhatjuk, vajon hányast kapnánk.

Ki volt a világ legokosabb embere?

Stephen Hawking, Albert Einstein, Isaac Newton, Nikola Tesla – zseniként tartjuk számon őket elért eredményeik miatt. Sok olyan eset van azonban, amikor valaki azon túl, hogy magas intelligenciaszintet produkál, mást nem tud felmutatni az életében.

Ilyen volt William James Sidis esete is, akinek a nevét valószínűleg sohasem hallottuk még, pedig ő volt a valaha élt legintelligensebb ember a világon.

Született zseni?

William James Sidis 1898. április 1-én született New York-ban. Már szülei is zsenik voltak – Boris Sidis híres pszichológus volt, anyja, Sarah, orvos –, akik nem sajnálták a pénzt és energiát, hogy táplálják és kielégítsék fiuk tudásszomját. Nem meglepő, hogy William Sidis zsenialitása hamar megmutatkozott:

18 hónaposan már a The New York Timest olvasta
6 évesen 8 nyelven beszélt folyékonyan (latinul, görögül, franciául, oroszul, németül, héberül, törökül és örményül) az angolon kívül
Saját nyelvet fejlesztett, amit Vendergoodnak nevezett

Más, mint a többi zseni

Míg a legtöbb gyerekzseni csak egy dologban mutat kiemelkedő tehetséget, William Sidis több téren is kimagasló volt. Franciául írt költeményeket, regényt írt és készített egy alkotmányt. 11 évesen lett a Harvard Egyetem hallgatója, ezzel mindmáig a legfiatalabb ember, aki a híres intézményben tanult. Ám nem csak tanult. 12 éves korában már másoknak tartott előadást a négydimenziós testekről.

Nem volt azonban boldog a Harvardon. A felnőtt diákok gúnyt űztek belőle, nevetség tárgya volt az egyetemen. Végül 16 évesen cum laude diplomázott 1914-ben.

William Sidis 16 évesen, amikor lediplomázott a Harvardon

A zseni IQ-ja

Ha William Sidis intelligenciahányadosát nézzük, egyértelműen zseni volt. Három átlagos ember IQ-szintjét egymaga tudhatta magáénak: nagyjából 250-300-as lehetett az IQ-szintje. Viszonyításképpen: Albert Einsten 160-as, Leonardo da Vinci 180-as, Isaac Newton 190-es IQ-val rendelkezett.

Ám, hogy az IQ-szint önmagában nem jelent semmit, Sidis a bizonyíték. A diploma után rövid ideig matematikaprofesszor volt, de a tanulói többségénél is fiatalabb volt, ami rengeteg feszültséget jelentett, amivel nem tudott megbirkózni. Végül otthagyta a Harvardot.

Folyamatosan váltogatta a munkahelyeit, álnéven több könyvet is írt. 1919-ben letartóztatták, mert részt vett egy szocialista összejövetelen, és koholt vádak alapján elítélték. Apja járt közben érte, hogy ne kelljen börtönbe vonulnia. Ezután a megaláztatás után végképp úgy döntött, hogy elvonul a világ elől. Könyvelőként több helyen is dolgozott, de mindig kilépett, amikor kiderült, kicsoda.

Megérte a zsenigyerekség?

Bár gyerekként kifejezetten élvezte a tanulást és azt, ahogy apja pszichológiai módszerekkel próbálta zsenivé nevelni, felnőttként már nem így vélekedett erről. Apját hibáztatta saját élete kudarcáért, még a temetésére sem ment el. A világ valaha élt legintelligensebb embere végül 46 évesen, magányos irodai tisztviselőként halt meg.

Hány pontunk lesz a műveltségi kvízen?

Itt az ideje, hogy saját magunkat is próbára tegyük egy műveltségi kvízben. Tíz kérdésre kell válaszolnunk különböző témakörökben. Mindegyik kérdésnél három válaszlehetőség közül kell kiválasztanunk azt, amelyik a helyes. Hány pontot érünk el a műveltségi kvízen?