Tegyünk a légszennyezés ellen!

2020. szeptember 22.
A légszennyezés csökkentése érdekében mindannyiunk közös felelőssége, hogy a lehető legkevesebb káros anyagot juttassuk a levegőbe. Míg egyes légszennyező szektorokra csak közvetetten van hatása az átlagembernek, addig léteznek olyan szegmensei is a kérdéskörnek, amelyekben a mi kezünkben van a döntés – érdemes tehát ezekre koncentrálni.

Az égéssel és az égés során keletkező füsttel számos olyan káros anyagot juttatunk a levegőbe, amely erősen egészségkárosító, így fontos, hogy mindig tájékozódjuk a legújabb kutatásokról és technológiákról, alternatívákról, amelyekkel akár azonnali életminőség-változást is elérhetünk.

Tegyünk érte!

A füstmentességre való törekvés többféleképpen is megtörténhet. Házvásárláskor például érdemes figyelembe venni a fűtéstechnika jellegét, autóvásárláskor előtérbe helyezni az elektromos modelleket, de az autóról biciklire, rollerre való váltás is megfontolandó. Az avar- és hulladékégetés pedig egyszerűen helyettesíthető kerti komposztálóval, illetve szelektív hulladékgyűjtővel, speciális anyagok esetén hulladékszigetek vagy illetékes szervezetek felkeresésével.

Érdemes akár otthoni légtisztító-készüléket is vásárolni, hiszen szellőztetéssel csak a kinti levegőt engedjük be a falak közé, amely erősen szennyezett is lehet, főképp a nagyvárosokban. Az otthoni levegő minősége tovább korrigálható levegőjavító szobanövényekkel is, a NASA Clean Air Study ajánlása szerint ilyen többek között a sárkányfa, a gyompálma vagy az aloe vera.

A cigarettafüst ára

A technika fejlődése révén azonban ma már nemcsak utazni vagy fűteni lehet kevésbé ártalmas módon, hanem a dohányzás kérdésében is az foglalkoztatja a tudományt, hogy a dohányzás csökkentett ártalmakkal járó alternatíváit kutassa azok számára, akik minden figyelmeztetés ellenére sem hagyják abba a cigarettázást. A világon mintegy egymilliárdra, míg hazánkban több mint kétmillióra tehető azok tábora, akik a már mindenki számára ismeretes kockázati tényezők tudatában is fogyasztanak valamilyen dohányterméket.

Az új technológiák terjedésével egyre több emberben tudatosul: nem elsősorban a nikotin, hanem az égés és az égés során keletkező füst a dohányzással összefüggő betegségek legfőbb okozója. A cigaretta égése során keletkező füstben lévő vegyi anyagok károsak nemcsak magára a dohányosra, de környezetére nézve is. Egy szál cigaretta meggyújtását követően a füstben több mint hétezer vegyi anyag keletkezik, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala (FDA) hivatalosan is veszélyesnek minősített.

A kockázatok minimalizálásának legbiztosabb módja az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Ha ez mégis megtörtént, igyekeznünk kell önmagunk és a környezetünk védelme érdekében minél hamarabb elhagyni ezt a káros szokást. Ha viszont mégsem tesszük le a cigarettát, akkor érdemes tájékozódni a lehetőségekről és a potenciálisan kevésbé káros alternatívákat előnyben részesíteni. Mert bár a dohányzás néhány évvel ezelőttig még elképzelhetetlen volt füst nélkül, a legújabb technológiáknak köszönhetően ma már léteznek füstmentes technológiák, amelyek használatakor kevesebb toxikus anyag szabadulhat fel, mint a cigarettafüst esetében, így nemcsak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb káros anyagnak lehetnek kitéve.

Fő a tájékozódás

Ma már számos füstmentes technológia létezik, de ezeken belül is nagy különbségek vannak attól függően, hogy a hatásukról szóló tudományos bizonyítékok milyen szintűek.

Füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő vagy a dohányhevítéses technológia. Előbbi kettő dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a hevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, amely már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még ne történjen égés, és így füst se képződjön.

Ugyanakkor az új technológiák sem kockázatmentesek, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint, amely függőséget okoz, megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást, és egyelőre ezen új alternatívák használatának hosszú távú hatása sem ismert.

A világ százszázalékos füstmentesítése egyelőre természetesen lehetetlen, de már olyan apró változtatásokkal is tehetünk a jóllétünkért, amelyek sokszor nem igényelnek extra anyagi ráfordítást vagy különösebb lemondást, csupán nyitottságot a tájékozódás és az alternatívák irányába. Az erőfeszítéseinket nemcsak az egészségünk, de a környezetünk és a Föld is meg fogja hálálni.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.