Milyen lehet Kazinczy Ferenc fiaként felnőni? Ő is képes nyomot hagyni a világban?

2022. augusztus 28. |

A Madách Színház A tizenötödik című musicaljében végigkísérhetjük az elfelejtett aradi vértanú, Kazinczy Lajos személyiségfejlődési történetét a bátortalan, fiatal fiútól egészen a Magyar Honvédség csapatainak bátor és határozott vezetőjéig. A címszerepet alakító Borbély Richárd és Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus is kifejtette meglátásait a tizenötödik vértanú tekervényes életútja kapcsán.

Az októberben újra műsorra kerülő musical a Madách Színház pályázatán 52 induló közül nyerte el az első díjat – a szakmai zsűritagok egyöntetűen azt érezték, ezt minden magyar középiskolásnak látnia kellene. A magyar színház- és zenetörténetben a Derzsi György-Meskó Zsolt szerzőpáros műve az első, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc korát helyezi középpontba, a nagymúltú színházigazgató, Szirtes Tamás rendezésében. Újszerű, modern hangzás- és látványvilága miatt tekinthetjük a musical forradalmának is: a klasszikus zene mellett megjelennek a slam poetry, R’n’B és a rap formai jegyei, de magyar népdalok is.

kazinczy-ferenc-lajos-madach-szinhaz

Apáról fiúra

A musicalbeli Kazinczy Lajos nem az a tipikus hős karakter, aki már a kezdetektől tudja, mire hivatott: bizonytalanságok gyötrik, csalódások éri. Úgy érzi, elvárásként nehezedik rá hazája iránt elkötelezett, nyelvújító és irodalomszervező apja öröksége, amelynek nehéz megfelelnie egyszerű honvédtisztként.

„Híres, sikeres, példakép apák fiaként felnőni áldás és nehézség egyszerre. Áldás, hiszen értékeket, példát, mintát nyújt. Nehézség, hiszen az önértékelésünk forrása apánk büszkesége: egy nagyon sikeres apa, ha érzelmileg távol van fiától, hogyan is adja át elismerését fiának? – fejti ki Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus. – Így a fiú hamuba sült pogácsa nélkül, üres tarisznyával indul útnak, hogy saját életmeséjének hősévé válhasson. Ez az ellentmondásosság a felnövekvő fiak számos személyiségvonásában megjelennek: általában alacsony önértékelés, gátlásosság mellett visszafogott erős indulatok, ambíció és sértődékenység, érzékenység és bizonyításvágy jellemzi őket.”

A musical cselekménye a börtönben indul, ahol megismerhetjük a tárgyalás eseményeit: Kazinczy itt még védekezik, élni szeretne. Visszaemlékezéseiből követheti végig a néző Lajos életét és belső mozgatórugóit, hogyan változik meg fokozatosan határozatlan személyisége cselekvőképes, kiforrott katonai vezetővé. Laló (gyermekkori becenevén) korán elveszíti édesapját, az első felvonás temetés jelenetében édesanyja arra kéri, legyen méltó apjához és a hazához. Lajost ezek után nem hagyja nyugodni a kérdés, mit jelent méltónak lenni Kazinczy Ferenc emlékéhez és munkásságához? Töprengése egy grandiózus áriában összpontosul a musical első felvonásának magányos börtönjelenetében, amelyben apjához imádkozik, adjon erőt számára.

kazinczy-ferenc-lajos-madach-szinhaz

Kazinczy Lajos már osztrák katonaiskolai éveiben, de még inkább a császári-királyi hadsereg tagjaként bohém, könnyelmű életet él, számos bálra hivatalos, ahol nem veti meg a hölgytársaságot sem. Eközben nem találja önmagát, életcélját, folyamatosan gyűlnek az adósságai, és beleszeret egy gazdag nemes lányába, akit anyagi helyzete okán nem tud feleségül venni. Amikor 1848 márciusában kitör a forradalom, ráeszmél, hogyan lehetne apja méltó utódja: jelentkezik honvédtisztnek, ahol tehetséges lévén megleli hivatását.

