A Clark című sorozat a svéd bűnöző, Clark Olofsson élettörténetét meséli el, vagyis az egyes részek azt mutatják be, miként lett egy kedves kisfiúból a világ egyik legismertebb bankrablója, aki aztán sztárrá és a nők kedvencévé vált.
A Clark nem tartozott azok közé a sorozatok közé, amelyeknek epizódjait tűkön ülve vártuk, legalábbis az elején semmiképp. Az egyre fokozódó izgalmak és Bill Skarsgård alakítása azonban hamar rádöbbentett minket, hogy kár lenne félbehagyni a szériát. Clark Olofsson igaz története nemcsak Svédországban, hanem egész Európában borzolta a kedélyeket, és olyan mély nyomot hagyott kriminológiában és a pszichológiában, hogy „neki köszönhetően” született meg a Stockholm-szindróma fogalma.
Durva hátrányból indult
„Az életben mindent és mindennek az ellenkezőjét is kipróbáltam, csak azt nem tudom, mit jelent dolgozni. Jártam Dél-Amerikában, négyszer megfordultam Japánban, csak Ausztráliába nem tettem be a lábamat. Úgy éltem, akár egy király, akár egy boldog király” – mesélte magáról nemrég a most 75 éves Clark Olofsson.
A svéd bankrabló 1947. február 1-jén született, gyerekkorát végigkísérte édesapja alkoholizmusa és agresszív viselkedése. Mikor végre sikerül megszabadulniuk a bántalmazó családfőtől, a várt fellélegzés elmaradt: Clark édesanyja teljesen összeomlott, és egy kórház pszichiátriai osztályára került, a kisfiút pedig nevelőszülők gondjára bízták. A légkör az új otthonában sem volt mindig felhőtlen, vagyis tulajdonképpen csöbörből vödörbe került, és hamar a bűn útjára lépett…
Az igazi Betty Broderick, akit csalfa férje kisemmizett és pszichiátriára juttatott a Netflix sikersorozatában
A Dirty John első évada egy pszichopata lebilincselő társkereső sztoriját dolgozza fel, mindenre kiterjedő részletességgel bemutatva, hogyan tette tönkre a behálózott nőt a megrögzött hazudozó. A második évad is egy fordulatokban bővelkedő igaz történetet mutat be, aminek legnagyobb vesztese Betty Broderick.Mi köze Clarknak a Stockholm-szindrómához?
Miután egyre többször keveredett bajba, állandó vendége lett a javítóintézeteknek. Volt, hogy barátaival besurrant a svéd miniszterelnök birtokára, hogy zöldségeket lopjanak el a kertből, nem sokkal ezután pedig egy rablás során rálőttek egy rendőrre. A ravaszt ugyan nem Clark húzta meg, bűnrészesként azonban neki is kijárt a büntetés: 8 év börtönre ítélték.
Akkor került először szabadlábra, amikor egy másik bankrabló, Clark régi barátja egy túszejtés során azt követelte, hogy találkozhasson a rácsok mögött ülő férfival. Mivel a túsztárgyalók teljesen eszköztelennek érezték magukat, teljesítették a különös kérést, aminek köszönhetően Clark egy csapásra ismertté vált Svédországban.
A hétköznapi emberek és sok esetben az újságírók is úgy állították be Clarkot, mint egy bátor hőst, aki kockára tette az életét azért, hogy szemtől szembe kerüljön egy bankrablóval csak azért, hogy megmentse a foglyul ejtett áldozatokat. Abban a 130 órában, amit Clark és a barátja a túszokkal töltöttek, rendkívül kedvesen viselkedtek és meglepően figyelmesek voltak a fogvatartottakkal, akik a végén inkább a rendőröktől és nem a bűnözőktől tartottak. Ebből a jelenségből indult ki a Stockholm-szindróma fogalma.
Börtön, szökés, iskolapad
A túszdráma után visszakerült a börtönbe, ahonnan 1975. március 20-án sikerült megszöknie, és kirabolt egy újabb bankot, ezúttal 194 000 svéd koronára tett szert. Ebből a pénzből vett magának egy kishajót, és több mint 3 hónapig élt annak fedélzetén a mediterrán partok mellett hajókázva. Bár a rendőröknek sikerült rájönniük, hogy hol rejtőzködik, Clark kétszer is megszökött előlük.
1976 tavaszán 930 000 svéd koronát zsebelt be, 9 órával később azonban letartóztatták. A rend őrei „mindössze” 230 000 koronát találtak a helyszínen, a többi pénz a mai napig nem került elő.
Tettéért újabb 8 év börtönbüntetést kapott, ám az ítélethirdetés után 3 héttel ismét túljárt a rendőrök eszén, és nyom nélkül kereket oldott. És a séma ugyanaz volt… A rendőrök elfogadták, majd a néhány órás eltávozása alatt összetűzésbe keveredett egy halásszal, akit többször is megszúrt. Újabb 2,5 év börtönbüntetést szabtak ki rá. A börtönben töltött évek alatt azonban ezúttal nem a szökését tervezte, hanem tanulni kezdett, méghozzá újságírást.
Mi lett vele azóta?
A ‘90-es évek alatt többször is megváltoztatta a nevét és lemondott a svéd állampolgárságról. 2008-ban a már ősz hajú férfit egy hatalmas drogszállítmánnyal kapcsolták le, ami 14 év börtönt hozott neki. 2014-ben aztán hivatalosan is szabadlábra került, jelenleg a hírek szerint Belgiumban él. Egyszer volt házas, és hat gyermek apja.
Fotó: Getty Images