Korn Anita, a Ruhastory blog és vlog gazdája, kreatív producer
Az öltözködés, a ruhavásárlás- és szelektálás szempontjából már jó ideje a tudatosság útjára lépett, szívügye a fenntartható divat. A Ruhastory blogon és YouTube-csatornán ismert emberek gardróbját és magyar tervezők munkáit mutatja be. Szerinte a fenntartható öltözködés titka néhány drágább, minőségi magyar tervezői kreáció, amelyeket second hand darabokkal kombinálunk. Anita úgy látja, hogy a húszas, harmincas korosztály körében már mutatkozik változás: egyre cikibb az olcsó fast fashion és az impulzusvásárlás. A divatipar őrületes tempóban ontja magából az új ruhadarabokat, ma a második legszennyezőbb iparágnak számít. Szerencsére ezzel egyenesen arányosan, organikusan nő a tudatos vásárlók köre is, miközben Anita szerkesztőként tisztában van azzal is, hogy ez az ismeret egyelőre csak egy bizonyos réteg sajátja, de valahol mégiscsak el kell kezdeni a harcot.
Fontosnak tartja azt is, hogy vásárlóként ne érezzünk lelkiismeret-furdalást. Élénken él benne, amikor tiniként hazaért a szezonvégi nagybevásárlás után, és a boltban érzett öröm szinte azonnal szertefoszlott – és hát ezek a ruhadarabok sem voltak valami tartósak. Ma már ilyen élmények nem érik, sőt azt vallja, inkább valamiféle pluszértéket tartogat a jó minőségű használt ruhák megmentése és azok új életre keltése. „A ruhavásárlás alapvetően egy örömforrás kell, hogy legyen. Arra fókuszáljunk, hogy ez az öröm maradjon meg minél tovább úgy, hogy inkább kevesebb, de minőségibb és értékállóbb ruhadarabot választunk. Erre a tudatos örömforrásra ott vannak a ruhacserék, gardróbvásárok, de legutóbb például volt egy szabad délutánom, elmentem, és csak végignéztem a magyar tervezők legújabb kollekcióit.”
„Meg kell találni a jó útját annak, hogy tisztelettel váljunk meg a ruháinktól vagy vásároljuk meg azokat, mert úgy a magunk iránti szeretetet, a környezetünk felé való igényességet is közvetítjük”
Anitának televíziós főszerkesztőként, kreatív producerként, műsorvezetőként igazi kihívást jelent a tudatos jelenlét. A sok információ befogadása, a szerteágazó figyelem, a folytonos interakció szinte munkaköri kötelessége. Ebből az állapotból a reggeli jógaórák tudják leginkább kirántani. „Nehéz arra figyelni, hogy ne a soron következő napi feladataimra koncentráljak már ott a szőnyegen is, ebben sokat segít a jógatanárom nyugodt személyisége, a meditáció és az óra végén az az öt perc, ami egy teljesen kikapcsolt állapotot hoz. „A műsoraim vágása szokott még nyugodt, flow-állapotba keríteni, mintha csak hímeznék vagy horgolnék, jólesik elveszni az apró részletekben, és csak egy konkrét dologra koncentrálni. A futás a kutyámmal pedig évek óta rendszeres mindfulnessélményt biztosít.”
TIPP: Anita az HBO-n látható Jenna Lyons, a stylist sorozatot ajánlja, ha szeretnénk még inkább elmerülni a tudatos divat világában. A Worn stories pedig a Netflixen fut, hétköznapi emberek mesélnek egy-egy jelentőségteljes ruhadarabjukról.
Szabó Adrienn – dietetikus, humánkineziológus
Kórházban dolgozik – ami nagyon is a realitás talaján tartja –, és közben egy színes-szagos, több mint hétezer követővel rendelkező Instagram-oldal (@diet_etikus) gazdája. Üdítő hitelességgel és – ha az ügy jelentősége megkívánja – jóindulatú szigorral „népneveli” a követőit, akik szeretnének egészségesebben étkezni. Gyönyörű, élénk színektől harsogó tányérok, egyszerűen elkészíthető receptek, inspiráló szenvedély – ez jellemzi a profilját. „Rengeteg influenszer mutatja magáról, hogy mindent jól csinál, miközben az átlagember annak is örülne, ha napi egy étkezése valóban egészséges lenne – mondja őszinte kifakadással az etikus dietetikus. – A túlzásba vitt tökéletesség hajszolása görcsös megfelelni vágyáshoz vezethet.” Adrienn szerint, bár természetesen hasznos tisztában lenni azzal, hogy minek milyen tápanyagtartalma van, azzal sosem fogunk jót tenni magunkkal, ha olyasmit eszünk, amit nem szeretünk, ami nem esik jól, csak azért, mert egészségesnek gondoljuk. „Sosem eszünk a lelkünk nélkül” – mondja.
„Nem csupán egy anyagcsererendszer vagyunk, amelybe tápanyagot viszünk be, hanem valóban étkeznünk kellene. A mediterrán étrend, amely 2013 óta az UNESCO szellemi kulturális örökségének a listáján is szerepel, jó példa erre. A valódi étkezés (tehát nem táplálkozás vagy csupán tápanyagfelvétel) lényege ugyanis abban áll, hogy amikor leülünk az asztalhoz, látjuk a tányért, érezzük az illatokat, halljuk ahogy ropog az étel a fogunk alatt, ízleljük a falatokat, akkor figyelünk – a fiziológiás szükségleteink mellett – a lelkünkre, a szellemünkre és a jóllakottság érzésre is.
