Kate Winslet valóra vált álma

2021. április 28.
Kiváltság húsz percen át Kate Winslet társaságában tartózkodni, és ezt nem a kötelező tisztelet mondatja velünk, hanem a személyes benyomások. Az Oscar-díjas színésznő lefegyverzően közvetlen, szabad szájú és humoros – csupa olyan tulajdonság, amely egy virtuális kerekasztal-beszélgetésen még nagyobb áldás, mint élőben.

Mennyire borította fel a járvány az Easttowni rejtélyek forgatását?

2019 szeptemberében kezdtük a forgatást, de tavaly márciusban a pandémia miatt le kellett állnunk, és csak októberben tudtuk folytatni. Ehhez add hozzá az öt hónap felkészülést, szóval Mare Sheehan 2019 májusától 2020 decemberéig teljes mértékben kitöltötte az életemet. És még mindig itt van velem, nem sikerült teljesen levetkőznöm, ami nem egy könnyű helyzet, mert Mare egyszerre szeretetreméltó és utálatos jelenség. Nagyon szerettem játszani, kicsit ki is sajátítottam magamnak, mint amikor kisajátítasz egy barátot, hogy ő csakis a tiéd, senki másé. Meg is tartottam a dzsekijét – hazajött velem, itt lóg a fogason. Néhanapján fel is veszem, és ezzel egy kicsit újra belebújok Mare bőrébe. Ilyenkor azt érzem, na, ez így mindjárt más. Az, hogy elmerülhettem a karakterben, segített átvészelni a tavalyi Covid-helyzetet. Olyan volt ez nekem, mint egy kötésminta, amely lefoglalt. Én Mare szerepét kötögettem tavaly, a Covid alatt. Talán ezért is éltem meg olyan nehéznek ezt a mostani lezárást Angliában (a beszélgetés márciusban készült – a szerk.), mert már nem volt szerep, amelyet kedvemre kötögethettem volna.

kate-winslet

A kötésmintának egy rendőrnőt kellett kiadnia.

Mare az első detektívem. Semmit sem tudok a nyomozók munkájáról, lövésem sincs a helyszínelés módjairól, a technikai részletekről, de mindig is izgatott ez a világ. Jártam az Easttownban működő rendőrségen, és másokkal is konzultáltam. Különösen Christine, egy korombeli őrmester segített sokat, az ő rendőri pályakezdése némileg hasonlít is Mare-éhez. Vele mentem lőgyakorlatra, ő tanított meg a bilincs használatára, sok időt töltöttem vele.

A helyi akcentussal hogy boldogultál?

Imádom az akcentusokat. Persze mindig van egy pont, amikor a pokolba kívánom az egészet, de valahogy csak átverekszem magam rajta. Egy kosztümös filmben még csak-csak biztonságban van az ember – régen volt, hogy is volt –, belefér egy kis kreatív szabadság, de egy ilyen éles helyzetben a helybéliek azonnal kiszúrják, ha egy-egy szó művinek hat. Elismert nagy színészekkel is előfordul, hogy meg lehet érezni rajtuk, ha technikázni kezdenek: kikeverik, megcsinálják a hangot.

Szerző: Köves Gábor Fotó: Getty Images

Az interjú folytatását megtalálod a Marie Claire legújabb számában!