Akit nem lehetett megvenni: Shirley Chisholm, az első fekete nő az amerikai kongresszusban

2020. június 29. |

A hatvanas években lett az első fekete női képviselő az amerikai kongresszusban, de törekvéseinek a hatása ma is érződik: ő készítette elő az utat azoknak a politikusoknak, akikről a rendszer addig úgy tartotta, hogy nem politikusnak valók. A Mrs. America című sorozat betekintést enged az ő küzdelmébe is.

Senkitől sem félt – ha egyetlen mondatban akarnánk megragadni Shirley Chisholm személyiségének a lényegét, akkor biztosan ezt a kijelentést kölcsönöznénk az egyik volt munkatársától. A történelmi távlat pedig még többet hozzátesz ennek a rendkívüli embernek a bátorságához. Barack Obama vagy Hillary Clinton még sehol sem volt, amikor ő feketeként és nőként elindult az amerikai elnökválasztáson, és bár a feladatot nem kapta meg – hogy is kaphatta volna, 1972-t írtunk, Amerika még nem állt készen rá, mondhatnák a történészek; Amerika még gyáva volt, mondhatnánk mi –, az biztos, hogy az ő rendíthetetlen kitartása készítette elő az utat Obama és Clinton előtt is. Más kérdés, hogy az utókor bátorsága felemás: fekete elnököt választott már ugyan az Egyesült Államok, egy nőnek azonban még mindig nem sikerült áttörni ezt az üvegplafont – és ez idén sem történhet meg, hiszen két hetvenes fehér férfi van versenyben a Fehér Házért.

Shirley Chisholm már az elnökjelölti kampánya előtt is történelmet írt, hiszen ő volt az ország első fekete női kongresszusi képviselője, de amikor visszavonult a közélettől, azt mondta, nem ezzel a jelzős szerkezettel akar bevonulni a történelembe. „Szeretném, ha azt mondanák, Shirley Chisholm bátor volt. Azt szeretném, hogy így emlékezzenek rám.” Valójában szinte mindenhez, amit a hatvanas-hetvenes évek Amerikájában véghez vitt, bátorság kellett. 

Hatalom nélkül nincs változás

Hogy milyen erőkkel kellett szembemennie, azt nemrég a hetvenes évek feminista küzdelmeit és az erre érkező konzervatív ellencsapást bemutató Mrs. America című HBO-sorozat sejteti, amelyben Chisolm (az Emmy-díjas Uzo Aduba alakításában) egy teljes részben tündökölhet. Az Equal Rights Amendment, azaz a férfiaknak és nőknek egyenlő jogokat biztosító alkotmánymódosítás körüli csatározásokkal párhuzamosan Chisholm a saját bőrét vitte a vásárra az elnökválasztási kampányban, és az utolsó pillanatig kitartott. Pedig kevés pénze volt a kampányra, a Demokrata Párt, amelynek a színeiben indult, nagyrészt ignorálta, szinte senki sem látott benne többet egy szimbolikus jelöltnél. Nem is szólva arról, hogy halálos fenyegetéseket is kapott. 

A sorozatban érzékletesen köszön vissza annak a drámája, hogy a jelölti kampányban már szinte mindenki arra próbálja rávenni, hogy visszalépjen a demokrata győzelemre nagyobb esélyesnek tartott George McGovern javára, de ő még ragaszkodik az álmaihoz, pontosabban a nagyon is realista meglátásaihoz, miszerint hatalom nélkül nincs változás, márpedig ő beleszólást akart a politikába, ezáltal pedig alkupozíciót és befolyást is. Ahogy a filmben mondja: „Ha nem követelünk valódi egyenlőséget, mindig is könyörögni fogunk a férfiaknak néhány morzsáért.”

Szerző: Vádor Éva
Fotó: Thomas J. O’Halloran, Warren K. Leffler – National Archives Catalog – Library of Congress, NY Daily News Archive, Getty Images, HBO

A cikket keresd a július-augusztusi Marie Claire-ben!

Megjelent a júliusi–augusztusi Marie Claire

Megjelent a júliusi–augusztusi Marie Claire

Már nagyon vártuk, most végre itt van: megjelent a júliusi–augusztusi Marie Claire magazin. A címlapon Dakota Johnson, a lapban exkluzív interjú Giorgio Armanival, nagyinterjú a drónnal fotózott Winkler Nórával. Hazai szerzőket kértünk fel, hogy írjanak nekünk novellákat, magyar divattervezőket pedig arra, hogy rajzoljanak – és ez csak egy kis ízelítő a magazinból.

 

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter