- Nem fele-fele a születési nemek aránya: mondhatjuk, hogy minden család eltérően súlyozott érmét dob a genetikai szerencsejátékban.
- Az anya életkora és bizonyos gének is befolyásolhatják, fiú vagy lány születik.
- A kutatás több mint 146 000 terhesség adatain alapul és történelmi példákat is vizsgált.
Úgy tűnik, nem csak abban dönthetünk, akarjuk-e tudni a baba nemét a születése előtt vagy sem. Kiderült ugyanis, hogy nem is annyira a véletlentől függ, fiunk lesz vagy lányunk. Pedig egy friss kutatás arra világított rá, hogy mégsem az a tézis, hogy ugyanakkora esélyünk van arra, hogy lányunk legyen, mint a fiúra.
Rájöttek, milyen tényezőkkel áll összefüggésben a születendő baba neme! Még az is befolyásolhatja, milyen neműek az idősebb testvérek.
Lehet, hogy a baba neme nem pusztán véletlen kérdése
Egy új kutatás, amelyet a Science Advances folyóiratban publikáltak, arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a születendő gyermek neme nem a szerencse dolga, ahogy eddig vélték. Sokkal inkább olyan, mintha minden család „egy eltérően súlyozott érmét” dobna fel, mondták a kutatás vezetői.
A kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a születési nem arányát befolyásolhatják az anyai életkor és bizonyos genetikai tényezők is.
Ez a felfedezés megkérdőjelezi tehát azt az általános feltételezést, hogy a fiúk és lányok születési aránya véletlenszerű és nagyjából egyenletes. Az eredmények ráadásul összhangban vannak több európai kutatáséval, amelyek szintén azt mutatták, hogy a születési nem nem követi a szabályos és egyszerű 50–50 százalékos eloszlást.
Nem mindig a fele-fele arány érvényesül
A tudósok régóta ismerik azt a globális mintázatot, miszerint világszerte kicsivel több fiú születik, mint lány. Az új tanulmány azonban mélyebbre ásott: nemcsak a globális arányokat vizsgálta, hanem az egyes családokon belüli mintázatokat is.
- A Harvard T.H. Chan School of Public Health kutatói több mint 146 000 terhesség adatait elemezték, amelyek 58 000 amerikai ápolónőtől származtak 1956 és 2015 között.
- Az eredmények szerint egyes családokban gyakrabban születnek azonos nemű gyermekek, mint ahogy az a puszta véletlen alapján várható lenne. Azok az édesanyák, akiknek három vagy több gyermekük van, nagyobb eséllyel szülnek kizárólag fiúkat vagy kizárólag lányokat.
- Arra utal tehát a tanulmány, hogy a születési nem súlyozott valószínűség alapján alakul, és biológiai tényezők is befolyásolhatják, hogy fiú vagy lány érkezik a családba.
Az anyai életkor is kulcsfontosságú tényező lehet
Öt lánytestvér ül a padlón
„Ha már két vagy három lányunk van, és most fiút szeretnénk, tudnunk kell: az esélyek nem 50–50 százalékosak – mondta Jorge Chavarro, a tanulmány vezető szerzője. –6 Valószínűbb, hogy ismét lányunk születik.”
A kutatók becslése szerint három lány után 58 százalék az esély egy újabb lányra, míg három fiú után 61 százalék egy negyedik fiúra.
Az anya életkora különösen fontosnak tűnik: azok a nők, akik 28 éves koruk után vállalták első gyermeküket, kissé nagyobb valószínűséggel szültek csak fiúkat vagy csak lányokat.
Chavarro szerint ennek hátterében olyan biológiai változások állhatnak, mint például a hüvelyi pH-érték módosulása, amely befolyásolhatja az Y-kromoszómát hordozó spermiumok életképességét.
(Mivel az anya és apa életkora rendszerint együtt változik, az apai tényezők is szerepet játszhatnak. Bár a kutatás nem gyűjtött adatokat az apákról, amit a szerzők is korlátozó tényezőként említettek.)
