- Mit mond a pszichológia, miért felejtjük el az emberek nevét?
- Hogyan jegyezhetjük meg könnyedén a nevét annak, aki bemutatkozik nekünk?
- Baker-paradoxon a neve annak a modellnek, melynek logikájával a nevek megjegyzése is működik az agyunkban.
Mindannyiunkkal megesett már: beszélgetünk valakivel, gördülékenyen folyik a társalgás, és bár az előbb mutatkozott be, a neve egyszerűen kiesett a fejünkből. Zavartan kérdezzük újra, miközben aggódunk, mit gondol majd rólunk. De miért felejtüj el a neveket? Talán figyelmetlenek vagyunk vagy az agyunk nem működik rendesen?
A pszichológius mindenkit megnyugtat. Nem az agyi képességeinkkel van a baj, ha elfelejtjük a neveket. Mindez jóval árnyaltabb, mint puszta feledékenység vagy figyelemhiány. Az elme működése sokkal bonyolultabb hálón keresztül raktározza az információkat, így a neveket is, és sajnos nem mindig sorolja azokat a fontos adatok közé.
A híres Baker-paradoxon és a nevek megjegyzése
Egy híres pszichológiai kísérlet, a Baker-paradoxon világít rá arra, miért felejtjük el gyakrabban a neveket, mint más információkat.
A kutatás során az önkéntesekből álló két csoport ugyanazt az ismeretlen arcot látta. Az egyik csoportnak azt mondták, hogy az illetőt Bakernek hívják (egy gyakori angol vezetéknév), a másiknak viszont azt, hogy az illető személy ráadásul pék (a baker angolul a pék).
Mi lett a kutatás eredménye?
Az a csoport, akiknek azt mondták, hogy a látott személy pék, sokkal jobban emlékezett a foglalkozásra, és így a névre is. Miért? Mert az agyunk nem címkék, hanem asszociációk (képzettársítások) alapján raktároz. A pék szóhoz társíthatjuk a friss kenyér illatát, a kemence melegét, míg a Baker név önmagában semmit sem idéz fel, holott a jelentése az angol nyelvben pék.
Más kutatások is igazolták azt, hogy a tulajdonneveket nehezen jegyezzük meg
1991-ben Deborah Burke és Donald MacKay pszichológusok is hasonló megfigyelére jutottak. Észrevették, hogy az olyan szavak, mint kutya vagy orvos, erősebb hangzás- és jelentésbeli reprezentációval bírnak.
Egy név viszont – például Anna vagy Gábor – nem kötődik automatikusan sem vizuális, sem érzelmi kontextushoz. Ezért olyan nehéz visszaemlékezni rájuk.
Mit jelent tehát, ha nem jut eszünkbe valakinek a neve?
Mindenkivel előfordul, hogy a bemutatkozás után rögtön el is felejt egy nevet
Nem feltétlenül azt, hogy nem figyeltünk oda vagy nem érdeklődünk az illető iránt, amikor bemutatkozott. Gyakran csupán az agy természetes működése vagy épp mentális túlterheltség áll a háttérben. Stressz, fáradtság, érzelmi kimerültség, ezek mind megnehezíthetik, hogy rögzítsünk és visszakeressünk a memóriánkból egy-egy nevet.
Hogyan jegyezhetünk meg könnyebben neveket?
Ha szeretnénk jobban emlékezni nevekre, érdemes néhány trükköt alkalmazni:
- Ismételjük meg hangosan a nevet rögtön a bemutatkozás után.
- Kössük össze egy vizuális képpel, például: „Vera, mint a nagynéném”.
- Használjunk mnemonikát: például „Gábor gitározik” – még ha nem is igaz, az asszociáció segíthet.
Emberek vagyunk, nem gépek. Az emlékezetünk működését gyakran az érzéseink, élményeink és asszociációink vezérlik, ami természetes. A névfelejtés pedig nem feltétlenül hiba, csupán egy kis szelete annak, ahogyan agyunk próbál eligazodni a világban.
Forrás: Infobae, fotó: Unsplash/Andrej Lisakov, Eduardo Ramos
