- Az ADHD egy krónikus idegrendszeri fejlődési rendellenesség.
- Fő tünetei a hiperaktivitás, az impulzivitás és a figyelmetlenség.
- Szakértők osztották meg, miért jó, ha fény derül az ADHD felnőttkori diagnózisra és milyen hátrányai lehetnek.
Joseph Aquilina ADHD-diagnózisát 37 éves korában, 16 évvel a diszlexia diagnózisa után állapították meg, miután egy durván stresszes időszakon ment keresztül. A gyors beszédű londoni sokáig azt hitte, hogy a fókusz-, memória- és tervezési nehézségei a diszlexiának tudhatók be. Jelenleg ADHD-coachként dolgozik.
A felnőttkori ADHD-diagnózis pozitívumai
Az ADHD egy krónikus idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amelynek fő tünetei a hiperaktivitás, az impulzivitás és a figyelmetlenség. Egy becslés szerint a felnőttek nagyjából 3%-át érinti. Az ADHD-t általában gyermekkorban diagnosztizálják először, és a korai diagnózisnak köszönhetően rengeteget lehet rajta javítani.
Az életben bekövetkező változások hozhatják elő a felnőttkori ADHD-t. Ilyen például a terhesség hormonális egyensúlyhiánya vagy éppen a fokozott stressznek való kitettség. Néha pedig a szülők, akiknek gyermekeinél ADHD-t diagnosztizáltak, ráébrednek, hogy nekik is vannak ADHD-tüneteik.
Összességében a betegek és a kutatók hangsúlyozzák az ADHD felnőttkori pontos diagnózisának számos előnyét. Egyrészt magyarázatul szolgálhat arra, miért nehéz valakinek beilleszkednie vagy megbocsáthat magának bizonyos hibákat és sokkal megértőbb lehet önmagával szemben.
Annette Björk egészségügyi ápoló azt látja, hogy az ADHD-s felnőttek megértése és támogatása életeket menthet. Az ADHD-s betegek várható élettartama alacsonyabb az öngyilkosság, a balesetek, a szerhasználat és más egészségügyi problémák miatt.
A felnőttkori ADHD-diagnózis előnyei és hátrányai
A felnőttkori ADHD-diagnózis lehetséges negatívumai
Lehetnek hátrányai is annak, ha fény derül a felnőttkori ADHD-ra. Egyrészt a betegség körüli megbélyegzés miatt sokan kényszerülnek arra, hogy titkolják az állapotukat.
Ezenkívül az ADHD-vel diagnosztizált emberek számára nehéz lehet elfogadni ezt a diagnózist vagy annak időzítését. Gyászt és haragot érezhetnek az elszalasztott lehetőségek miatt. Az emberek kisebb része azért is elutasítja a címkét, mert „a hosszú távú betegség túl valóságos lesz” – mondja Blandine French, a brit Nottinghami Egyetem pszichológiai kutatója. De French tapasztalata szerint a legtöbb ember végül elfogadja a diagnózist, és rájönnek, hogy így jobb életet élhetnek.
Míg az ADHD alul- és téves diagnózisa széles körben elterjedt, egyre nagyobb aggodalomra ad okot a túldiagnosztizálás is. Erik Messamore egyetemi docens világított rá arra, hogy egyre több olyan online kvíz van, amivel az emberek kideríthetik, hogy ADHD-ban szenvednek-e, és rengetegen kapják meg ezt a diagnózist, ám az ilyesmit jobb lenne tapasztalt orvosra bízni.
Másrészt Messamore azzal érvel, hogy az ADHD-tünetek látszólagos elterjedtsége részben a mai élet mozgalmas természetének tudható be. Messamore szerint sokan küzdenek az életmódjuk miatt figyelemhiánnyal, fokozott álmodozással vagy impulzivitással, ám ettől még nem feltétlenül lesznek ADHD-sok.
Forrás: BBC, Fotók: Getty Images
