“Mindenki megtapasztalja az unalmat. Ám sokan olyan gyakran élik át, hogy az már egészségtelen. Ezért olyan megküzdési technikákat tanulmányoztunk, melyekkel hatásosan űzhető el az unalom” – mondta Dr. Sammy Perone, a Washington Állami Egyetem Emberi Viselkedés Tanszékének helyettes professzora, a kutatás vezetője. Az olyan emberek agya, akik gyakran unatkoznak, máshogy reagál ezekre a helyzetekre, mint azoké, akik ritkábban élik át ezt az érzést. Ez pedig szorongáshoz és depresszióhoz vezet hosszú távon.
Hogyan unatkoznak az emberek?
“ A tesztek során nem tapasztaltunk különbséget az alanyok agyhullámaiban. A különbség csak akkor mutatkozott meg, mikor elkezdtek unatkozni” – magyarázta a kutatás vezetője. Maga az unalom nagyjából ugyanolyan gyakran tört rá mindenkire, ám sokan nem tekintették kétségbeejtő helyzetnek. Ez jelenti azt, hogy a nagy különbség abban van a gyakran és ritkábban unatkozók között, hogyan reagálnak a helyzetre, mit tekintenek unalmas szituációnak. Ez a felismerés segíthet olyan megküzdési technikákat tanítani, melyekkel elkerülhetők a negatív válaszok.
A reakció a kulcs
Az agyhullámokat elemezve a kutatók két speciális területet figyeltek. A jobb és a bal frontális agyi terület különböző okból válik aktívvá. A bal oldali aktivitás magasabb azoknál az embereknél, akik fenntartják saját érdeklődésüket azzal, hogy elterelik gondolataikat. A jobb oldal viszont akkor aktív, ha az ember negatív érzelmeket érez, vagy csalódottá válik.
Alapesetben nem tapasztaltak különbséget az emberek és az agyi tevékenységük között. Ám azoknál, akik úgy nyilatkoztak, hogy gyakran unatkoznak a mindennapokban, a vizsgálat során úgy tapasztalták, hogy amint unalmas helyzetbe kerültek, a jobb frontális terület működésbe lépett. “Akik jók az unalom leküzdésében, azoknál inkább a bal oldali aktivitás volt megfigyelhető, akik viszont nem boldogulnak az unalommal, azoknál a jobb frontális terület lépett működésbe” – mutatott rá a kutatásvezető.
Mindenki máshogy gyűri le
Ahány ember, annyiféle praktika létezik az unalommal való leszámolásra. Sőt, még annál is több, hiszen mindenki többféle módszert is bevet, ha üresjáratok adódnak a napjában. Könyvet olvasnak, bevásárlólistát írnak, vagy éppen kitalálják, mit főzzenek másnap ebédre például. “Valaki például azt nyilatkozta a kutatás során, hogy karácsonyi dalokat gyakorol a karácsonyi koncertre. De alapvetően bármi működőképes lehet, ami segít lekötni a figyelmünket, és nem arra koncentrálunk, hogy mennyire unatkozunk” – mondta Dr. Perone.
Nagyon fontos, hogy megtaláljuk azokat a módszereket, melyek hatásos unaloműzőként működnek, hiszen sikerül átfordítanunk produktív tevékenységbe a szabad perceket, az nem csak a tennivalóink listájára, hanem a lelki egészségünkre is jótékony hatással van.
Forrás: Science Daily
Fotó: Unsplash