„A túlzott tudatosság görcsös megfelelni vágyáshoz vezethet”
A főzésre, a vásárlásra, az étkezésre teher helyett tekintsünk lehetőségként. Ezek eszközök a kezünkben, amelyekkel tehetünk valamit a környezeti ártalmak, a hátrányos genetikai adottságok, a pszichés betegségek ellen. Örüljünk, hogy ma már színesen, igényesen tudunk étkezni, hiszen ez a betegségek megelőzésének legtermészetesebb és legalapvetőbb eszköze. Aki jól táplálkozik, az jól lesz és vitaminokra sincsen szüksége.” Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Adrienn könyvének sikere, a Magyar superfood – 65 szuperétel, 106 szuperélelmiszer, amelyben minden olyan hazánkban fellelhető zöldségekről, gyümölcsökről, gabonafélékről és olajos magvakról ír, amelyek szupererővel rendelkeznek.
„Nem működnek a szélsőségek, és nem szeretem az arany középút kifejezést sem. Azt gondolom, hogy személyre szabottan, a családtagokkal közösen érdemes kitalálni, hogy kinek melyik a legmegfelelőbb étrend. Lelki alkattól is függ, hogy a változásokat hogyan vezetjük be, és nagyon sok múlik a kommunikáción.” Adrienn számára fontos a környezettudatos étkezés, a zöldségeknek és a gyümölcsöknek szinte minden részét felhasználja, és vallja, hogy saját „fenntarthatóságunk” is fontos, vagyis ne okozzunk frusztrációt magunknak vagy a családtagjainknak azzal, hogy a tökéletesre törekszünk. A táplálkozási szokásainkat kis lépésekben, folyamatában és örömmel alakítsuk át.
TIPP: A PirulaKalauz (pirulakalauz.hu) egy olyan ismeretterjesztő weboldal, ahol gyógyszerészek írnak a gyógynövények jótékony hatásairól.
Dr. Perczel-Forintos Dóra – klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője
A mindfulness téma az orvosi egyetemen is, egyrészt a betegek terápiájának része lehet – például krónikus fejfájás esetén –, és szó van arról is, hogy érdemes lenne az orvostanhallgatók, ápolók képzésébe is beiktatni. Dr. Perczel-Forintos Dóra szakpszichológus, a mindfulness tudományos szintű képviselőjének a tapasztalatai szerint a tudatos jelenlét a fejfájás mellett a depresszió kezelésében is képes segíteni. A mindennapi ember számára pedig az elfogadást tartja kulcsszónak. „A magyar társadalom boldogabb lenne, ha többen lennének elfogadóak” – mondja. Ezt úgy érti, hogy ha valamilyen nehézség történik velünk, akkor ne tetézzük olyan kijelentésekkel, hogy így már nincs is értelme az életünknek, és ehhez hasonlók. „Egy amúgy is nehéz hátizsákba ne pakoljunk további terheket” – tanácsolja.
A 21. századra jellemző információdömping miatt is fontosnak tartja a tudatosságot. „Máskülönben szinte elvesztjük a kontrollt a saját életünk felett olyan értelemben, hogy képtelenek leszünk arra figyelni, amit éppen csinálunk, vagy akivel vagyunk, annyira sodornak minket az impulzusok. Az evolúció során megtanultuk, hogy az információ hatalom, hiszen lényeges, hogy tájékozottak legyünk, adott esetben ez életet is menthet, a túlélés záloga lehet. Ellenben a 21. századi információözönben, ami megjelenik az online felületeken és a személyes tereinkben is, képtelenség mindenre figyelni, de mi mégis – reflexszerűen – próbáljuk tartani a lépést.”
„Új készségekre van szükségünk, hogy a 21. században meg tudjunk felelni, képesnek kell lennünk befelé figyelni, helyesen dönteni és cselekedni”
Ami régen a túlélést szolgálta – hogy a veszély elkerülése érdekében mindenre odafigyeljünk –, az ma már inkább betegségeket, figyelemzavart, alvásproblémákat okoz. „Új készségekre van szükségünk, hogy a 21. században meg tudjunk felelni, képesnek kell lennünk befelé figyelni, helyesen dönteni és cselekedni.” Ebben segít a mindfulness, a tudatos jelenlét, amelyet meditációs gyakorlatokkal is elsajátíthatunk. A doktornő hozzáteszi, a tudatosság a kapcsolatépítésben is fontos, hiszen annak alapja az élmények közös átélése: a jelenlét, a másikra való odafigyelés alapvető a minőségi kapcsolatok fenntartása szempontjából. „Meg kell élnünk, észre kell vennünk a környező világ gazdagságát.”
TIPP: A YouTube-on keressük a Semmelweis Mindfulness Központ csatornáját, ahol a gyógyítás és a mindfulness vonatkozásairól is tájékozódhatunk, de konkrét meditációs videókat is találunk, amelyek segítenek abban, hogy valóban csak arra figyeljünk, amit épp csinálunk.
Szöveg: Szakácsi Eszter Fotó: Zsólyomi Norbert
Mindfulness különszámunkban Jakobovits Kitti pszichológus és irodalomterapeuta és Szűcs Ági kozmetikus, tanácsadó mindfullnesszel kapcsolatos gondolatait is elolvashatod!
