1. Anyaközpontok
Nyugat-Európában a nyolcvanas években indult meg az anyaközösségek felfejlődése – ezek demokratikusan működő, önfenntartó csoportok, amelyek választ kínálnak a nőknek azokra az élethelyzetekre, amelyeket az anyaság hoz, mint például az izoláció, a szerepkonfliktusok, a láthatatlan és a fizetetlen munka végzéséből fakadó hátrányok. Ezeknek az anyaközpontoknak a nemzetközi hálózata a Mother Centers Int. Network for Empowerment (MINE), amely az orosz–ukrán háború kitörése után szinte azonnal, 2022 március elején előállt egy támogatói projekttel a tagszervezetek számára, Support the supporters (Támogatás a támogatóknak) elnevezéssel, tudjuk meg Baranyai Lizától, a Mother Nature – AnyaTermészet (MoNa) Egyesület egyik alapítójától és stratégiai vezetőjétől. „Rajtuk keresztül 2022-ben nagyjából húszezer eurónyi támogatást kaptunk, amelyet aztán két körben megpályáztattunk, főként az ideérkező ukrán anyák, családok integrálását, illetve lelki támogatását tűzve ki célul. A pályázó szervezeteken keresztül eddig közel ezer ukrán menekült anya és kisgyerek életén tudtunk segíteni. A program magukat a segítséget nyújtó anyákat is támogatja havi mentorálással, tapasztalatmegosztással.”
2. Feszültségoldó színjátszás
Domonkos Ági, a Ptah Theatre magyar–ukrán társulat színművésze különösen érintettnek érezte magát, hiszen férje és alkotótársa, akivel egy kijevi ösztöndíjprogramon ismerkedett meg, ukrán származású. A Színjátékos vasárnapok ukrán családoknak projektben a színház és a színjátszás eszközeivel igyekeztek segíteni a Veszprémbe érkező menekülteket. „Az első hetekben mi is leginkább az adományok gyűjtésére, szétosztására koncentráltunk – korábban is dolgoztunk már együtt a Dnipro Országos Ukrán Kulturális Egyesülettel, és most is velük együtt vágtunk bele a munkába. Később felötlött bennünk, hogy színházi emberként is tudnánk támogatni a menekült családokat. Pszichológusként sokat foglalkozom gyerekekkel, és egy olyan közösséget szerettünk volna kialakítani, ahol a gyerekek és az anyukák is biztonságban érzik magukat.” Március végére meg is szervezték az első játékos színházi foglalkozásukat a Pannon Színitanodában. „Rengeteg gyerek tódult be – kicsik és kamaszok egyaránt –, jöttek anyukák, nagymamák. A mozgásos, feszültségoldó foglalkozások, a dráma és az önismereti eszközök lehetővé tették számukra, hogy egy idő után feloldódjanak és kifejezzék, eljátsszák az érzéseiket. Az anyukáknak relaxációs órákat tartok, illetve szerveztünk magyar nyelvtanfolyamot is nekik. A fiatalok körében jelentős változásokra figyeltünk fel: volt olyan, addig hátul gubbasztó gyerek, aki hirtelen előre jött és eljátszotta az érzéseit egy gyakorlat keretében. A kamaszok összebarátkoztak, szinte színtársulatként működnek, de egyébként is kialakult egy önszerveződő közösség a menekültek között: a hétköznapokon is összejárnak, közös programokat szerveznek maguknak. Mi is igyekeztünk színesíteni a repertoárunkat, zsonglőrt hívtunk tanítani, színházi előadást szerveztünk. És mi is mindig tanulunk valamit, hiszen sosem foglalkoztunk korábban háborús menekültekkel… Például annak ellenére, hogy imádok lufikkal dolgozni, a férjem tanácsára nem használom őket, mert ha véletlenül eldurranna egy, az megijesztené a fegyverek zajától traumatizálódott gyerekeket. Nagyon sokat improvizálunk, folyamatosan figyeljük a reakcióikat.”
Magyar anyák segítik a menekült ukrán anyákat
3. A szabad mozdulatok ereje
A LEMangURIA Élettánc Egyesület (korabban JóLélek Műhely Egyesület) közös szabadidős tevékenységekkel, természetközeli foglalkozásokkal segítette a háború idejére Magyarországra menekült családokat a beilleszkedésben. „Az általunk kínált szabad mozgásos programok alapvetően az életvezetésben, a cselekedni tanulásban, a kreatív energiák felszabadításában támogatják a hozzánk forduló nőket, családokat – magyarázza Laky Dóra LEMangURIA® Élettánc-navigátor, az egyesület önkéntes programkoordinátora.– Vannak rendszeres önismereti táncfoglakozásaink, születést támogató programjaink, élményalapú táborok itthon és Erdélyben, egészségmegőrző előadások, illetve ingyenes online pszichológiai és életvezetési tanácsadásokat is nyújtunk.”
„Nyolc önkéntesünk dolgozott együtt összesen kilenc kárpátaljai roma családdal: építettünk együtt kertet, nemezeltünk, táncoltunk, készítettünk szappant, gyöngyöztünk, rajzoltunk és beszélgettünk, ismerkedtünk – gyerekek és felnőttek közösen. Velük együtt tapasztaltuk meg a mindennapok kiszolgáltatottságát, a létbizonytalanságot, éltünk meg kilátástalan emberi és családi sorsokat. A pályázati program vége felé már érezhető volt ennek az érzelmi terhelésnek a lenyomata rajtunk, segítőkön is. Nekünk is meg kell újulnunk, tudatosan időt szánni a testi-lelki-szellemi jóllétünk megtartására, hogy továbbra is minden reggel lelkesen álljunk ott a startmezőn.”
Szerző: Balázs Laura Fotó: Getty Images
A teljes cikket keresd a Marie Claire friss lapszámában!
