Fotó: Unsplash.com
A mai ember több időt tölt belső terekben, mint a történelem folyamán valaha. Persze ez evidensnek tűnik és nem is szükségszerűen rossz: vannak otthonaink, intézményeink, munkahelyeink, meg nyilván plázáink is, ahol az időnket eltölthetjük. De ha belegondolunk, a gyerekek is rengeteget vannak a négy fal közé zárva, hiszen a napjuk nagyrészét az iskolában töltik, ahonnan aztán többnyire különórára mennek vagy sietnek haza megcsinálni a házi feladatot, ha pedig ez is kész, inkább leülnek a számítógép vagy a videójátékok elé. Jól látszik, hogy nem lehet ezt az egészet az internetre kenni – bár kétségkívül annak is van szerepe benne -, ugyanúgy felelős ezért az iskola, a szülői minta, helyenként a romló közbiztonság vagy az alapvetően veszélyesebbnek tartott világ, mert valljuk be, sok szülő is nyugodtabb, ha a gyerek inkább otthon van.
Egy brit felmérés szerint az Egyesült Királyságban élő gyerekek közel háromnegyede kevesebb időt tölt a szabadban, mint a börtönben élő rabok. Egy 2016-os jelentésből az is kiderült, a brit gyerekek 12 százaléka nem járt semmilyen parkban vagy természetes környezetben az előző évben.
A beszorultságnak komoly egészségügyi következményei lehetnek. A szabadban töltött idő segít a kicsik szervezetének, hogy megerősödjön immunrendszerük és csontozatuk és állítólag az allergiák megelőzésében is kulcsfontosságú lehet. A természetes napfény a látás fejlődéséhez kell, de mivel sok gyerek csak keveset tud befogadni belőle, ezért egyre több a látásproblémával küzdő, leggyakrabban rövidlátó gyerek. A Szingapúrban élő lakosság 85 százaléka rövidlátó, Szöulban pedig a 19 éves férfiak több, mint 96 százaléka. Az Egyesült Királyságban is megduplázódott a rövidlátástól szenvedők száma az elmúlt 50 évben, 2050-re pedig valószínűleg a világ lakosságának fele rövidlátó lesz.
További problémákat okozhat a napfényből származó természetes D-vitamin hiánya, ami az egészséges csontozathoz és fogakhoz lenne elengedhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy a D-vitamin a hangulatunk szabályozásában is nagyon fontos.
Anélkül tehát, hogy nosztalgikus hangnemben a „bezzeg” kezdetű mondatokkal kizavarjuk a gyerekeket a „jó levegőre” (hol is van az?), érdemes lenne alapjaiban újragondolni az életmódot, amit gyerekeink és mi is élünk.
