- A járvány óta 70 százalékkal gyakrabban takarítunk, és 75 százalékkal több tisztítószert használtunk fel, de vajon jól tesszük?
- A tisztítószerek használata jelentősen hozzájárul az asztma kialakulásához, különösen, ha spray formában alkalmazzuk őket.
- Milyen tisztítószerek lehetnek még mérgező vagy épp káros hatásúak?
Több ezer éve takarítunk különféle szerekkel: az ókori rómaiak például vizeletet használtak a textilek tisztítására. Azóta szerencsére sokat fejlődtünk – legalábbis bízzunk benne. A világjárvány idején hirtelen sokkal tudatosabban kezdtünk takarítani, és ezzel együtt a tisztítószerek használata is ugrásszerűen megnőtt.
Valóban veszélyes lehet a rendszeres takarítás?
Egy finn kutatás szerint 70%-kal gyakrabban takarítunk, és 75%-kal több tisztítószert használtunk fel, mint a járvány előtt. Emilie Pacheco Da Silva, a francia Inserm Intézet asztmakutatója szerint a háztartási tisztítószerek használata „alakítható rizikófaktornak” számít az asztma kialakulása szempontjából. Azaz rajtunk múlik, hogy mennyire tesszük ki magunkat ennek a veszélynek.
Egy 2024-es kutatás 77 tanulmányt elemzett, és arra a következtetésre jutott, hogy különösen a spray formájában alkalmazott tisztítószerek károsíthatják a légzőrendszert – jobban, mint a folyékony vagy törlőkendős változatok.
A rendszeres spray-használat növelheti az asztma kialakulásának esélyét felnőtteknél, valamint súlyosbíthatja a meglévő tüneteket. Ha heti 4–7 alkalommal használunk spray formában tisztítószereket, a kockázat különösen magas. A vegyi anyagok a levegőbe kerülnek, és belélegezve sejtszinten is károsíthatják a szervezetünket.

Mérgező? Jobbak azok a tisztítószerek, amelyek nem spray formában érkeznek
Mi a helyzet a természetes vagy zöld tisztítószerekkel?
Az elmúlt években megnőtt az igény a környezetbarát tisztítószerek iránt. A kutatók szerint ezek – legalábbis elméletben – kevésbé ártalmasak, de további vizsgálatokra van szükség a pontos hatások feltérképezéséhez.
Pacheco Da Silva több mint 40 ezer ember adatait vizsgálta meg, és arra jutott, hogy a „zöld” és házi tisztítószerek kevésbé károsak, figyelembe véve a megkérdezettek egyéb vegyszerhasználati szokásait is. A törlőkendők viszont még mindig szoros összefüggésben állnak az asztmával – függetlenül attól, hogy milyen típusúak.

Vegyszermentesen
Fontos azonban tudni: nincs egységes szabvány arra, hogy mit jelent a „zöld” vagy „természetes” kifejezés. Ráadásul ezek az anyagok is tartalmazhatnak illatanyagokat, amelyek kémiai reakcióba lépve például egy rákkeltő anyagot, formaldehidet termelhetnek.
Sokan úgy gondolják, hogy a házi készítésű szerek – például az ecet, a szódabikarbóna, a citromlé – biztonságosabbak. De mivel nincs hivatalos recept, és kevés a megbízható információ az arányokról, ezek használata is bizonytalan terep.
A mozdulat többet számít, mint maga a tisztítószer
Az antibakteriális szerek túlzott használata hozzájárulhat az antibiotikumrezisztencia kialakulásához. A baktériumok egyre ellenállóbbá válnak, és ez veszélybe sodorhatja bizonyos kezelések hatékonyságát.
Egy Sheffieldi Egyetem által végzett kutatás például kimutatta, hogy a „gyengédebb”, antibakteriális összetevő nélküli tisztítószerek is képesek elpusztítani bizonyos vírusokat – például a koronavírust is.
Egyesek szerint a legfontosabb a takarítás közbeni fizikai dörzsölés, nem pedig a „csodaszer” maga. Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) is ezt vallja: a kézmosásnál sem az antibakteriális összetevő számít igazán, a sima szappan és a víz ugyanolyan jó együtt. A vírusok gyakran a levegőben terjednek, nem a felületeken – így az antibakteriális szerek sem tudják megakadályozni minden fertőzés kialakulását.
Persze vannak olyan esetek – például a gyomor-bélrendszeri fertőzések –, ahol a baktériumok ellen hatékonyabb lehet egy erősebb szer. De ezek esetében is fontos mérlegelnünk a használat és az esetleges rezisztencia kapcsolatát.
Akkor hogyan takarítsunk, hogy ne legyen mérgező?

Mérgező tisztítószerek?
- Kerüljük az irritáló összetevőket tartalmazó termékeket, és mindig gondoskodjunk megfelelő szellőzésről. A kutatók egyetértenek abban, hogy nincs szükség túlzott tisztítószer-használatra. A legjobb, ha annyit használunk, amennyi tényleg szükséges – és közben alaposan szellőztetünk.
- Emellett érdemes folyékony tisztítószereket használni spray-k helyett, mivel ezek kevésbé kerülnek a levegőbe – így kevesebb jut be a tüdőnkbe is.
- És talán a legfontosabb: ne becsüljük le saját erőnket! A felületek alapos áttörlése – vagyis a fizikai súrlódás – legalább annyit számít, mint maga a tisztítószer.
Forrás: BBC Fotó: Getty Images