A linzer hosszú évek óta a háziasszonyok megmentője: gyorsan elkészül és kevés hozzávalót igényel. Készítik kis kekszméretben, lekvárral töltve, porcukrozva vagy csokoládéba mártva, gyakran pedig nagyobb piteformában sütik ki, aminek a tetejét szépen lehet dekorálni rácsokkal vagy kiszúróval formázott tésztadarabokkal.
Az eredeti linzer az osztrák városból, Linzből hódította meg a világot. Pontosan nem lehet tudni, ki készítette vagy mikor, de az első írásos emlék egyesek szerint 1696-ból származik, és Jindrak cukrászmester vetette papírra. Mások meg vannak győződve róla, hogy 1653-ban Anna Margarita Sagramosa grófnő szakácsnője találta ki és jegyezte le a receptet Ausztriában.
A recept eredetileg csak vajas tésztát tartalmazott, ezért édesebb lekvárokat, például barackot, használtak. De ahogy bekerült Európába és a helyi cukrászok konyhájába az egzotikus citrom, vanília és fahéj, az alap linzertészta is finomabb lett, és jobban passzolt hozzá a savanykásabb lekvár, például a ribizli.
A diófélék is menet közben kerültek bele még egy plusz ízt és állagot adva a linzertortának. Fogyasztják magában kávé vagy tea mellé, de tálalják fagylalttal vagy akár tejszínhabbal is. Az alábbi vegán verzióból teljesen kimarad a tej és a tojás is, de így sem marad el a klasszikus családi recepttől!
Hozzávalók:
- 300 g sima liszt
- 140 g mogyoróőrlemény (de használhatsz diót, vagy tradícionális ízt hozó mandulát)
- 140 g margarin
- 140 g cukor
- 5-7 ek. növényi tej
- 1 ek. almaecet
- 1 tk. sütőpor
- 4 -5 kanál savanykás lekvár
- vanília, narancshéj, fahéj vagy karácsonyi fűszerkeverék az ízesítéshez
- 1 marék szeletelt mandula a dekoráláshoz
Elkészítés:
- A margarint a cukorral kikevertem.
- Hozzáadtam a lisztet és a mogyorót, ízesítettem vaníliával, 1 narancs lereszelt héjával, a kis fahéjjal. Jöhetett bele a sütőpor is!
- Hozzáadtam az almaecetet.
- Majd elkezdtem összeállítani a tésztát. A növényi tejből annyit gyúrtam bele, hogy éppen összeálljon a tészta. Nem kell eláztatni, így omlós marad.
- Az egészet folpackba csomagoltam, és hűtőben pihentettem minimum fél órát.
- A sütéshez egy közepes (23 cm) piteformát használtam. Nem baj, ha vékonyra nyújtjuk a tésztát, mert a sütőpor megemeli.
- Az oldalát is kibéleltem, megszurkáltam egy villával, majd elősütöttem pár perc alatt, csak épp annyira, hogy megemelkedjen a tészta, de még ne kezdjen el megbarnulni.
- 190 fokra előmelegített sütőben először csak az alját sütöttem félkészre, majd megkentem vastagon lekvárral és díszítettem a tetejét a maradék tésztával. A mandulát a felénél tettem rá, és azzal már csak néhány percig hagytam a sütőben, nehogy megégjen, de van, aki serpenyőben pirítja le, és a végén szórja a sütire.
- Felvizezett baracklekvárral szokták megkenni a tetejét, amikor kisült, hogy szép fényes legyen.
Szöveg és fotók: Tisóczki Aliz
Ha tetszett Aliz receptje,
vásároljátok meg receptgyűjtő füzetét!
Olvass tovább!
…
