A mai nappal a britek tényleg elhagyják az EU-t

2020. január 31. |

Az Európai Parlament véglegesítette a britek kilépését az Európai Unióból, így 2020 január 31-én éjféltől életbe lép a régóta halogatott Brexit. A szavazás tele volt hullámzó érzelmekkel, megható beszédekkel, a végén pedig a képviselők egymás kezét fogva énekelték el az Auld Lang Syne-t búcsúdalként. Mit gondolnak most az Angliában élő magyarok? Mire számítanak a Brexit után?

“Örökké szeretünk” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, miután az Európai Parlament elfogadta a britek visszalépési megállapodását. Túláradó érzelmekkel teli vita előzte meg a szavazást, melynek végén a képviselők elénekelték az Auld Lang Syne-t, azt a búcsúdalt, melyet Robert Burns skót költő írt egy régi népdal dallamára, Nigel Farage-t pedig megkérték, hogy vigye magával az Egyesült-Királyság zászlaját is, amit magával hozott, amikor örökre elhagyja Brüsszelt.


Ahogy azt is hitetlenkedve fogadtuk – és fogadták az Angliában élő magyarok is – a 2016-os brit népszavazás után, hogy az angolok többsége a Brexit mellett voksolt, az elmúlt évek folyamatos halogatása alapján úgy tűnt, hogy valójában nem történik meg egyhamar Nagy-Britannia kilépése az EU-ból. “Először azt hittem, ez valami vicc. De tényleg. Álhír, vagy elszámolták az eredményt. Senki – legalábbis az én környezetemben senki – nem hitte, hogy ez tényleg megtörténhet, hogy tényleg a Brexit-pártiak nyernek” – mondta a 34 éves Kati, aki 10 éve él Angliában. “Tény, hogy abszolút burokban élek Anglián belül (is): jól szituált, kozmopolita, déli kisváros, telis-tele brit – (kontinentális) európai vegyes családokkal” – tette hozzá a két gyermekes anyuka.

Egyelőre nem változik semmi
Ám a rengeteg meddő vita és hosszú évekig tartó egyezkedések után végül mégis eljutottunk a Brexit ratifikációjáig, és a britek valóban kilépnek az Európai Unióból. Ettől függetlenül jó ideig még biztosan nem érzünk különösebb változást. Miután Nagy-Britannia hivatalosan is elhagyja az EU-t 2020 január 31-én éjfélkor, még rengeteg egyeztetés és tárgyalás vár a politikusokra. Bár Anglia beleegyezett az EU feltételeibe, mindkét oldalnak el kell döntenie, a jövőben milyen kapcsolat legyen közöttük. Ezt egy 2020 december 31-ig tartó átmeneti időszak alatt dolgozzák ki, ami rögtön a Brexit napja után kezdődik.

Egyelôre nem sok változást érzek, illetve nem sok változásról tudok, mivel még mindig nem igazán lehet tudni, mik is lesznek a valós következmények” – mondta Kati is arról, hogy a Brexittel kapcsolatban továbbra sincs semmi teendőjük. “A letelepedett státuszomról beadtam az igazolást a munkáltatómnak, szóltam anyukámnak, hogy most már aztán tényleg csináltasson útlevelet, illetve azzal ugratom a brit férjemet, hogy milyen vicces lesz, amikor neki sorban kell majd állni, akárhová megyünk is nyaralni Európában, én viszont gyorsan átjutok az EU-s útlevelemmel” – tette hozzá nevetve. A 18 éve Angliában élő Kata is úgy gondolja, hogy nem lesz túl sok változás a mindennapi életükben a közeljövőben, ám vannak félelmei.”Nem készülünk a világvégére, ám az egészségügyi ellátást, a National Health Care-t féltjük, és hogy hosszú távon mit jelent majd, hogy elfordulunk Európától” – mondta.

Erőt meríteni a pánikból
Az első pillanatban okozott pánik óta eltelt közel három év alatt sok minden kikristályosodott azért a Brexittel kapcsolatban. Voltak, akik olyan bizonytalannak látták Nagy-Britanniában a helyzetüket, hogy inkább átköltöztek Írországba, mint például Csaba és párja. “Miután nyilvánvalóvá vált, hogy nem csak álhír a kilépés az EU-ból, vártuk a híreket. Nehezen viseltük ezt a bizonytalanságot, hiába látszott úgy, hogy nem változik semmi a munkánkkal kapcsolatban. Állampolgárságot még nem szereztünk, így az tűnt a legjobb döntésnek, ha átköltözünk Németországba, ahol hasonló munkát tudtunk szerezni” – mondta a 29 éves férfi, aki technikusként dolgozott Londontól 40 kilométerre.


A Brexit nemcsak az embereket bizonytalanította el, hanem a politikusokat is. Ám a folyamat olyan kaotikus és fájdalmas volt Nagy-Britannia számára, hogy elhalkultak azok a populista szólamok, melyek a brit népszavazás után rögtön Frexitet, Nexitet vagy Italexitet kiáltottak Franciaországban, Hollandiában és Olaszországban. A megmaradt 27 EU-tagállamot pedig erős egységbe kovácsolta a Brexit miatti sokk, és nehéz olyan ügyet találni a migrációtól Oroszországig, melyben ne jutnának konszenzusra.

Megkönnyebbült hangok
Úgy tűnik, azzal, hogy végre pont került a hosszú évek óta húzódó Brexit végére – hivatalosan legalábbis -, inkább megkönnyebbültek az emberek. “A legtöbb embernek az a reakciója: Remélem, ez azt jelenti, sohat többet nem hallom a Brexit szót a hírekben! – mondta Kati arról, milyen a közhangulat a kilépés ténylegessé válása után. “A közeljövőben valószínűleg megszaporodnak majd a teendőim a munkahelyemen, ugyanis HR-területen dolgozom, és rengeteg EU-s alkalmazottunk van, akik érthető módon tele vannak kérdésekkel” – folytatta. “Azt tudjuk, hogy az egészségügy már érzi az orvos- és nővérhiányt, mert bizony sok EU-s alkalmazott hazaköltözött. A szállítmányozásban, kereskedelemben is biztos hamar jelentkeznek a változások” – sorolta a két gyermekes édesanya, mire számít a közeljövőben. “Nem építettünk viszont atombunkert a kertben és nem is vásároltam fel az összes konzervet a sarki boltból. Abban reménykedünk, hogy bármi is lesz, az 1-2 év alatt elül és rendeződik” – tette még hozzá optimistán. Miért ne reménykedhetnénk mi is abban, hogy elsimulnak a dolgok, hiszen ahogy a képviselők magasba emelt tábláin olvashattuk a szavazás idején: Ez nem Isten veled, hanem egy viszlát – míg legközelebb újra találkozunk!

Fotó: Unsplash, Getty Images

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter