Túlzás lenne azt állítani, hogy a koronavírus megfékezésére bevezetett karantén mindenkinek remek lehetőség az otthoni befelé fordulásra és önfejlesztésre. Rengeteg embernek áldozat, sokaknak súlyos csapás, hiszen akár munkahelyük elvesztését jelenti. Ettől függetlenül olyan szükséges rossz, amit mind kénytelenek vagyunk fegyelmezetten viselni, hogy megakadályozhassuk a megbetegedések hirtelen megugrását, és így az egészségügyi ellátórendszer túlterhelését.
Jelenleg Magyarországon minden egyes diák távoktatásban tanul, és bár a hazai iskolák (sem az általános iskolák, sem az egyetemek) nincsenek igazán berendezkedve erre, vannak mindenki által elérhető felületek, amik már régóta kimondottan online oktatással foglalkoznak. Ezeken az oldalakon keresztül most azok is tanulhatnak, akik egyébként nem járnak semmilyen oktatási intézménybe.
Az egyik legismertebb, legnépszerűbb és legkönnyedebb tanulást kínáló szájt egészen biztosan a Master Class. Ez az az oldal, amibe biztosan sokan belefutottak már a közösségi médiát pörgetve: a világ legnagyobb hírességei oktatnak különböző online kurzusokon. És a „legnagyobb hírességek” alatt itt igazi nagyágyúkat értenek: Marc Jacobs divattervezést, Christina Aguilera éneklést, Gordon Ramsay főzést, Garry Kasparov sakkot, Serena Williams teniszezést, Margaret Atwood pedig kreatív írást tanít, ráadásul ehhez az exkluzív oktatáshoz mindössze 90 dollárért, vagyis körülbelül 25 000 forintért juthatunk hozzá. Persze maradjunk reálisak, nem real-time Skype-órákra kell számítani, hanem egy előre felvett videósorozatra, amiben az adott híresség körülbelül 15-30 lecke alatt sztorizik kicsit szakmai fortélyokról, meg egy letölthető munkafüzetre, aminek feladatait már nyilván nem Scorsese és Gordon Ramsay, hanem „a MasterClass diákközössége” fogja értékelni, és a halvány reményre, hogy a hírességek válaszolnak majd az oldalon feltett kérdéseinkre.
A MasterClass lényege, és sikerének titka az élmény, az exkluzivitás (vagyis annak illúziója), de azt mindenképpen fontos megjegyezni, hogy egy gratuláló e-mailen kívül semmilyen papírt nem kapunk a kurzusok elvégzése után. Ez viszont már koránt sem igaz azokra a nagy e-learning portálokra, ahol valódi egyetemek professzoraitól hallgathatunk órákat, akár a világ legnagyobb presztízsű intézményeinek diákjaival egy szinten.
Olvastad már?
A nappaliból a Harvardra
A Coursera kínálatában válogathatunk például a Jon Hopkins University, a Stanford vagy a Yale kurzusai közül, de távoli intézmények, például Hong Kong-i vagy melbourne-i egyetemek óráira is beiratkozhatunk. A Coursera rendszerében akár ingyen is részt vehetünk órákon, bár ilyenkor nem kapunk hivatalos papírt a kurzus elvégzéséről és a feladatokat sem feltétlenül kell teljesítenünk – nagyjából úgy kell elképzelnünk, mintha beülnénk egy egyetemi előadásra, amit nem vettünk fel, csak úgy érdekel minket.
Az edx a Coursera listájából kimaradt híres egyetemekkel, az MIT-vel, a Harvarddal és a Berkeley-vel szerződött, ők szintén hasonló rendszert működtetnek: a fizetős opcióval megkapjuk a kurzus elvégzését igazoló papírt, az oktatók pedig ugyanúgy osztályozzák feladatainkat, mintha valóban az órájukra járnánk.
Aztán ott van még az Udemy oldala, ahol a reikizéstől kezdve az etikus hackelésen át a fotózásig mindenfélét tanulhatunk, bár itt nincsen ingyenes beiratkozási lehetőség. A regisztráció mindhárom oldal esetében pofonegyszerű, körülbelül egy percet vesz igénybe, utána már böngészhetünk is a kurzusok között.
