- Kutatások igazolták: tényleg jótékony hatással van az immunrendszerünkre, ha állatok közelében élünk.
- Tanulmányok születtek az amishok és a dél-dakotai hutteriták immunológiai tulajdonságairól, és ebből izgalmas következtetés született.
- Mi az a mini farm hatás és hogyan változtatja meg az immunrendszerünket?
Kedvenc háziállatunk, a kutyánk, macskánk vagy nyuszink nemcsak a kognitív fejlődésünkre van hatással, de az immunrendszerünkre is.
Mióta a 18. században Közép-Európából Észak-Amerikába vándoroltak, az amishok különleges életmódjukról váltak ismertté. Ma is ugyanazok a hagyományok szerint élik mindennapjaikat, mint őseik évszázadokon át: teheneket tartanak és lovaskocsin közlekednek.
Az elmúlt tíz évben életformájuk egyre jobban foglalkoztatja az orvostudományt, mivel úgy tűnik, érdekes szempontból megy szembe a modern tendenciákkal. Míg a gyermekkorban kezdődő, immunrendszerrel összefüggő betegségek – például az asztma, az ekcéma és az allergiák – aránya az 1960-as évek óta meredeken emelkedik világszerte, az amishok körében ilyen esetek nem fordulnak elő.
E megfigyelés nyomán a kutatók számos megfigyelést tettek azzal kapcsolatban, hogyan működik az immunrendszerünk, és milyen mélyen befolyásolják azt háziállataink.
Sokszínű közösség: az immunrendszer és a háziállatok
Hogy megértsék, miért alacsonyabb az amishok körében bizonyos immunológiai betegségek aránya, kutatók egy csoportja 2012-ben időt töltött egy indianai amish közösségben, valamint egy másik, dél-dakotai mezőgazdasági közösségben, a hutteritáknál. Mindkét esetben 30 gyermektől vettek vérmintát, és részletesen megvizsgálták az immunrendszerüket.
A két közösség között sok a hasonlóság. Mind az amishok, mind a hutteriták a földből élnek, európai származásúak, alig vannak kitéve légszennyezésnek, és kevés feldolgozott élelmiszert fogyasztanak. A különbség azonban az, hogy a hutteriták körében az asztma és a gyermekkori allergiák aránya négyszer-hatszor magasabb, mint az amishoknál.
Más az immunrendszere annak, aki az állatokkal egy helyen él egy gazdaságban?
Az eltérés egyik oka, hogy míg a hutteriták teljes mértékben elfogadták az iparosított mezőgazdasági technológiákat, az amishok nem. Ez azt jelenti, hogy az amish gyerekek már egészen fiatal koruktól szoros kapcsolatban élnek az állatokkal, így a velük együtt élő rengeteg mikrobával.
„Ha drónfelvételeket nézünk amish településekről, és összevetjük a hutteritákéval, látszik, hogy az amishok az állatokkal egy helyen élnek a gazdaságokban, míg a hutteriták kis falvakban laknak, és a farm akár több mérföldre is lehet tőlük” – mondja Fergus Shanahan, a University College Cork professzora.
A mini farm hatás – így változik az immunrendszer az állatok hatására
2016-ban amerikai és német tudósok egy mérföldkőnek számító kutatásban kimutatták, hogy az amish gyerekeknél alacsonyabb az allergiák kockázata, mivel környezetük sajátos módon formálja az immunrendszerüket. A vizsgálat szerint az amish gyerekek úgynevezett szabályozó T-sejtjei – amelyek segítenek visszafogni a rendellenes immunválaszokat – sokkal inkább finomhangoltak voltak, mint a hutterita gyerekeké.
Amikor a kutatók pormintákat elemeztek az amish és hutterita otthonokból, egyértelmű bizonyítékot találtak arra, hogy az amish gyerekek több mikrobának vannak kitéve. Feltehetően azokból az állatokból, amelyek között élnek.
Az Alpokban élő farmerek gyermekeinél a tehenek közel alszanak a gazdáikhoz – és immunvédelmet nyújtanak
Hasonló következtetéseket más kutatók is levontak világszerte. Az Alpokban élő farmerek gyermekeinél a tehenek gyakran közvetlen közel alszanak a gazdáikhoz. Ez, úgy tűnik, védelmet nyújt az asztma, a szénanátha és az ekcéma ellen.
Már egy kutya is elég lehet, hogy erősebb immunrendszerünk alakuljon ki
Más kutatások szerint a 7–9 éves korban fennálló allergiakockázat arányosan csökken, ha háziállat élt a gyermek mellett első éveiben. Ezt nevezik „mini farm” hatásnak.
„Nem egy mindent gyógyító csodaszer, minden előadásomon akad valaki, aki szól: ‘Én farmon nőttem fel, és mégis allergiás vagyok.’ De tudjuk, ha valaki gyerekként rendszeresen érintkezik haszonállatokkal, körülbelül 50%-kal kisebb eséllyel alakul ki nála allergia” – mondja Jack Gilbert, a Kaliforniai Egyetem professzora. „Még ha csak egy kutya is van otthon, az is 13–14%-kal csökkenti a kockázatot” – teszi hozzá.
A kutyatartás mint gyógyír – azért ne szerezzük be, hogy immunerősítőnek használjuk
Egy 2025 januárjában publikált tanulmány szerint a kutyatartás segíthet megelőzni az ekcémát azoknál a gyerekeknél, akik genetikailag hajlamosak a betegségre. 280 000 ember adatainak elemzése kimutatta, kisebb eséllyel alakul ki ekcéma, ha élete első két évében kutya mellett nő fel valaki.
Ugyanakkor a kutatók figyelmeztetnek: egy kutya beszerzése nem feltétlenül segít a már fennálló ekcémán, sőt, akár ronthatja is a tüneteket.
A kutya jelenléte védheti a gazda immunrendszerét
Védelmező kedvencek, erősebb immunrendszerű gazdák
De mi állhat a háttérben? Talán nem meglepő, hogy mivel szeretjük simogatni kedvenceinket, a bundájukról és mancsaikról származó mikrobák átkerülnek a bőrünkre – legalábbis átmenetileg.
A mikrobiomunkat – vagyis a bőrünkön, a szánkban, és főként a beleinkben élő, immunsejtjeinkkel szoros kapcsolatban álló mikroorganizmusok kolóniáit – pedig háziállataink baktériumai is gazdagíthatják.
Nasia Safdar, a Wisconsini Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó professzora szerint erre a gondolatra már a kisállateledel-ipar is felkapta a fejét. Olyan termékek fejlesztése merült fel az utóbbi időben, amelyek elősegítik a hasznos baktériumok szaporodását a macskákban és kutyákban. Ezek pedig átkerülhetnének a gazdáikra is.
Gilbert szerint „ha többféle baktériumnak vagyunk kitéve, az többféleképpen serkenti az immunrendszert, ami javíthatja annak képességét, hogy kezelje a bőrön és a bélben élő mikrobákat.”
„De nem arról van szó, hogy állati baktériumok települnének meg bennünk – nem ez történik” – teszi hozzá.
A háziállatok nagyon sok módon edzik az immunrendszerünket
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a háziállatok egész életünk folyamán, különböző módokon segíthetik az immunrendszerünk mikrobiális „edzését”. Például, ha kutyát tartunk, nagyobb eséllyel megyünk ki vele mindennap a természetbe.
Ha van háziállatunk, kimozdulunk, kimegyünk a parkba vagy az erdőbe, sétálunk, közben a kinti talaj, levegő különböző mikrobáinak vagyunk kitéve – ami hasznos lehet az immunrendszer számára.
Az amishokkal végzett kutatás óta a fél világ annak bűvöletében él, hogy a gyerekekre ilyen erős védő hatással vannak a kisállatok. A New York Times egyenesen azt a kérdést tette fel nemrég, hogy a háziállatok-e az új probiotikumok.
Forrás: BBC Fotó: Getty Images
