A kemény sajtoknak több típusa is létezik. A német, osztrák és svájci területeken hegyi sajtoknak nevezik ezeket. Ennek az az oka, hogy az év enyhébb, legeltetésre alkalmas időszakában a magas fekvésekben tartott állatoktól lefejt tej frissen nem jutott volna el időben a hosszú, nehezen járható hegyvidéki utakon a legközelebbi városokig, ezért az állattartóknak olyan módon kellett feldolgozniuk a tejet, hogy azt elég legyen csak később piacra vinniük. A hamar megromlani képes tejből így lett kemény, érlelt sajt. Ennek tipikus példái az Alpokban készülő bergkäsék és a svájci gruyère.
A másik világszerte ismert keménysajt-csoport a grana nevet viseli. Ezek olyan hosszan érleltek, hogy könnyen reszelhetők, és megfelelő körülmények között a fogyasztóknál is sokáig eltarthatók. Elég egy tál paradicsomszósszal borított tésztára gondolnunk, máris eszünkbe jut a parmezán, a grana padano és a pecorino.
Bár ezekre a sajtokra legtöbbször egy fogás egyik alapanyagaként tekintünk, érdemes őket önmagukban is megkóstolni, például egy pohár bor társaságában. Nem véletlen, hogy az érlelés miatt intenzív, koncentrált ízű kemény sajtok mellé legtöbbször hasonló karakterrel bíró vörösborok társaságát javasolják. És ahogy egyre hűvösebb odakint az idő, sokan szívesen is bontunk egy komolyabb palackot.
Tipp: ha tényleg egy féltve őrzött top vörösből kerül ki a dugó, a kaland kedvéért ne csak egy sajtot illesszünk mellé. Állítsunk össze egy sajttálat, a kísérletezés jegyében nem feltétlenül kizárólag kemény sajtokból.
Gál Tibor Titi Egri Bikavér Superior 2017
A fiatal egri borász becenevét viseli ez a bor, amely számára az origót jelenti. A pincészet eleve a borvidék két meghatározó házasításában, az egri csillagban és az egri bikavérben látja a jövőjét. A többi dűlős bikavértételük mellett a Titit spontán erjesztették, és egy évig érlelték hordóban. A superior kategória már második a háromszintű egri eredetvédelmi rendszerben. A bor feszes savaival, izgalmas fűszeres ízeivel a vörösborok új hullámához tartozik.
Vida Borbirtok Lösz 2017
A szekszárdi pincészet most ősszel mutatta be legújabb házasítását, amelyet a borvidék meghatározó talajtípusáról nevezett el. A lösztalajon termelt borokra világszinten jellemző a gyümölcsös-virágos aromatika, a kerek savak és tanninok, valamint, hogy komoly borokként sem igényelnek különösen hosszú érlelést, már fiatalon is jól fogyaszthatók. Ezt bizonyítja ez a bor is, ami jelentős beltartalma mellett kifejezetten barátságosnak, kedvesnek mondható.
Pannonhalmi Főapátság Infusio 2017
A Pannonhalmi Főapátság top bora a bizonyíték arra, hogy nem csak a déli országrészekből kerülhetnek ki testes vörösborok. Az, hogy a bor merlot-alapra épül, egyértelműen érezhető, hiszen a korty a fajta kerek, lágy tónusú, bársonyos érzetét és mély áfonyás, szedres, szilvás ízvilágát mutatja, amit a cabernet franc és a tölgyfahordós érlelés fűszerez. A magas alkoholtartalom és az intenzív aromatika miatt várhatóan a nyitás után még jó pár napig élvezetet nyújt majd a bor, ha hűvös helyen tároljuk.