Mese a rasszizmusról és a szegénységről

2018. szeptember 10. |

A gyerekek nyitott szemmel és füllel járnak a világban, és rengeteg olyan társadalmi jelenségnek tanúi, amik talán magyarázatra szorulhatnak. A Beszélgessünk róla! könyvsorozat ebben szeretne segíteni a szülőknek.

A gyerekek olyan jól ismerik Donald Trump nevét, mint Mickey egérét vagy Harry Potterét, és a migráns kifejezést is mindennapi szókészletük részévé tették. Ezeket a szüleiktől vagy a tévéből hallott szavakat aszerint használják és próbálják értelmezni, amilyen érzelmi töltéssel találkoztak vele. De vajon mit értenek valójában abból a felnőttek fogalmaival definiált világból, ami körül veszik őket? Láthatják a híradóban a táborokban összezsúfolódott menekülteket vagy az utcán kéregető hajléktalanokat, de könnyen lehet, hogy nem tudják, hogy mit jelent a rasszizmus vagy a tolerancia. Ha rákérdeznének mit mondanánk? A legkisebb királyfi példájával könnyen el tudjuk magyarázni, hogy miért kifizetődő kedvesnek és segítőkésznek lenni, de milyen mesébe szőjük bele azt, hogy a szegény osztálytárs miért csak egy almát vitt az iskolába tízóraira vagy, hogy a roma kisfiú mellé miért nem ül senki a menzán?

A HVG Beszélgessünk róla! könyvsorozata ezt a dilemmát próbálja megoldani. Louise Spilsbury magyarázatai és Hanane Kai illusztráció olyan társadalmi témákkal foglalkoznak, amikkel a gyerekek napi szinten találkozhatnak, céljük pedig, hogy látókörük tágításával egy elfogadóbb társadalmat neveljünk. Eddig a sorozatban a Rasszizmus és intolerancia, Éhezés és szegénység, Menekültek és migránsok és Globális konfliktusok című részek jelentek meg.

Valljuk be, hogy ezekkel a címekkel nem lehet egyszerű meggyőzni a gyerekeket, hogy egy estére tegyék félre a Maszat-hegyet vagy a Star Wars képeskönyvet. Talán még egy felnőttet sem. Hanane Kai rajzai színesek és bájosak, amik leköthetik a legkisebbeket, de a szöveg közös olvasásához a befogadói oldalról érdeklődésre, míg a meseolvasó pozícióból türelemre van szükség.

Amikor először a kezembe vettem a könyveket, azt hittem, hogy a problémákat majd egy kalandos történet mutatja be, de sokkal inkább a jelenségeket írja körül olyan fogalmakkal tarkítva, amik plusz magyarázatot igényelhetnek. Ha a gyerkőc nem tudja, hogy mit jelent a globális felmelegedés, valószínűleg az átlag hőmérséklettel sincs tisztában. A könyv ezt az utolsó oldalon fogalomtárral igyekszik ellensúlyozni, de ha jól emlékszem, ezek a megoldások az általános iskolai irodalom könyvben sem váltak be. A megértést beszélgetésre ösztönző kérdésekkel is segítik, ezért lehet, hogy a könyvekkel nem esti mese gyanánt érdemes foglalkozni.

A közös olvasás szülői rákészülést igényel. Ha a gyerek már rákérdezett, hogy hogyan lehet a boszorkánynak vasorra vagy tényleg beszélnek-e az aranyhalak, valószínűleg a Beszélgessünk róla! sorozat után még több kérdése lesz.

Ugyan a könyvek csak szülői közreműködéssel fogyaszthatók, elsőként kísérelik meg, hogy az itt és most zajló eseményekkel ismertessék meg a gyerekeket, és talán nem is olyan nagy baj, ha a mese végül beszélgetésbe torkollik.

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra