A társulat Bartók Béla: Concerto című pantomim groteszk előadását a Bartók Tavasz elnevezésű új, nagyszabású programsorozat első produkciójaként, a Müpa a Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közös estjén tűzte online műsorára. A zenemű tartalmilag és formailag egyaránt elválaszthatatlan attól az élethelyzettől, lelkiállapottól, amelyben Bartók 1943-ban, amerikai tartózkodása során, a mű megírása előtt volt: állandó, lázzal gyötrő betegsége, kényszerű távozása Magyarországról, kínzó honvágya, aggódása hazája és Európa sorsáért a fasizmus terjedése miatt, és mindezekből adódóan zeneszerzői bénultsága. Három évig nem komponál. Majd jön a felkérés egy nagyzenekari mű megírására, amely éppen a kórházban éri. A születendő zenébe minden lázálmát, fájdalmát, keserűségét, ugyanakkor – pont a mű hozta fellángolása kapcsán – minden életszeretetét és optimizmusát is beleírja.
Az előadás Bartók személyét színpadi szereplőként is megidézi, ismert színpadi alakjai is megjelennek előtte párjaikkal látomásként: a Kékszakállú, a Mandarin, a Fából faragott királyfi. A zenéjében megfogalmazott víziók, üzenetek pedig a koreográfus szándéka szerint vizuális síkon öltenek formát. Juronics Tamás erős képi világot hozott létre, amelynek megfogalmazásában Bartók jellemző életrajzi elemei közül a zeneszerző bogarak iránti mániákus érdeklődését kiemelve kafkai világot teremt. A rovarok motívuma válik az allegorikus figurák – a haza, a zene, a gonosz, a háború, a védőszent – megvalósításának eszközévé köszönhetően Mojzes Dóra divattervező munkájának.
Mojzes Dóra divattervező
Először dolgozol táncművészekkel?
Nem, már korábban is készítettem táncosoknak ruhákat különböző fellépésekre, de azok nem voltak ennyire összetettek és artisztikusak, mint amiket a Szegedi Kortárs Balett felkérésére terveztem. De színpadra most először terveztem.
Miben más ez a munka, mint a divattervezés vagy egy film jelmezeinek megtervezése?
Bevallom, nagyon örültem a felkérésnek, mert nagyon közel áll hozzám az a világ, amit Juronics Tamás a színpadra álmodott. Az elején sokat ötleteltünk együtt, hogy milyen irányba vigyük a dolgot, de a koncepció alapján elég adott volt. Az egész darab olyan, mint egy szürreális álom, vannak benne meseszerűbb, és vannak benne sötétebb részek. Nem esett nehezemre a tervezés, mert nem kellett nagyon elrugaszkodnom a komfortzónámtól. Ez egy olyan szuper kreatív feladat és kihívás volt, amire régóta vártam.
Mit jelent számodra Bartók zenéje?
Én korábban magamtól sosem hallgattam Bartókot. A híresebb darabjait ismertem, amelyekből több karakter a darabban is megjelenik, mint például a Kékszakállú, a Mandarin vagy a Fából faragott királyfi. Szerintem Bartókban az a csodálatos, hogy a művei, mint például a Concerto is, a mai napig helyt állnának még egy film zenéjeként is.
Mi inspirált a jelmezek megalkotásában?
Juronics Tamás sokat kutakodott Bartók után, és én például tőle hallottam először, hogy Bartók nagy rovargyűjtő volt. Ezt a szálat mi is belecsempésztük a darabba, több helyen visszaköszön a bogármotívum, a második tétel pedig teljesen rájuk is épül. De szimbolikusan máshol is jelennek meg a bogarakra emlékeztető motívumok. A bogárkákat viszont kicsit Alien-karakterszerűre vettem, ami számomra egy ősinspiráció. Mindig is nagy sci-fi rajongó voltam, sokszor nyúlok vissza ehhez a témakörhöz. Az egész darabra jellemző, hogy nem klasszikus értelembe vett jelmezek készültek, sokkal inkább mozdultunk el a divat irányába.
A jelmezek megálmodásának határt szabhat, hogy a táncos a jelmezben tökéletesen tudjon mozogni is.
Igen, valóban fontos szempont volt, hogy tudjanak a ruhákban mozogni. Sokat tanultam az elmúlt 3-4 hónapban.
Mennyire áll közel hozzád a kortárs tánc magánemberként?
Mindig vevő vagyok egy jó darabra, és örömmel látom, ha a jelmez vagy a díszlet plusz vizuális élményt ad.
Kattints a képre, és nézd meg a teljes galériát!
Fotó: Tarnavölgyi Zoltán
A darabról bővebben ITT találsz információt!
Olvass tovább!
