Figyelemfelkeltő művészeti alkotásokkal támogatják az iráni nőket

2022. október 14.
Mahsa Amini szeptember 16-án halt meg, miután a szemtanúk szerint az iráni erkölcsrendőrség úgy megverte, amiért nem megfelelően viselte hidzsábját, hogy belehalt sérüléseibe. A fiatal lány halála miatti tüntetéshullám még akkor robbant ki Iránban, amikor Amini kórházban volt. Mostanra már világszerte demonstrálnak az iráni nőkért, mindenki a saját eszközeivel – a művészek például figyelemfelhívó és gyönyörű alkotásokkal.

Az 1979-es iszlám forradalom előtt is sok iráni nő takarta el a haját, ők azonban még saját akaratukból tették ezt, a forradalmat követően viszont Khomeini ajatollah a Korán és Mohamed próféta tanításaira hivatkozva mindenki számára kötelezővé tette a hidzsáb viselését. Az öltözködési szabályokat szigorúan be is tartatják: az erkölcsrendőrség furgonokkal járja az utcákat, és megállítja azokat az embereket, akik „nem megfelelő” ruházatot viselnek. A nők még 2022-ben is kénytelenek fátyollal eltakarni hajukat, különben megkorbácsolhatják vagy bebörtönözhetik őket.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

@mahdieh.farhadkiaei által megosztott bejegyzés

Mahdieh Farhadkiaei franciakártya-terveivel kiállt már a szoptató anyák és az LMBTQ+-mozgalom mellett is. Ezúttal az iráni nőket támogatta, mégpedig egy haját levágó királynővel. Mahsa Amini halála után az iráni nők tömegesen osztották meg a világhálón videókon keresztül, ahogy levágják a hajukat, hogy így üzenjék a hatalomnak: azt csinálnak a testükkel, amit akarnak, és nem kötelezhetik őket arra, hogy hidzsábbal takarják el a hajukat.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Newsha Tavakolian (@newshatavakolian) által megosztott bejegyzés


Newsha Tavakolian iráni fotóriporter a saját fényképét osztotta meg, amin az üres utcán áll feketébe öltözve. Hidzsábot és élénkpiros bokszkesztyűt visel, hogy így üzenje: felveszi a harcot az elnyomással.

Zehra Doğan kurd művész a berlini iráni nagykövetség épületének kapuját menstruációs vér, henna és haj keverékével kente be. Doğan 2019-ben szabadult egy török ​​börtönből, ahol majdnem három évet töltött, miután elítélték a propagandának titulált digitális festménye miatt, amely egy kurd várost elpusztító török ​​hadsereget ábrázolt.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Marco Melgrati Illustration (@m_melgrati) által megosztott bejegyzés

Az olasz művész, Marco Melgrati a Cut It Out! (Elég volt!) címet adta az iráni tiltakozásokat ábrázoló illusztrációjának – az angol cut szó ugyanakkor vágást is jelent. A képen szereplő, egy nő hajába kapaszkodó férfi az erkölcsrendőrség jellegzetes zöld egyenruháját viseli.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Touraj Saberivand (@saberivand) által megosztott bejegyzés

Toraj Saberivand alkotásához egy, a sajtóban korábban elterjedt képet használt fel, amelyen egy nő egy motorháztetőn állva egy bot végén lengeti égő hidzsábját, míg a másik kezével békejelet mutat. Saberivand rajzán a nőt a tradicionális perzsa könyvfestészet démonszerű alakjai veszik körbe, akiket távol próbál tartani a lángoló fátyollal.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Sahar ( سحر )🌻 (@sahar_ghorishi.x) által megosztott bejegyzés

A Londonban élő, iráni származású Sahar Ghorishi egyszerre akarta felhívni a figyelmet az iráni nők hidzsáb elleni küzdelmére és Mahsa Amini kurd származására is – erre utal a zászló.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Ghazal Foroutan غزل (@ghazalforroutan) által megosztott bejegyzés

Az Egyesült Államokban élő Ghazal Foroutan Szegecselő Rózsa, vagyis Rosie the Riveter híres 1940-es években készült képét adaptálta: Rosie fejkendőjét a kezében tartja, miközben „Nem a kötelező hidzsábra!” feliratú tetoválására mutat.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Ahmad Rafiei (@ahmad_raf) által megosztott bejegyzés

Ahmad Rafiei az Egyesült Államok második világháborús toborzó plakátjait használta fel képregényszerű rajzaihoz. Érdemes végigpörgetni a művész Instagram-feedjét, ugyanis elég szókimondó alkotásokat készít.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Tim Fu (@ti.fu) által megosztott bejegyzés

A Londonban élő építész, Tim Fu is a maga eszközeivel hívja fel a figyelmet az iráni nők küzdelmeire. Ő egy emlékművet képzelt el a teheráni Azadi (vagyis Szabadság) téren, az 1979-es iszlám forradalom és az azt követő tiltakozások egyik kulcsfontosságú helyszínén.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Oguz Demir (@oudemir) által megosztott bejegyzés

A török karikaturista, Oğuz Demir képén egy iráni nő fésüli ki a hajából a bogáncsként beleragadó férfiakat.

Bahadur Hadizadeh iráni művész animációján lobog a szélben az Azadi-torony iráni nők szabadságát szimbolizáló „haja”. Az 1971-ben készült építmény a modernitás korszakát jelképezi, neve azt jelenti, a Szabadság tornya.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Jalz (@innerjalz) által megosztott bejegyzés

Jalz úgy gondolja, hogy mindenkinek joga van eldönteni, hogy mit vesz fel – ennek a választási szabadságnak a hangsúlyozására készítette el kollázsát Henry Matisse meztelenül, felszabadultan táncoló alakokat ábrázoló La danse című festménye alapján. Jalz a képet a teheráni Azadi tér fényképével vágta össze, és azt írta fölé: „Jin-Jiyan-Azadi”, vagyis Nők, Élet, Szabadság.

Fotó: Newsha Tavakolian

Olvass tovább!