Ezek az oldalak már nemcsak valódi tudást, de munkaerőpiaci előnyt is adhatnak a kezünkbe, ugyanis a haladó szellemű munkaadók az online kurzusokat is legalább annyira értékelhetik az önéletrajzunkban, mint például a nyelvvizsgáinkat. Arról nem is beszélve, hogy a netes felületeken olyasmit is tanulhatunk, amiket a hazai egyetemeken egyszerűen nem oktatnak, ráadásul kényelmesen, saját időbeosztásunkhoz igazítva építhetjük a tanulást a napjainkba. A videós formátum is külön előny lehet, hiszen így nemcsak a száraz szövegek magolásával tanulhatunk, hanem szuper oktatók előadásait élvezhetjük. Az egyedüli kritérium, hogy viszonylag jól beszéljünk angolul, az oktatás ugyanis legtöbbször angolul zajlik.
Az e-learning oldalak jó lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy adott területhez kapcsolódó ismereteinket a legkorszerűbb tudással egészítsük ki, és persze a Berkeley vagy a Harvard neve is elég jól cseng a legtöbb munkaadó fülében. Ha kellőképpen motiváltak vagyunk – itt a hagyományos felsőoktatáshoz képest ez lehet a kritikus pont –, hatékonyan és magas szinten képezhetjük magunkat, a befektetett energia pedig akár előléptetésekben és fizetésemelésekben is megtérülhet.
Olvastad már?
Tanítványból mester
Ezek az oldalak ráadásul nemcsak a tanulásra, de a karrierépítésre is alkalmasak lehetnek. Sok e-learning felületen van ugyanis lehetőség az oktatásra is, amivel mi magunk is bevételhez juthatunk. Az Udemyn gyakorlatilag bárki taníthat bármilyen témában, egyedül annyit kell tennünk, hogy létrehozunk egy PayPal- vagy Payoneer-fiókot a bevételünknek, és már el is kezdhetjük a videóalapú oktatást. Itt minimum 30 percnyi videót és minimum 5 órát kell biztosítanunk egy kurzushoz, persze a népszerűségünk (és így a keresetünk is) már azon múlik, mennyire vagyunk jó tanárok és mennyire keresett a „tantárgyunk”.
A Skillshare weboldalán a művészetek területén tanulhatunk és oktathatunk, ami azért is szuper, mert ebben a szektorban általában kimondottan szűkösek a lehetőségek. De így már nem kell a csak kevés hallgatót vállaló elitegyetemek diákjai közé tartozunk, ha a portréfotózásról, grafikai tervezésről vagy a belsőépítészetről tanulnánk, tanárként pedig alkalmunk nyílik rá, hogy mindenféle oktatói végzettség nélkül átadhassuk tudásunkat. A Skillshare az oldalán azt állítja, a legsikeresebb tanárai 40 000 dollárt, vagyis akár 11 millió forintot keresnek évente, ehhez pedig gyakorlatilag csak néhány videó legyártására, illetve a hallgatói munka segítésére és értékelésére van szükség.
Ezek az online kurzusok egyébként nem csak a tanároknak érik meg, a diákok is sokkal jobban járnak a néhány dolláros minitanfolyamokkal, mintha teljes egyetemi szakok tandíját kellene kifizetniük. Persze a tudás nem annyira átfogó, de valljuk be, erre nincs is feltétlenül szükségünk, pláne ha mondjuk kifejezetten egy módszer elsajátítása a cél. Az e-learning során elvégzett órákat egyébként egyre több egyetem fogadja el hitelesen megszerzett kreditnek, szóval még akkor is jól jöhetnek, ha később hagyományos felsőoktatási keretek között mélyítenénk el tudásunkat. És bár az talán naiv elképzelés, hogy a (remélhetőleg csak) néhány hónapos karantén ideje alatt teljesen átképezhetjük magunkat, az ilyen online kurzusok elvégzése mindenképpen hasznos időtöltés, és akár hosszú távon is életünkbe integrálható új hobbi lehet.
Olvass tovább!
A cikk egy korábbi verziója eredetileg a Marie Claire 2018-as decemberi számában jelent meg.
Fotó: Unsplash.com
