Fotó: Unsplash.com
Nem véletlenül él rengeteg fiatal az Erasmus-program lehetőségeivel vagy a külföldi önkénteskedéssel, hiszen néhány külföldön töltött hónap (vagy akár év) borzasztóan nagy hatással lehet személyiségfejlődésünkre. Ezt valószínűleg már a 16-17. században is sejthették, mikor a tehetősebb nemes családok úgynevezett Grand Tourra, vagyis európai utazgatásra küldték az arra érett fiatalokat, most viszont már a tudomány is megerősítette az utazás áldásos, személyiségformáló hatását.
A texasi Rice University-n dolgozó Hajo Adam friss kutatásában meta-analízist készített hat olyan tanulmányból, amik az „én-konepció tisztaságát” vizsgálták, vagyis nagyjából azt, mennyire vagyunk tisztában önmagunkkal. A kutatásból az derült ki, hogy sokkal jobban ismerik önmagukat azok, akik külföldön élnek. Mivel a külföldi tartózkodás képes kiszakítani az embert saját megszokott társadalmi-kulturális közegéből, egy új kontextusban tudja újraértelmezni, mit is gondol a világról és önmagáról? Érdekes adalék egyébként, hogy nem az számít, hány külföldi országban éltünk, hanem, hogy mennyi időt töltünk külföldön, vagyis tíz év egy másik országban építőbb lehet, mint egy állandó utazgatással töltött év. Hajo egy korábbi kutatásában azt is megállapította, hogy a külföldön élő emberek kreatívabbak, szerinte azért, mert így sokkal több új, a megszokottól eltérő impulzussal találkozhatnak.
