Előbb-utóbb minden nő életében beköszönt a klimax időszaka, nincs ez másként az orvosokkal sem. Ám az egészségügyben dolgozó nők gyakran kevesebb munkát vállalnak, alacsonyabb beosztásba menekülnek vagy inkább korán nyugdíjba vonulnak és felhagynak az orvoslással, mert a kórházakban és a műtőben szexizmust és koruk miatti támadásokat tapasztalnak megbecsülés és támogatás helyett, derült ki a British Medical Association (BMA) friss felméréséből.
Tízből kilenc kórházvezetőnek problémát jelent Angliában a megfelelő képzettségű és számú kórházi dolgozó megtalálása ahhoz, hogy biztonságosan működhessen az intézményük. Jelenleg harmincezer 45-55 év közötti orvosnő dolgozik az intézményekben, a klimax tünetei jellemzően ebben a korban jelentkeznek először. Ez a szám az elkövetkező generációknál még magasabb lesz, mivel az orvosi tanulmányokat folytatók hatvan százaléka nő.
„Rendkívül aggasztó felismerés, hogy sok nő inkább visszalép a vezető pozícióból az orvoslásban. Ez nemcsak a fő oka a nemek közötti fizetési szakadék mélyülésének, de hatalmas problémát jelent, hogy elveszítjük a tapasztalt orvosokat, mert hiányzik a kórházakból a rugalmasság és a támogatás ebben a relatíve rövid időszakban, amit a klimax jelent” – mondta dr. Helena McKeown, a felmérést végző szervezet vezetője.
Olvastad már?
A megkérdezett kétezer doktornő több mint kilencven százaléka nyilatkozott úgy, hogy a klimax tünetei hatással voltak a munkájukra, és 38 százalékuk mondta azt, hogy nem volt lehetőségük rá, hogy megtegyék azokat a változtatásokat a munkahelyükön, amelyekre szükségük lett volna ahhoz, hogy a tüneteikkel együtt is gyógyíthassanak.
Az orvosnők közel fele próbálta megbeszélni tüneteit feletteseivel és próbált segítséget kérni, ám kényelmetlenül érezték magukat emiatt. Sokan úgy nyilatkoztak, hogy kinevették és megszégyenítették őket feletteseik és munkatársaik, amikor a menupauzáról és a klimaxról próbáltak beszélni. Csupán 16 százalékuk tudta megvitatni a kórházi vezetőkkel a problémáját.
Emiatt olyan nők hagyták és hagyják el az orvosi pályát, akik élvezték a munkájukat, és csupán egy kis támogatásra lett volna szükségük ahhoz, hogy dolgozhassanak.
Az olyan osztályokon dolgozó doktornők, ahol a legtöbb kolléga férfi, úgy gondolták, már annak megemlítése, hogy a klimax tüneteitől szenvednek, és segítségre lenne szükségük, további nemi sztereotípiák miatti megkülönböztetést szabadítana csak rájuk, amelyet már eddig is tapasztaltak. Abban is egyetértettek, hogy ha bevallják, életük melyik szakaszába értek, azzal egyértelműen saját karrierkilátásaikat rombolnák, mivel könnyen rájuk ragasztanák azt a címkét, hogy nem alkalmasak az adott munkára, vagy kollégáik úgy vélnék, hogy eljárt felettük az idő, így a további lehetőségeket elzárnák előlük.
„Nagyon kevés idősebb nővel találkoztam csak karrierem során a kórházak felső vezetésében. Amikor a klimaxos tüneteimet említettem, stigmatizáltak és tiszteletlenül bántak velem, mintha ettől fogva nem lennék beszámítható vagy alkalmas a munkámra” – nyilatkozott egy válaszadó.
„A menopauza és a klimax a társadalom több mint felét érinti. Reméljük, ez a felmérés segít a munkaadóknak felismerni, hogy ez nem tabu, normális pszichológiai és fiziológiás folyamat, a dolgozóknak pedig megfelelő módon nyújtanak támogatást ezekben az években” – hívta fel rá a figyelmet Neena Modi professzor, a Medical Women’s Federation elnöke.
Olvass tovább!
Forrás: The Guardian
Fotó: Unsplash
