„A média erősen befolyásolja a gondolkodásunkat és döntéseinket, akár tudatosult ez bennünk, akár nem. Ez tény. A média ismerete jelenti azt, hogy képesek vagyunk elérni, elemezni, kiértékelni és felhasználni az életünk különböző területein a felénk érkező információkat. Ugyanakkor segíthetünk gyermekeinknek megtanulni, mi az, ami értékes tartalom, és hogyan tudják megkülönböztetni a tényt a fikciótól – mondta Maggie McGuire, a Pinna gyermekekre fókuszáló streamingszolgáltató igazgatója, kommunikációs szakértő, aki azt is elmondta, mit tehetnek a szülők, hogy jól informált és felelős digitális polgárokat neveljenek.
Kezdjük korán
„A gyerekek rengeteg időt töltenek a képernyő előtt. Ez, és az a tény, hogy a gyerekek milyen korai életkorban kezdik a digitális tartalmak fogyasztását, elengedhetetlenné teszi, hogy a szülők már egészen korán megismertessék velük a média működését” – mondta Dean Cantu, a Bradley Egyetem pedagógiaprofesszora.
A professzor a Pew Kutatóközpont 2020 júliusában végzett felmérésének eredményeit is idézte, amelyből kiderült, hogy a 12 év alatti gyermeket nevelő szülők gyermekei már ötéves koruk előtt elkezdték az okostelefon használatát.
„A digitális világgal való ismerkedés egészen az alapoknál kezdődik. Például kezdjük azzal, hogy megtanítjuk a gyerekeknek, mi a különbség fantázia és valóság között a YouTube-on vagy a tévében” – mondta Leilani Carver-Madalon, a Maryville Egyetem kommunikációprofesszora.
A szülők elmagyarázhatják, hogy az emberek a reklámokban csak szerepet játszanak, pont úgy, mint amikor a gyerekek jelmezt húznak. Ezzel megalapozhatjuk a média működésének megértését, megérthetik, hogy amit a képernyőn látnak, az nem mindig a valóság pontos leképeződése.
Előbb gondolkodjanak, aztán kattintsanak
„Talán az első és legfontosabb dolog, amit a szülőknek meg kell tanítaniuk gyermeküknek, hogy álljanak meg, és gondolkodjanak, mielőtt rákattintanak valamire – mondta Robin Terry Brown, médiaszakértő. – A tanulmányok szerint az emberek sokkal nagyobb eséllyel kattintanak egy címre vagy osztanak meg egy posztot, ha az boldogságot, haragot vagy izgalmat vált ki belőlük. És a fiatalok a leghajlamosabbak elolvasni a klikkvadász cikkeket.”
„Keressük a félrevezető információra utaló jeleket – mondta Terry Brown. – Sokkoló címet látunk? Vad kijelentések hangzanak valódi tények nélkül? Ezek a félrevezetés biztos jelei. És mivel a cím a döntő, a gyerekeknek jól meg kell ezt jegyezniük, hogy eszükbe jusson, mikor szembe jön egy ilyen hír, és emlékezzenek rá, mielőtt elolvassák vagy megosztják.”
Olvastad már?
Internetezzünk és tévézzünk együtt
A klasszikus felállás szerint a szülő a gyermeke mellett ülve olvassa a könyvet, hangosan, megbeszélik, mit látnak a képeken, és elmagyarázza a szavakat, amiket a kicsi még nem ért. Ugyanígy kellene működnie a média más típusaival is, különösen a digitális eszközökkel. „A szülők felkészíthetik és támogathatják a gyermekeiket ahelyett, hogy csak a kezükbe nyomják a tabletet, és mennek a dolgukra” – mutatott rá Michelle Lipkin médiakutató.
A szakember azt javasolja, a szülők kérjék meg gyermeküket, hogy tanítsa meg őket az új kedvenc online játékára, vagy meséltessék el, mit néznek. „Beszélgessenek a tartalmakról ahelyett, hogy csak szabályokat állítanak fel, mit szabad és mit nem a készülékekkel. Kommentáljuk a látottakat, mit érzünk közben, hogy tetszik egy-egy jelenet.”
Tanítsuk meg, hol találnak megbízható forrásokat
„Fontos, hogy felismerjék a hamis infromációkat, ám még fontosabb talán, hogy segítsünk megtanulni a gyerekeknek, hol találnak jó, megbízható tényeket – mondta Jeffrey Knutson tartalomelemző. – Túl sok az információ ahhoz, hogy minden egyes tényt egyesével ellenőrizzünk. Sokkal könnyebb és hatékonyabb, ha megtanítjuk, hol keressék a minőségi, tényszerű infromációforrásokat.”
Kritikus gondolkodás, kritikus eszmecsere
A kritikus gondolkodás és a média működésének ismerete kéz a kézben jár, így a szülők számára nagyon fontos, hogy az elemző gondolkodás képességét átadják gyermekeiknek a mindennapokban. „Egy média által uralt világban élünk, így a szülőknek meg kell teremteniük a teret, hogy a szövegekről és képekről beszélgessenek gyermekeikkel, amik körülvesznek minket. Ez az első lépés a kritikus fogyasztói szemlélet felé – mondta Maggie McGuire. – Kezdjük azokkal a dolgokkal, amelyek a gyermekeink érdeklődési körébe tartoznak. Beszélgessünk azokról a dolgokról, amiket néznek, hallgatnak, olvasnak. Tudakoljuk meg, mit értettek meg ezekből, milyen hatásokat váltottak ki belőlük.”
Biztassuk a gyerekeket, hogy bátran beszéljenek arról, ők hogyan értelmezik a látottakat, hallottakat, legyen szó egy posztról a közösségi oldalakon vagy rajzfilmről a tévében.
Mutassunk példát
Ahogyan más képességeknél is, a gyermekeknek a médiával kapcsolatos szokásaiknál is döntő szerepe van annak, mit látnak a szüleiktől. Nemcsak azt hallják, amit elmondunk nekik, hanem megfigyelik és átveszik, ahogy mi viselkedünk. „A legfontosabb dolog, amit a szülők tehetnek, hogy jó példát mutatnak a média- és hírfogyasztási szokásaikban. Mutassák meg, hogy a tényszerű, megbízható infromációkat kutatják. És legfőképpen, szkeptikusan, de nem cinikusan fogadják az eléjük kerülő híreket.”
„A hírek és a média roppant bonyolult területté váltak, ám nagyon fontos, hogy ne csak feltegyük a kezünket, és azt mondjuk, nem bízhatunk meg semmiben, amit olvasunk. Muszáj megerősítenünk a gyermekeket abban, hol találják a tényeket, mi a minőségi, megbízható információ.”
Emellett a szülők egészséges példát mutathatnak abban is a gyermekeiknek, milyen gyakran nyitják meg a híroldalakat. Gondoljunk csak arra, hogy nem szeretnénk, ha a gyermekünk pár év múlva végigpörgetné a közösségi oldalakat a vasárnapi ebéd közben, és híreket olvasgatna tanulás közben is. Ebben az esetben jobb, ha mi is odafigyelünk arra, mikor és mennyi időt töltünk a képernyő előtt.
Forrás: The Huffington Post Fotó: Unsplash
