Szuperterjesztők: ki a legjobb vírusgazda?

2020. február 17. |

Számos környezeti és biológiai tényező határozza meg, mennyire lenne jó vírusgazda valaki. Az úgynevezett szuperterjesztők életmódjuk, szokásaik következtében sokkal több embernek adhatják át az olyan súlyos vírusfertőzéseket is, mint például az influenza vagy a koronavírus.

Egy brit üzletember vált a legfrissebb és legszemléletesebb példává arra, mit jelent az, hogy valaki egy vírus szuperterjesztője. Az 53 éves üzletember legalább 11 embert fertőzhetett meg a koronavírussal, mire kiderült betegsége és karanténba került, bár ő már tünetmentessé vált erre az időre. A szuperterjesztő olyan személy tehát, aki aránytalanul nagyszámú embert fertőz meg egy vírussal életmódjából, szokásaiból kifolyólag.


Nem szabad bűnbakot keresni
A korábbi két koronavírus okozta járvány, a SARS és a MERS szuperterjesztői nagyrészt az egészségügyi dolgozók közül kerültek ki. A koronavírus esetében pedig úgy tűnik, a sokat utazó emberek azok, akik egymaguk sok embert fertőzhetnek meg. Ám betegségenként eltérő az is, hány megfertőzött személytől számít valaki szuperterjesztőnek. A SARS esetén azt tekintették szuperterjesztőnek, aki legalább 8 embernek adta át a vírust, míg a MERS-nél ez a szám 6 volt. Az orvosok nem tudják biztosan, miért fertőzhet meg valaki több embert egymaga, mint mások, ám abban biztosak, hogy a környezeti és biológiai tényezők nagy szerepet játszanak ebben. “Eseményekről kell beszélnünk, melyek lehetőséget adnak a vírus továbbadására, nem egyes személyekről. A körülmények és élethelyzetek teszik lehetővé a kórokozó nagyobb eséllyel való továbbadását, nem konkrétan egy személy maga” – mutatott rá Dr. Sylvie Briand, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) járványügyi igazgatója, aki szerint ezt azért fontos leszögezni, hogy ne stigmatizáljunk egyes embereket, embercsoportokat, ne állítsunk be senkit bűnbakként.

 

A körülmények és élethelyzetek teszik lehetővé a kórokozó nagyobb eséllyel való továbbadását, nem konkrétan egy személy maga.

A szuperterjesztők 10 leggyakoribb típusa

A nemzetközi utazó Ahogy a brit szuperterjesztő koronavírusos páciensnél is ez állt a magas továbbadási arány hátterében, a sok repülőút, a szállodai szobák felületein (kilincsek, villanykapcsolók)megmaradt fertőzőképes kórokozók mind segítik a betegség terjedését. A brit férfi Szingapúrban járt egy konferencián, ahol rengeteg emberrel érintkezett. Közülük egy malajziai és két dél-koreai személynél már azonosították a koronavírus-fertőzést.

A köhögő utastárs A londoni metró utazóközönségét vizsgáló tanulmány szerint a hosszú ideig tartó utazás a közösségi közlekedésen és a forgalmas csomópontokon való átszállás növeli legjobban például az influenza elkapására esélyt, hiszen minél több utastárssa találkozunk út közben, annál magasabb a kockázat.

A légikísérő Nem győzik hangsúlyozni a koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban sem, hogy a légi utazás az egyik legnagyobb veszélyforrás. Az Emory Egyetem tanulmánya szerint aki a fertőzéseket leginkább terjeszti egy légi út során, az maga a személyzet, nem az utastársak. A légiutaskísérők átlagosan 4,6 embert fertőznek meg egy út során, míg egy beteg utas kevesebb mint egyet. Ráadásul a középső vagy folyosó felőli széken ülők azok, akik nagyobb kockázatnak vannak kitéve.

Aki minden buliban benne van Aki sokat találkozik barátaival, partiról partira megy és közben megáll a vendéglátóhelyeken üdvözölni ismerőseit, eközben kezet fog, puszit ad és csókolózik, nagy eséllyel válik egy vírus szuperterjesztőjévé. Aki legalább 15 percet eltölt egy fertőzött személy két méteres körzetében, nagy eséllyel elkapja a betegségét.

A hajózás szerelmesei A hajóutak tökéletes melegágyai a vírusfertőzéseknek. 2019-ben legalább tíz olyan hajózási társaságról tudtak az amerikai hatóságok, ahol a norovírus fertőzés hányással, hasmenéssel járó járványt produkált. A koronavírus esetében is van már olyan tengerjáró hajó, a japán partoknál karanténba helyezett Diamond Princess, amelynek 3500 utasa közül 130-nál már kimutatták a koronavírus fertőzést. A norovírus fertőzést pedig a szakemberek szerint senki sem ússza meg, ha egy hajóúton kitör, mivel sokkal ragályosabb a koronavírusnál vagy az influenzánál.

A kórházi beteg A SARS-hoz hasonlóan a koronavírus is elsősorban az egészségügyi dolgozókra nézve jelent veszélyt, mint ahogy ők válnak a legnagyobb eséllyel szuperterjesztővé is. Egyetlen beteg akár 10 kórházi dolgozót is megfertőzhet kezelése során. A legnagyobb kihívást ebben az esetben azt jelenti, hogy a még nem diagnosztizált, általános tünetekkel orvoshoz fordulókat még azelőtt elkülönítsék, mielőtt az orvosokat és ápolókat megfertőznék.

A lusta takarító A sima felületeken, mint amilyen az üveg, fém vagy műanyag, akár öt napon keresztül, de magas páratartalom és alacsony hőmérséklet mellett akár kilenc napig is életben maradhatnak a kórokozók. A megoldás nagyon egyszerű: antibakteriális takarítószerrel gyakran töröljük át a kilincseket, villanykapcsolókat, asztalokat, telefonokat és billentyűzetet.


A kényszeres hajbirizgáló Az influenzával való megfertőződés legbiztosabb módja, ha egy vírussal fertőzött felület (kilincs, villanykapcsoló, kapaszkodó) megérintése után az arcunkhoz, szánkhoz, szemünkhöz vagy orrunkhoz érünk. Nem is gondolnánk, de óránként 23-szor ez ösztönösen megtörténik. Gondoljunk csak bele: hányszor tűrtük például ma a hajunkat a fülünk mögé? Ezért javasolják a WHO szakemberei a gyakori és alapos kézmosást.

A láthatóan egészséges beteg A koronavírus esetében nem teljesen egyértelmű, vajon a tünetek megjelenése előtt fertőz-e már a beteg, ám az influenzáról tudjuk, hogy igen. Kivédeni ebben a fázisban szinte lehetetlen a fertőzést, ám ha valakiről tudjuk, hogy családtagja már beteg, nem árt a figyelmeztetés és az óvatosság.

A szerető gyermek A gyerekek tökéletes vírusgazdák. Rengeteg időt töltenek mások szoros közelségében, akár az óvodában, iskolában, akár otthon. Ráadásul a vírusok könnyen szaporodnak bennük, mivel immunrendszerük még nem elég fejlett, így könnyen átadják a kórokozókat másoknak, ráadásul a higiéniával kapcsolatos tudatosságuk sem tökéletes általában. Nem csoda, ha influenzaszezonban gyakran az óvodás csoportok háromnegyede otthon lábadozik.

Forrás: The Telegraph
Fotó: Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód

Zöld szexjátékok – minden a szilikonon túl fenntartható

Zöld szexjátékok – minden a szilikonon túl