Rengeteg nőt érintenek a hormonzavarok, életkortól függetlenül. A pajzsmirigy-alulműködésről vagy épp az ösztrogéndominancia tüneteiről a mai napig kevés az információnk. Rosszabb esetben azt sem tudjuk, hogy a panaszaink mögött ezeknek a hormonoknak a felborult egyensúlya is állhat, sőt, sokszor maguk az orvosok sem gyanakszanak hormonproblémákra.
Úgy tűnik, az úgynevezett diagnosztikai késés a menstruációs panaszok körében a leggyakoribb. Sokan a negyvenes éveik közepén találkoznak először a fájdalmas menstruációval vagy az elviselhetetlen erejű vérzéssel, az orvosoktól pedig gyakran érkezik ez a válasz: el kell fogadni a helyzetet, mert jó eséllyel ez már a változókor kezdete. A 46 éves Kriszta számára a menstruáció mindig is problémamentes volt, ez azonban két évvel ezelőtt gyökeresen megváltozott. „28 nap helyett háromhetente kezdtem menstruálni, a korábbi hét nap helyett pedig tíz-tizenegy napig. Ráadásul nagyon felerősödött a vérzésem – meséli. – Emlékszem, a harmadik ilyen hónapban már a menstruáció előtt azon stresszeltem, vajon a dupla betét, dupla bugyi, és mellette a tampon használata biztonságot jelent-e, ha elmegyek valahova. Az éjszakák is rémesek voltak, gyakran kétszer is felkeltem, hogy rendbe tegyem magam. Mindehhez számomra ismeretlen fájdalom társult, az első három napban szó szerint úgy éreztem, leszakad a hasam.” Az éves rákszűrésen a nőgyógyász azzal nyugtatta Krisztát, hogy a korai klimax természetes tüneteit produkálja, majd vérzéscsillapítót és egy ciklusszabályozó készítményt írt fel. A probléma azonban a következő hónapokban nem oldódott meg. „Véletlenül találkoztam egy hasonló történettel – folytatja. – Az egyik ismerősömnél kiderült, hogy visszaesett a progeszteronszintje, és ezt kellett kezelni, célirányosan.” Kriszta azóta nőgyógyászt váltott, átesett egy átfogó hormonvizsgálaton, ami nála is csökkent progeszteronszintet, ezzel összefüggésben ösztrogéndominanciát mutatott.
Mégsem genetika vagy klimax?
Sokan fordulnak hasonló panaszokkal dr. Ács Nándorhoz, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatójához „Tévhit, hogy a menstruációs fájdalom, illetve a szinte kezelhetetlen mértékű vérzés oka a genetikában, vagy középkorú nők esetén a klimaxban keresendő – állítja. – Ezeket a tüneteket – a páciens korától függetlenül – mindig ki kell vizsgálni, mert ma már sokféle biztonságos kezelés létezik. Bizonyos hormonváltozások már negyvenéves kor után bekövetkezhetnek. Annak ellenére ugyanis, hogy a vérzések rendszeresek, a peteérés ebben az életszakaszban már ki-kimarad, emiatt a progeszteron termelése is visszaesik. Mindez pedig az említett hormon pótlásával kockázatok nélkül kezelhető.”
Gyógyulás tanulságokkal
Cserháti Gabriellát, a mioma.hu nőgyógyászati életmódblog megalapítóját, szerkesztőjét majdnem egy évtizedig vizsgálgatták a harmincas évei elejétől kezdve, mire kiderült, hogy nőgyógyászati panaszainak a hormonokhoz is köze lehet. Tünetei közül a legerősebb a fájdalmas menstruáció volt, ilyenkor gyakorlatilag folyamatosan fájdalomcsillapítókat szedett. Később már a ciklus félidejében is intenzív fájdalmat tapasztalt. Súlyos vérszegénységgel küzdött, az energiaszintje a nullához közelített. Mindez az általános közérzetét is alapjaiban befolyásolta, a fizikai tüneteihez, saját bevallása szerint, enyhe depresszió társult. „Visszatekintve már látom, hogy mennyire kiszipolyoztam magam – feleli arra a kérdésre, hogy milyen életet élt akkoriban. – Hajtott az ambíció és a kötelességtudat, a magánéletem háttérbe szorult, a belső hangomat figyelmen kívül hagytam. Egyvalami érdekelt, hogy mindig legyen előttem egy új cél, amihez szerintem társult egy nagy adag perfekcionizmus is. Nemzetközi projektek koordinátoraként sokat utaztam, keveset voltam levegőn, az étkezésemet pedig teljesen elhanyagoltam. Ahhoz, hogy meggyógyuljak, minden korábbi rutinomat és a komplett életszemléletemet át kellett értékelnem.”
Szerző: Bakóczy Szilvia Fotó: Getty Images
