A harag az a szikra, ami az agyunkban keletkezik, mikor úgy érezzük, becsaptak minket. Talán csak egy idegen bevágott elénk és lecsapott az egyetlen üres parkolóhelyre, vagy egy lusta kolléga átpasszolt egy kellemetlen feladatot. De az is lehet, hogy valaki olyan támadott hátba, aki közel áll hozzánk. A harag az egyik legalapvetőbb, legprimitívebb érzelmünk. Széles skálán mozog, az enyhe frusztrációtól a teljes dühkitörésig. A tudomány elkezdte kideríteni, mi mozgatja ezt a legősibb érzelmet, milyen hatással van rá a személyiség, az életkor, a nem és az élettapasztalat.
Hogyan hat a gondolkodásunkra?
Haragosan másképp tekintünk a kockázatos helyzetekre. Sokkal impulzívabbá tehet minket, és könnyebben döntünk rosszul. Emellett mérgesen sokkal negatívabban gondolkodunk, előítéletesebbek vagyunk a kívülállókkal, az embereket hibáztatjuk a problémákért a körülmények helyett. A dühös emberek hajlamosak a bűnbakkeresésre. Ám attól, hogy kikiáltanak egy személyt vagy csoportot hibásnak, csak még tovább mélyül bennük a harag, így a negatív spirál gyakran tovább rontja az alap lelkiállapotot.
A haragos férfiakkal együttérzőbbek
A történelem során alapvetően negatív megítélése volt a haragnak. Az ókori római filozófius, Seneca azt mondta, “háborún kívül haszontalan”. Ám a mai tudósok szerint kell lennie valami személyes értelmének is. Larissa Tiedens pszichológus vizsgálatában a résztvevők sokkal jobban együttéreztek Bill Clinton amerikai elnökkel, mikor mérgesnek látták a Monica Lewinsky botrány miatt, mint amikor szomorú képet mutattak róla. A hatás ugyanez volt ismeretlen politikusok képével is. Érdemes megjegyezni tehát, hogy a mérges férfiak a többi embert figyelmessé teszik. Ám a hasonló kutatásokból az derül ki, hogy a mérges nőkkel sokkal kevésbé együttérző a társadalom.
A férfiak mérgesebbek, mint a nők?
Ha a családomat kérdezik, biztosan cáfolják ezt, de a tudomány szerint a férfiakat általánosságban gyakrabban látjuk dühösnek. Pedig a nők is pont annyiszor érzik magukat mérgesnek, mint a férfiak. A Southwest Missouri State University kutatóinak tanulmánya is ezt bizonyítja. Eredményeik szerint a nők pont annyiszor éreznek haragot, mint a férfiak. A különbség abban van, hogy a férfiak sokkal kevésbé tudják kontrollálni és mederben tartani dühüket, mint a nők, akik sokkal jobban uralják érzelmeiket.
Gyerekek és hisztirohamok
Dackorszakos gyereknek roppant izgalmas időszak: minden új és rengeteg a felfedeznivaló. Ám ez azt is jelenti, hogy a felnőttekkel ellentétben, még nincs meg az a jólfejlett keretrendszer, ami alapján már tudjuk, mi hogy működik az életben és mit várhatunk az egyes helyzetekben. Ráadásul a nyelvi képességek sincsenek még azon a szinten, hogy pontosan megfogalmazzák az igényeket.
Ezek miatt pedig borítékolható, hogy egy egyszerű pirítós sem mindig pont olyan, mint amilyenre a gyermekünk gondolt, így menetrendszerint bekövetkezik az atombomba robbanásával felérő kiborulás. Michael Potegal, a Minnesota Egyetem pszichológusa úgy döntött, hogy természetes jelenségnek tekinti a hisztirohamokat, mint egy vihart vagy vulkánkitörést, így tudományosan elemezheti. Úgy találta, hogy harag és szomorúság kombinációja alkotja a hisztirohamok érzelmi koktélját. Ám míg a harag csupán a dühkitörés csúcspontján volt jelen, a szomorúság folyamatos érzet volt a kicsiknél. A kutatásnak volt értelme, mert a tudósok rájöttek arra is, hogy mivel lehet lerövidíteni, lezárni minél gyorsabban a hisztirohamokat: semmit sem kell tenni, csupán lelkileg támogatni a gyermeket.
Fotó: Unsplash
