Szorongás
Az első ilyen probléma a szorongás. Ez mindenkinél, bármely korban előfordulhat, de a folyamatos online jelenlét, szoros határidők és a rájuk nehezedő elvárások miatt a fiatalok kiemelkedően magas szinten küzdenek szorongással. Mindeközben a saját identitásukat is ki kell még alakítaniuk. Mint ahogy azt egy 2023-as kutatás is kimutatta, a Z- generációsok 46%-a stresszesnek és szorongónak vallja magát a munkában.
A szorongást általában az önbizalomhiány táplálja. Ha például szorongsz egy fontos vizsga előtt, az nagy valószínűséggel azért van, mert azt gondolod, képtelen vagy rá, nem fog sikerülni.
„Mindig biztatom a pácienseim, hogy tartsanak szünetet az online térben, azaz mellőzzék egy kicsit azt a temérdek mennyiségű információt, ami a telefonjukból árad” – mondta Erica Basso pszichológus.
Az álláskeresés okozta stressz
A Z generációsokra a korábbiakhoz képest jellemzőbb a kapunyitási pánik. Semmiképp nem akarnak egy hétköznapi életet egy sablonos munkával. Nagy dolgokat akarnak elérni az életben, amivel változtathatnak a világon vagy segíthetnek embereken, tehát életük értelmet nyer. Ezzel azonban még nagyobb nyomást gyakorolnak magukra. Ezekben a fiatalokban különösen jelen van az a félelem, hogy hibáznak, és ambícióikat nem tudják kiélni.
A Z generációsokra a korábbiakhoz képest jellemzőbb a kapunyitási pánik
A döntésképtelenség
A Z generációsoknak különösen nehezen megy a döntéshozatal. Ez a döntésképtelenség abból adódik, hogy rettegnek rossz utat választani. A mai világ számtalan lehetősége közül nehezebb dűlőre jutni, főleg, ha olyan nagy mérföldkövekről van szó, mint a továbbtanulás, karrier vagy külföldre költözés. Ez a sok kötelező választás túlterheltséget okoz a fiatalokban.
„Azt szoktam ajánlani a klienseimnek, hogy próbálják meg meghatározni a saját értékrendjüket, és kérdőjelezzék meg, mit miért csinálnak” –mondta Israa Nasir pszichológus.
Testkép
A közösségi médiumok megnövekedett népszerűsége miatt a Z generációsok rendszeresen hasonlítják magukat „ideálisnak” nevezett testalkatokhoz. A közösségi médiából ömlenek rájuk a konvencionálisan szépnek tartott, tökéletesnek kikiáltott testek, amelyeket látva elkezdik megkérdőjelezni magukat.
Bár nincs mágikus megoldás, a pszichológusok általában azt ajánlják ezeknek a fiataloknak, hogy limitálják a közösségimédia-fogyasztásukat, és próbáljanak olyan embereket követni, akik pozitív üzeneteket sugároznak.
Forrás: Huffingtonpost Szerző: Gabányi Kinga Fotó: Getty Images
