Szolgálatban a véradók

2020. július 03. |

Elhatároztam, hogy én is véradó leszek, annyira fellelkesített Marina, Bogi és Laci története. Az interjúk után azonnal felkerestem a helyi Vöröskeresztet, hogy még aznap nyújtsam a karomat, de felvilágosítottak, hogy kisebb településeken csak meghatározott időpontokban lehet vért adni, és a következő lehetőség csak két hónap múlva lesz. Sebaj, kivárom. A megkérdezetteink már rutinos véradók, gyermekkoruk óta napirendi pont az életükben a segítségnyújtás.

Ágh Marina kommunikációs szakértőként dolgozik, és 18 éves kora óta rendszeres véradó. Ugyan három éve már Ausztráliában él, de ott is folytatja a szülővárosában, az 1300 lelket számláló Ivánban elkezdett véradó hagyományát. Két testvérével a tizennyolcadik életévük betöltése után pont olyan természetes volt számukra, hogy életükben először elmennek vért adni, mint másoknak a szavazójog megszerzése. Édesanyja évek óta a Sopron melletti kis falu véradásainak főszervezője, Marina Melbourne-ből segít neki jelentkezőket toborozni: létrehozott egy iváni lakosokat összetömörítő Facebook-csoportot, ahol a fiatalokat próbálja rávenni a segítségnyújtásra.

Azt meséli, tisztán emlékszik az ő első alkalmára: „Irtózom a vértől és az orvosi témáktól, ezért rettegtem az első véradástól. Talán nem is készültem megfelelően rá (fontos, hogy előtte sok vizet igyunk), és rosszul lettem közben, hosszasan feküdtem az ágyon felpolcolt lábakkal. De elmentem másodszor, harmadszor és ötvenedszer is, erősebb volt bennem a segíteni akarás, mint a félelem. Amikor értesítenek, hogy az egyik tazmániai kórházban aznap a véremmel műtenek, mindig elérzékenyülök az örömtől. Akkor érzem igazán a súlyát a tettemnek.” Marina rendszeresen önkénteskedik különféle alapítványoknál, legyen az egy bevándorlókat segítő egyesület, vagy egy katolikus pap social media felületeinek gondozása. „Mivel a munkám összességében nem karitatív jellegű, ezért szeretem becsempészni az életembe a társadalmi felelősségvállalást, hogy hasznosabbá tegyem magam” – mesélte a lelkes véradó.

Szécsi László szintén évek óta nyújtja karját a véradáshoz. Laci egy világjáró vándor, vlogger, a járvány előtti három hónapban öt kontinensen járt. A Beférek a bőröndbe? Youtube-csatornáján találtam rá arra a videójára is, ahol beavatja követőit, hogy koronavírus-fertőzött lett és jelentkezett vérplazmadonornak. „Nagyon fontosnak tartottam, hogy donor legyek, mert ha a véremben megfelelő mennyiségű ellenanyag termelődik, akkor akár megmenthetem egy súlyos koronavírusos beteg életét is.” Laci enyhe tünetekkel, egy kis hidegrázással, orrfolyással és torokfájással vészelte át a fertőzést, egy óceánjáró hajón fertőződött meg Chile partjainál. „Pont akkor ütött be a krach, amikor haza kellett volna repülnöm Dél-Amerikából, egy hónapos szerződésem volt a hajós munkára, ami a vírus miatt kicsit hosszabbra nyúlt el.” A budapesti világvándor Afrikán kívül mindegyik kontinenst bejárta már, most következett volna az utolsó felfedezetlen földrész, ha nem üt be a járvány.

Olvastad már?

5 jó ok a véradásra

5 jó ok a véradásra

A bizonytalankodók kedvéért és a világnap alkalmából összegyűjtöttünk pár jó okot rendszeres véradók, szakemberek és olyan gyógyult betegek segítségével, akiknek az életét a véradók mentették meg.

Laci a Youtube-csatornáján pár éve elindított egy videosorozatot is, amelyben a segítségnyújtásra hívja fel a figyelmet. „Néhányszor bemutatok egy alapítványt vagy szervezetet, aki segítségre szorul. Ezért kürtöltem szét azt a hírt is, hogy vérplazmadonor vagyok, mert szeretném, ha minél több gyógyult cselekedne hasonlóan, hátha egy videóm sarkall majd jócselekedetre másokat. Állatmenhelyekről is készítettem önkéntesen videót, a Bátor Tábort is reklámoztam már, és azt is megmutattam a csatornámon, hogy három évig növesztettem a hajamat, hogy aztán odaajándékozhassam a levágott tincseket az Együtt a Daganatos Gyermekekért Alapítvány számára, akik rákos betegeknek készítenek parókákat” – mesélte büszkén.

Kapás Boglárka világbajnok és olimpiai bronzérmes úszó is jó célra használja, hogy többezren követik a közösségi oldalon, és hogy ismerik a nevét az egész világon. Annak ellenére, hogy még sosem adott vért életében, mert alacsony a vörösvértest-száma és vashiányos is, most úgy döntött, hogy vérplazmájával segít a súlyos állapotba került koronavírusos betegeken. „Nagyon megijedtem, amikor kiderült, hogy fertőzött vagyok, féltem, nehogy anyukám elkapja tőlem, hiszen ő mellettem él. De ez a pánik szerencsére nem tartott sokáig, még aznap megnyugtatott a családom, a barátaim, az edzőm és az orvosok, hogy ha elővigyázatos vagyok, nem történhet baj. Pont emiatt még mindig felveszem a maszkomat, még úgy is, hogy gyógyultan elvileg már nem fertőzhetek” – mesélte Bogi.

„A szüleim úgy neveltek, hogy legyek mindenkivel kedves és segítőkész, mindig gondoljam bele magam a másik ember helyzetébe, mielőtt cselekszem. Mindig nagyon szívesen segítettem a rászorulókon, ez számomra nem teher, inkább örülök neki, ha valamivel szebbé tehetem másnak a napját.” Boglárka elmesélte azt is, hogy csúcsformába hozta magát az idei olimpiára, amit aztán a járvány miatt elhalasztottak 2021-re, csak úgy, mint az Európa-bajnokságot és az országos bajnokságot is. Mindezek ellenére pozitívan és fülig érő mosollyal fogott hozzá az újratervezéshez. „Először nagyon nehéz volt feldolgozni, hogy mennyi munka veszett kárba, de hamar túljutottam ezen, és edzőmmel, Virth Balázzsal neki is fogtunk az új edzésterv kidolgozásának. Rájöttünk, hogy akár még előnyömre is válhat ez a szituáció, hiszen nyertem plusz egy évet a pillangóúszásra való felkészüléshez.”

A teljes cikket keresd a Marie Claire 2020. júliusi–augusztusi számában.

Megjelent a júliusi–augusztusi Marie Claire

Megjelent a júliusi–augusztusi Marie Claire

Már nagyon vártuk, most végre itt van: megjelent a júliusi–augusztusi Marie Claire magazin. A címlapon Dakota Johnson, a lapban exkluzív interjú Giorgio Armanival, nagyinterjú a drónnal fotózott Winkler Nórával. Hazai szerzőket kértünk fel, hogy írjanak nekünk novellákat, magyar divattervezőket pedig arra, hogy rajzoljanak – és ez csak egy kis ízelítő a magazinból.

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter