1964. október 31-én a 13 éves Elsie Drucker és 15 éves nővére, Irene hazaért Long Island-i otthonába a hagyományos halloweeni csokit vagy csalunk cukorkagyűjtéséből, és az összeszedett édességeket az asztalra borították. A falatnyi cukorkák és csokoládék között volt két olyan darab, amelyek úgy néztek ki, mint egy üveg kupakja, és figyelmeztető felirat állt rajtuk: „Méreg. Gyermekektől és háziállatoktól távol tartandó.” Ez azonban nem csupán marketingfogás volt.
Arzéntartalmú hangyairtó volt a két darab édességnek látszó dolog, ráadásul olyan nagy mennyiségben tartalmazták a veszélyes vegyszert, hogy az egy egész háznyi kártevő kiirtására elegendő lett volna. Ráadásul komoly életveszélyt okozhattak volna azoknál a kisgyerekeknél, akik megesznek egy ilyen adományt. A lányok édesapja szerencsére résen volt, és hívta a rendőrséget.
Kriminálisan rossz vicc
A rendőrség azonnal figyelmeztette a környéken élőket, az emberek azonnal elkezdték továbbadni a hírt, és átnézték a saját édességes zsákjukat: további 19 hangyairtó került elő a városban.
Eközben Elsie és Irene segített a rendőrségnek visszakövetni a mérgező adományokhoz vezető nyomokat, amelyek a Salem Ridge Drive 43-ba vezettek. Itt egy 47 éves háziasszony, Helen Pfeil élt a férjével és gyermekeivel.
Miután más halloweeni cukorkagyűjtők is igazolták, hogy Pfeiltől kapták a mérget, ráadásul a rendőrség is felfedezte az üres dobozokat a konyhában, a nőt letartóztatták. Szerencsére egyetlen potenciális áldozat sem fogyasztotta el a veszélyes anyagot, ami Pfeil számára azt jelentette, hogy csupán kiskorú veszélyeztetéséért ítélték el, ám még így is börtönbüntetést kaphatott volna.
Olvastad már?
Nem úgy gondolta
A tömött tárgyalóteremben próbálta november másodikán elmagyarázni Pfeil, hogy „nem rossz szándékból tette”. Miután halloweenkor általában édességgel megajándékozta a jelmezbe öltözött gyerekeket, a nő kezdte úgy érezni, hogy sokan már túl idősek ehhez a játékhoz. „Nem vagytok ti kicsit idősek a csokit vagy csalunkhoz?” – tett fel a kérdést a nő a Drucker-testvéreknek is a New York Post akkori száma szerint.
Így Pfeil elkezdett gusztustalan csomagokat is készíteni, amelyekbe hangyairtót, kutyaeledelt és mosogatószivacsot tett, az ajándékokat pedig azoknak a kosárkájába pottyantotta, akikről úgy ítélte meg, hogy már kicsit idősek a halloweeni mókázáshoz. Csupán viccnek szánta, hangzott el, ahogy férje, Elmer is felszólalt felesége védelmében a bíróságon: „Rendkívül felelőtlen volt, és nagyon rossz ítélőképességgel rendelkezett, ám nem akart bajt okozni” – mondta a férj. Elmer maga nem vett részt az akcióban, betonbiztos alibivel rendelkezett: nem volt otthon, mivel gyerekeivel ment halloweeni adományokat gyűjteni. A két fiúval, akik történetesen már tinédzserek voltak.
Ám Victor Orgera szívét nem sikerült meglágyítaniuk: „Nehéz megértenem, hogy egy nő hogyan képes bármilyen okból ilyet adni egy gyereknek” – mondta, és 60 napos pszichiátriai gyógykezelésre ítélte Pfeilt.
Buta, de nem veszélyes
A következő áprilisban Pfeil bírósághoz fordult, hogy beismerő vallomást tegyen. Még két hónap lett volna hátra az ítélet végrehajtásának megkezdéséig, Pfeil szomszédai azonban rengeteg levelet írtak a nő jellemzésével a bíróságnak. Bár a bíró pont úgy zavarban volt a nő tettével és indítékaival kapcsolatban, ahogy mindenki más, a levelek meggyőzték arról, hogy Pfeil nem jelent veszélyt a társadalomra, és csökkentette az ítéletet. „Nem tudom megérteni, miért tesz valaki ilyen ostobaságot, de a börtön nem a megfelelő válasz.”
Így Pfeil megúszta azzal, hogy bűnösnek találták, a Long Island-i tinik pedig folytathatták a halloweeni cukorkagyűjtést. Egyetlen gyereket kivéve: a kis Elsie Drucker kedvét Pfeil örökre elvette a csokit vagy csalunktól.
Olvass tovább!
Forrás: Mental Floss
Fotó: Unsplash
