Egyre több az ADHD öndiagnózis – de rendben van ez?

2024. január 05.
Egyre többen gondolják azt saját magukról, hogy ADHD-sok. Összeszedtük, hogy milyen szempontokat érdemes átgondolni a jelenség kapcsán.
Nehéz felismerni a női ADHD-t a nemek közötti előítéletek miatt

A felnőttkori ADHD (attention-deficit hyperactivity disorder, azaz figyelemhiányos hiperaktivitási zavar) mostanában egyre inkább közszájon forgó téma kezd lenni. 

Ennek oka leginkább az lehet, hogy míg eddig főleg gyermek- és tinédzserkorban kaphatta meg valaki ezt a diagnózist, és leginkább ezt a korosztályt érintő betegségként tekintettek rá, kiderült, hogy másképp áll a helyzet. Szakemberek ugyanis arra jutottak, hogy a felnőtteknél is simán előfordulhat ez a zavar, csak más tünetekkel jelentkezik.

Emiatt sokan úgy gondolják, hogy a koncentrációs és figyelmi nehézségeik mögött ez a jelenség állhat, és hamar saját magukat is diagnosztizálják az emberek. De mint sok más történet, ez sem ennyire fekete vagy fehér.

Mi az az ADHD?

Az ADHD a figyelmi és az aktivitási zavar egy összefoglaló neve, amely felnőtteknél az alábbi tünetekben nyilvánulhat meg leginkább:

  • szervezési nehézségek, a magánélet és a munka működőképes összeegyeztetésének problémái,
  • állandó „időzavar”, gyakran elkésik,
  • nehezen kezd el és fejez be dolgokat,
  • nem tud egy dologra, vagy másokra figyelni, nehezen tartja a fókuszt,
  • nehezen marad nyugton, nem tud relaxálni,
  • egyszerre rengeteg dolgot akar megoldani, mindig túlvállalja magát.

Az ADHD-s és nem ADHD-s felnőtt közti különbség inkább egy mennyiségi dolog, nem annyira egy konkrét kategória, mint hogy valakinek vagy van vagy nincs ADHD-ja. Mindannyian küzdünk olykor időzavarral, ziláltsággal, ingerlékenységgel, és ezek teljesen természetes dolgok. Ettől még nem vagyunk ADHD-sok.

Akkor érett meg a dolog magára a – szakember által felállított! – diagnózisra, és ezzel együtt legtöbb esetben gyógyszerbeállításra, ha a tünetek már jelentős mértékben rontanak az életminőségünkön. A diagnózis felállítására a szakemberek több vizsgáló eljárást is kidolgoztak, amelyek egyértelmű választ tudnak adni a kérdésre.

A másik ok: a „túlcímkézés”

A pszichológia és annak fogalmai mindig is foglalkoztatták az embereket, és a közösségi média térnyerésével minden irányból áradni kezdtek az ilyen tartalmak. Ma már teljesen hétköznapi dolog, hogy egy influenszer vagy egy TikToker megoszt valamit egy pszichológiai témáról vagy jelenségről, és az adott dolog trendivé, elterjedtté válik, és mindenki vadul diagnosztizálni kezdi saját magát/a pasiját/a szüleit/szomszédait, vagy akár azt a random fura embert is a buszon.

Ahogy korábban is írtuk, az ADHD egy létező jelenség, amely komoly szenvedést tud okozni azoknak, akik valóban ettől szenvednek. Jó és fontos dolog, hogy kiderült, hogy felnőtteket is érinthet. Ugyanakkor bármennyire is csábítónak tűnhet a tünetek egyezése alapján önmagunk vagy mások diagnosztizálása, mindenki jobban jár, ha ezt rábízzuk a területtel foglalkozó pszichiáter szakemberekre.

Forrás: psychologytoday.com