„Érdekes, hogy mindig hasonló szerepek találnak meg, mint ahol az életben is tartok. Kazinczyval is látok párhuzamot, a munkájához, szenvedélyéhez és magánéletéhez való hozzáállásában. Az életében sok olyan döntéshelyzet adódott, amelyekben gyorsan, pillanatok alatt kellett döntést hoznia, emellett nagyon tenni akaró, tevékeny ember, amilyennek én is tartom magam – teszi hozzá Borbély Richárd, a darab címszereplőjét alakító egyik színész. – A szenvedélyességet is ide sorolnám: szeretem teljes erőmet beleadni abba, amit csinálok.”

A darab során megismerhetjük Lajos börtönbeli vívódásait, amelynek végén eljut arra a pontra, hogy felvállalja tetteit és társai sorsát, hazája iránti hűségből és szeretetből vállalja vértanúságát. Édesapja, Kazinczy Ferenc is raboskodott császári börtönben. A jakobinus mozgalom Martinovics-féle összeesküvése miatt elfogták és pert indítottak ellene: azzal vádolták, hogy lemásolta és terjesztette a reformkátét. A halálos ítélet kihirdetése után három héttel a király végül várfogságra enyhítette a büntetést. Összesen 6 és fél évet töltött fogságban Budán, Brünnben, Kufsteinben és Munkácson.

Kazinczy Ferenc nyelvújító tevékenysége is megjelenik a musicalben: számtalan utalást hallhatunk arról, hogy Lajos életében fontos mérföldkövek, szabadságharccal kapcsolatos kifejezések sokszor apjához köthetőek. A nyelvújításnak döntő szerepe volt Magyarországon, mivel ebben a korban még a latin és a német nyelv volt meghatározó. A magyar nyelv ügye nemcsak nyelvi vagy irodalmi, hanem nagy nemzeti, politikai ügy volt. A reformkori mozgalmakkal együtt a szabadságharc is nagymértékben segítette a magyarok identitástudatának formálódását.

„Nagyon karakteres és lángelméjű lehetett Kazinczy Ferenc, ami komoly megfelelési kényszert helyezhetett Lajosra. Valószínűleg nagyon keveset tudtak találkozni, mégis az egész életére hatást gyakorolt, szinte megpecsételte azt. Ahogy a darabban is többször elhangzott édesanyjától: ’Légy méltó az apádhoz!’, amellyel óriási terhet rakott a gyermek Lajosra – emeli ki Borbély Richárd, a musical Kazinczy Lajost megformáló színésze. – Kíváncsi lennék, ha a 29 éves Lajos leülhetne a börtönben töltött utolsó napjaiban 70 éves édesapjával, miről beszélgetnének: haragszik-e apjára, hibáztatja-e azért, ahová került. Vagy éppen megköszönné neki, hogy megtanította számára, mi az a hazaszeretet? Mert az apja egész életét és vagyonát – néha a családjától is megvonva – abba ölte bele, hogy újítsa a nyelvünket, ami óriási tudatosságot és ambíciót mutat. Ezen tulajdonságait valószínűleg Lajos is örökölte, amely a harcok során is megmutatkozott kiváló stratégai képességeiben.”

Hasonló példák a történelmünkből

A 13 aradi vértanú között is találunk nagy érzelmeket felvonultató apa-fiú kapcsolatokat. Vécsey Károly honvéd vezérőrnagy apja, gróf Vécsey Ágoston lovassági tábornok, a bécsi Magyar Nemesi Testőrség utolsó parancsnoka volt. Nem igazán beszélt magyarul, a forradalom után fiaival együtt a császár szolgálatában maradt. Vécsey Károly viszont huszárként megtanulta a nyelvet, katonaként is a magyar alkotmányra és kormányra esküdött fel. 1848-ban belépett a honvédségbe. Vécsey apja a szabadságharc végén írt a hadbíróságnak: követelte, az elítélteket fosszák meg kamarási méltóságuktól. Az aradi vértanúk közül egyedül Vécsey volt császári-királyi kamarás, akinek így büntetését október 6-án azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie társai kivégzését, őt akasztották fel utolsóként.

