Magyarországon az ország kétharmadában – az Alföld kivételével – szinte mindenhol kemény vagy közepesen kemény a csapvíz. Ez azt jelenti, hogy magas az ásványianyag- és nehézfémtartalma, főként a magnézium és kalcium található meg nagy mennyiségben benne. Ezek a vegyületek járulnak hozzá a vízkő képződéséhez. Az ivóvíz fogyaszthatóságát nem befolyásolják ezek az ásványok, nem veszélyes vagy mérgező ezektől a víz – ellentétben azzal, ha arzént vagy ólmot tartalmaz például –, viszont a magasabb ásványianyag-tartalom a nem megfelelő takarítószerekkel kombinálva oda vezethet, hogy sohasem érezzük és látjuk tökéletesen tisztának a fürdőszobánkat.
„A magnézium- és kalciumionok reakcióba lépnek a szappanban található zsírsavakkal – magyarázta Sean Chapman vízvezetékszerelő. – Emiatt zselés állagú anyag képződik, amit nem tud lemosni a folyó víz.” A jó hír, hogy a megoldás nagyon egyszerű: ha kemény a víz az otthonunkban, ne használjunk szappant, helyette inkább mosószerre szavazzunk.
Ezért kerüljük a szappant
Hajlamosak vagyunk a szappan szót használni mindenféle mosakodó és tisztítószerekre, pedig a szappan egy bizonyos kémiai anyag: minden szappan tartalmaz zsírsavakat, ez a fő alkotóelemük. A zsírsav és az ásványi anyag pedig grízes filmréteget képez a felületeken, ha találkoznak.
„A legrosszabb természetesen a szilárd szappan, mivel ennek a legmagasabb a zsírsav tartalma – mondta Guy Peters, egy professzionális takarítócég tulajdonosa. – De még a folyékony szappan sem a legjobb választás, ha kemény a víz, mivel ez ugyanúgy képes reakcióba lépni a kemény vízben található magnéziummal és kalciummal.” Sőt, minél természetesebb egy szappan, annál zsírosabb, így annál valószínűbb, hogy inkább előbb, mint utóbb, de szembe kerülünk a kádat és mosdót borító, lemoshatatlan szappanlerakódással.
Amikor jobb a szintetikus
A detergensek, azaz szerves szintetikus tisztítószerek jórészt mesterségesen előállított vegyületek, melyek nem lépnek reakcióba a kemény vízzel. Hogy mi tartozik pontosan ide, a címke alapján sem könnyű mindig eldönteni, de a legtipikusabb példája a mosogatószer. „Ha le akarjuk mosni a fürdőszobai szappanlerakódásokat, mosogatószerrel érdemes nekilátni – mondta Peters. – Az ablakra, tükörre is ez a legműködőképesebb megoldás.”
Az összetevőket érdemes mindenképp megnézni, mivel nagyon sok detergens tisztítószer címkéjén megtalálható a szappan, hogy természetesebb anyagnak tűnjön. Sőt, vannak olyan biológiailag lebomló, öko tisztítószerek is, amelyeket detergens takarítószerként aposztrofálnak, ám ha az összetevők között nem szerepel a mesterséges szulfát, szappannal lesz dolgunk, ami a fürdőszobai tisztaságon nem segít, ha nálunk kemény vízzel kell megküzdeni.
Otthon is készíthetünk ilyen lemosót: egy szórófejes flakonba ne csak ecetet töltsünk a vízhez környezetbarát fürdőszobai vízkőoldónak, hanem tegyünk hozzá egy rész mosogatószert is, hogy ne csak a vízkövet, de a zsíros, szappanos lerakódásokat is le tudjuk mosni, és elégedetten gyönyörködhessünk a végre makulátlanul csillogó fürdőnkben.
Forrás: Apartment Therapy Fotó: Unsplash