A genetika is közrejátszhat, de nem nagyon
A kutatók két olyan gént is azonosítottak, amelyek kapcsolatban állhatnak azzal, ha valaki kizárólag fiúkat vagy lányokat szül. „Nem tudjuk pontosan, miért, de ezek a gének kapcsolatban állnak a születési nemmel. Ez egészen új kérdéseket vet fel” – mondta Chavarro, aki a Harvard Egyetem táplálkozástudományi és epidemiológiai professzora.
Ugyanakkor más szakértők óvatosságra intenek. Iain Mathieson, a Pennsylvaniai Egyetem genetikai professzora szerint a genetikai minták viszonylag kevés embertől származnak, így további kutatások szükségesek a megerősítésükhöz. „Egyelőre nem tartom különösebben meggyőzőnek a most azonosított genetikai tényezőket” – fogalmazott.
A családtervezés is torzíthatja az arányokat
Mitől függ, hogy milyen nemű lesz a gyerek?
Érdekesség, hogy a kutatók azt is megfigyelték: a szülők gyakrabban állnak meg akkor, ha már van egy fiuk és egy lányuk. Ez a családtervezési döntés önmagában is befolyásolhatja a statisztikákat.
Hogy kiküszöböljék ezt a torzítást, a kutatók eltávolították az utolsó született gyermeket az elemzésekből, és kizárták azokat az eseteket is, ahol vetélés vagy halvaszületés történt.
Az eredmény azonban változatlan maradt: a születési nem arányát nem a puszta véletlen határozza meg.
A történelemben is megfigyelhetőek a mintázatok
A tanulmány azt is sugallja, hogy nem is annyira valószínűtlen, ha egy családban csak fiúk vagy csak lányok születnek. Gondoljunk csak a Már megint Malcolm című sorozat öt fiúgyermekes családjára, vagy a Büszkeség és balítélet Bennet családjára, ahol mind az öt gyermek lány volt. Ezek fiktív példák, de a valódi történelem is bőven ad ilyen példákat:
- VII. Lajos francia király a 12. században kétszer is újranősült, miután előző feleségei kizárólag lányokat szültek neki, így fiúörökös nélkül maradt.
- Bruce Willis ugyan macsó akcióhős a legtöbb filmjében, viszont mind Demi Moore-tól, mind második feleségétől, Emma Hemingtől csak lányai születtek. Előbbitől három, másodiktól kettő.
- David és Victoria Beckham házasságában három fiú született egymás után (Brooklyn, Romeo, Cruz), mielőtt megszületett volna lányuk, Harper. Esetében persze megbukott a három fiú után negyedik is fiú elmélet, viszont Victoria még nem volt 28 éves, mikor első gyermeke született.
- Sylvester Stallone is azon akcióhősök táborát gyarapítja, akiknek csak lányai születtek. A színésznek három csoda szép lánya van.
Mi jöhet ezután?
Chavarro szerint évekbe telhet, mire teljesen megértjük, miért nagyobb az esély egyes családokban azonos nemű gyermekek születésére, de ez a kutatás fontos kiindulópont. A jövőbeli tanulmányok célja annak feltárása, hogy életmód, táplálkozás vagy környezeti hatások miként befolyásolhatják a születési nemek arányát.
Bizonyos tényezők – mint a bőrszín, hajszín, vércsoport, testtömegindex vagy testmagasság – nem mutattak összefüggést az egyetlen nemű gyermekek születésével. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a kutatásban részt vevő minta 95 százalékban fehér bőrű nőkből állt, ráadásul kizárólag ápolónőkből. Ez a csoport sajátos munkahelyi és egészségügyi környezetnek lehet kitéve.
Minden család más érmét dob
David A. Haig, a Harvard evolúciós biológusa szerint a tanulmány rávilágít egy mélyebb igazságra is. „Minden család egy másféle érmét dob, mindegyik kicsit másképp van súlyozva – mondta. – Ez egyszerre biológiai és személyes kérdés, még akkor is, ha a mögöttes mechanizmus rendkívül összetett.”
Forrás: Washington Post, Fotó: Unsplash/Getty Images, Planet Volumes, Kateryna Hliznitsova