Schweidel József honvéd tábornok jobb kapcsolatot ápolt a fiával: megkérte Bardócz Sándor minorita szerzetest, hogy az apjától kapott feszületet, amit kivégzésekor szeretett volna kezében tartani, halála után adja oda fiának, Schweidel Bélának, aki szintén az aradi várbörtönben raboskodott. A szerzetes teljesítette kívánságát és átadta fiának a keresztet, aki fél év múlva szabadult a börtönből. Poeltenberg Ernő tábornok édesapja pedig Bécsben vigyázott fia családjára a harcok és a hadbírósági per alatt, majd később is gondjukat viselte.

Az erős példa erőforrás és elbizonytalanító is: hogy is lehetnék én olyan sikeres, mint ő? Az apák gyakran azzal a küldetéssel indítják útnak fiaikat, hogy »haladj meg engem«. No de hogyan is lehetne meghaladni egy fenséges magasságokban lévő apát? Szerencsés esetben a fiú ezekből az ellentmondásokból üzemanyagot tud csinálni, az ambivalenciát hajtóerővé tudja fordítani: ez jellemfejlődésének útja és feladata egyben – ismerteti Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus. – Ehhez meg kell küzdenie az »én máshogy fogom élni életemet« ősi, toposzszerű elhatározás jelentette korláttal és olyan önazonos utat találni, ami különbözik az apa életútjától, ám értékeiben, elkötelezettségében azonos. Kimagaslóként, példaképként, hősként, értékteremtőként megmaradni mások emlékezetében: ez lehet a nehéz örökség beteljesítése.”

A magyar történelemben és irodalomban is fellelhetőek hasonlóan híres apa-fia párosok, például gróf Széchényi Ferenc királyi főkamarásmester, az Országos Széchényi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum alapítója és fia, gróf Széchenyi István császári és királyi kamarás, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, aki többek között megalkotta a Lánchidat és megteremtette a balatoni gőzhajózás, hajógyártás, valamint a vasútfejlesztés lehetőségét.

kazinczy-ferenc-lajos-madach-szinhaz

Példaként hozhatjuk még Petőfi Sándort és fiát, Zoltánt is, aki egész életében igyekezett költő apja nyomdokaiba lépni, és szintén fiatalon hunyt el. Női példát is találunk: az első magyarországi óvodák megalapítója, Brunszvik Teréz grófnő előtt erőteljes minta állt: 18 éves korában elveszített, ifj. Brunswick Antal gróf gazdálkodó, író és királyi biztos volt, Bars vármegye főispánja és a Helytartótanács pedagógiai referense.

A tizenötödik vértanú életét feldolgozó musicalt október 7-től újra meg lehet nézni a Madách Színházban, amelynek látványvilága sem a szokásos: az aradi várbörtön folyamatosan mozgó rácsai jelenettől függően visszatérnek, emelkednek, tágulnak. Több nagyszabású, emlékezetes jelenet is látható a darabban, úgymint a tetőpontban lezajló aradi vértanúk kivégzése. Ennek során három fekete „halálangyal” meséli el a tizenhárom vértanú hősies tetteit, és ritkán ismert utolsó szavait – kivetített arcképük „haláluk után” vöröses fényben izzik.

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Kultúra

Bodó Viktor a szorongásainkról rendezett a Vígben a kastély

Bodó Viktor a szorongásainkról rendezett a Vígben

A magány fájdalmáról énekel Kulka János dal

A magány fájdalmáról énekel Kulka János