- Miért alakult ki stroke a 47 éves nőnél, akinek még csak magas vérnyomása sem volt?
- Milyen várandósság alatti problémák okozhatják az évtizedekkel későbbi betegségeket?
- A szakemberek szerint a várandósság nem csak egy átmeneti állapot, örökre hatással van a nők egészségére!
Évtizedeken át úgy tekintettek a várandósságra, mint egy átmeneti állapotra, amely a szüléssel és a gyermekágyi időszakkal lezárul. A legfrissebb tudományos megállapítások azonban egészen más képet festenek.
A terhesség olyan kritikus életszakasz, amely évtizedek múlva is meghatározhatja, milyen betegségek alakulnak ki nálunk. A kutatások szerint a terhesség alatt jelentkező komplikációk – például a terhességi toxémia (preeklampszia) vagy a gesztációs diabétesz – valójában biológiai figyelmeztető jelek lehetnek a későbbi életünkre nézve.
Miért számít később, mi történt a várandósság alatt?
Amikor T. 47 évesen stroke-ot kapott, teljesen váratlanul érte. Korábban nem diagnosztizáltak nála szív- és érrendszeri betegséget, sőt a családi kórtörténete sem mutatott erre hajlamot. A kiváltó okokat keresve azonban visszaemlékezett a terhességére, amikor terhességi toxémiát állapítottak meg nála.
Mi az a terhességi toxémia?
A terhességi toxémia (vagy preeklampszia) a várandósság második felében alakulhat ki. Ez egy több szervet érintő terhességi komplikáció, ami súlyos esetben akár a magzat és a nő életét is veszélyeztetheti.
A kialakulásában szerepet játszó egyik legjelentősebb tényező a méhlepény keringésének lecsökkenése, ami miatt lepényi elégtelenség jelentkezhet. Általában a 20. hét után alakul ki, előzmények nélkül, és az először szülő kismamák 2-6 százalékát érinti. A magas vérnyomás és a vizeletben megjelenő fehérje alapján diagnosztizálják.
„A szülés utáni időszakban még szó esett róla, aztán soha többé” – mondta. Ez a mondat rávilágít arra a rendszerhibára, amely miatt nők milliói maradnak magukra a hosszú távú egészségkockázatokkal. T. is úgy érzi: ha akkor elmondják neki, mire kell figyelnie, ma egészen másképp alakult volna az élete.
Miért lehet évekkel később is hatása az egészségre a várandósságnak?
A várandósság alatti magas vérnyomásos állapotok és a későbbi szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolatot ma már nagy esetszámú, hosszú távú kutatások támasztják alá. Dr. Vesna Garovic, a Mayo Klinika nefrológiai és hipertónia részlegének vezetője így fogalmaz: „a kockázatok megdöbbentők”.
Terhességi toxémia és szívbetegségek
Ennek fényében érdemes megérteni, miért ilyen erős ez az összefüggés. A preeklampszia ugyanis nem pusztán vérnyomás-emelkedés. Olyan komplex gyulladásos és érrendszeri folyamatokat indíthat el, amelyek – Dr. Garovic magyarázata szerint – tartósan károsíthatják az erek falát, és megváltoztathatják a szervezet reagálását az érrendszeri stresszre.
Ezért fordulhat elő, hogy az érintett nőknél átlagosan hét évvel korábban alakul ki koszorúér-betegség, és kétszer nagyobb eséllyel lesz olyan szívrohamuk, amelyet nem érelzáródás okoz.
Milyen későbbi hatása lehet a gesztációs diabétesznek?
A gesztációs diabétesz sem csupán átmeneti vércukorprobléma. A szakember szerint ha gesztációs diabéteszt diagnosztizálnak, azt jelenti, hogy a nő szervezetében már inzulinrezisztencia lépett fel korábban is, csak még tünetek nem alakultak ki.
Ha a test a terhesség extrém anyagcsere-terhelését nem tudja megfelelően kezelni, az arra utal, hogy a háttérben olyan folyamatok zajlanak, amelyek később 2-es típusú diabéteszhez, majd szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.
Milyen egészségügyi problémákat okoz évtizedekkel később a terhességi toxémia?
A rendszer nem kérdez rá, pedig kellene
Mindezek ellenére a legtöbb orvos nem érdeklődik a terhességi kórtörténet iránt, ha az már hónapokkal vagy évekkel korábban történt. Dr. Gina Lundberg szülész-nőgyógyász szerint ennek egyszerű oka van: a tudományos eredmények túl lassan épülnek be a mindennapi gyakorlatba.
„Több mint 17 év, mire egy új kutatás eljut az orvosi praxisba” – mondja. Addig viszont a nők zöme teljesen tudatlan marad a saját rizikófaktoraival kapcsolatban.
A tudáshiány pedig súlyos következményekkel jár. Dr. Lauren Hassen, az Ohio Állami Egyetem Posztpartum Kardiológiai Klinikájának igazgatója kiemeli, hogy nincs történelmi mintánk ehhez a tudáshoz. „Ez nem olyan információ, amit az anyáink vagy a nagyanyáink átadhattak volna” – mondja.
A nők generációi nőttek fel abban a hitben, hogy a szívbetegség a férfiak betegsége. A női specifikumokat pedig máig nem ismerjük teljes mélységükben.
A kutatások hiánya mellett a rendszer hibái is hátráltatják a felismerést. Dr. Vesna Garovic szerint „nem létezik zökkenőmentes átmenet a szülészeti és a belgyógyászati ellátás között”. Miután lezajlik a hathetes kontroll, az anyák egészségi állapota gyakran elsikkad, és senki nem követi nyomon hosszú távon az esetleges tüneteket.
A kutatások szerint csupán az érintett nők kevesebb mint fele kap alapvető vérnyomás-, vércukor- vagy koleszterinszűrést a szülés utáni három évben.
Mit tehetünk mi magunk?
Mivel a rendszer sokszor nem kérdez, nekünk kell kezdeményezni.Ha tudjuk, hogy a korábbi várandósságunk jelezte a kockázatot, akkor idejében megelőzhetjük a komolyabb problémákat.
A szakértők szerint érdemes:
- rendszeresen ellenőriztetni a vérnyomást, a vércukrot és a koleszterint,
- szívbarát étrendet követni,
- heti rendszeres testmozgást beiktatni az életünkbe,
- figyelni a stresszkezelésre és az alvás minőségére,
- és minden orvosi viziten megemlíteni a korábbi terhességi komplikációkat.
Dr. Lundberg szerint a nők gyakran háttérbe szorítják saját egészségüket, és ez különösen veszélyes. „Könnyű elveszíteni önmagunkat, amikor a családunkat gondozzuk.” T. ma már 52 éves, de továbbra is úgy érzi, ha ő annak idején megkapja ezeket az információkat, ma máshol tartana. „Sosem adták meg nekem ezt a lehetőséget. Ez benne a legszomorúbb” – mondja.
Forrás: NYT, fotó: Unsplash/Natalia Blauth, Getty Images
