Városban, zöldben: felelős kutyatartás a város közepén

2020. február 07.
Kutyásnak lenni jó! Ezzel azt hiszem, egyetért mindenki, akinek van kutyája. Amikor hazaérsz, senki nem örül annyira neked, mint ő. Ha enni adsz neki, senki nem tud olyan hálás lenni, mint ő. Ha sétálni viszed, senki nem néz rád olyan örömtől csillogó szemekkel, mint ő.

Persze, kutyásnak lenni jó, de… Mert ott van a nagy felelősség, a tudatosság és mindennapi rutinok szürkesége. Némi bosszúság is időnként. Az otthontól való távollét komoly logisztikát igényel, az etetésnek, egészségügyi ellátásának vannak költségei és sétáltatni kell esőben, fagyban, sárban is. Ha pedig kölyökkutyus kerül a házhoz, sok-sok türelemre és nagy levegőre van szükség a szétszedett ruhák vagy összeharapdált bútorok láttán.

A másik oldalon azonban az is igaz, hogy a mindennapok kutyás szokásai által biztosan sokkal többet leszünk levegőn, többet sétálunk, futunk az átlagnál, a stresszkezelésnek egy semmi máshoz nem hasonlítható változatát kapjuk, a ragaszkodás, a feltétlen szeretet mindig jót tesz az önbizalmunknak. Ha van kutyánk, akkor ezt mind tudjuk. Ha nincs, de szeretnénk, akkor lenne még néhány dolog, amit érdemes tudni.

A kutyatartás felelősséggel jár. Nemcsak egy plusz lakó lesz az otthonunkban, hanem egy érző lény, akit folyamatosan gondozni kell, etetni, időnként orvoshoz vinni. A kutyamentők, menhelyek oly sokszor hangsúlyozzák, hogy a kutyás élet már a kiválasztásnál kezdődik: olyan kutyát kell választanunk, akit be tudunk illeszteni az életmódunkba, aki tényleg passzol hozzánk. Tehát aki nem tud, vagy nem szeret sokat mozogni, ne válasszon egy pörgős kölyökkutyát, ne fogadjunk a lakásba egy hiperaktív nagytestű kutyát, ha nem tudjuk eleget futtatni. Ne divathóbortok alapján válasszunk, – mostanában nagyon elterjedtek például a mopszok, francia bulldogok – nézzünk utána a fajtára jellemző habitusnak, fajtabetegségeknek, ne csak a külső alapján ítéljünk.

Ezen túl fontos utánanézni annak, hogy honnan szerezzük be a kutyust: ha fajtatisztát szeretnénk, akkor csak tenyésztőtől vagy fajtamentő szervezettől ajánlott családtagot választani – ne támogassuk a szaporítókat, csak azért mert spórolnánk kicsit, pláne hogy végül majd a többszörösét kelljen fizetnünk egészségügyi problémáktól szenvedő, szaporítótól származó kutyusra. Ha pedig örökbefogadunk, – ami egy külön szuper érzés – mindenképpen konzultáljunk előtte járatos szervezetekkel, hiszen készséggel, szakértelemmel segítenek nekünk választani, elmondják a szükséges tudnivalókat és bármikor rendelkezésre állnak, mert nagyon fontos számukra, hogy befogadott kutyusaik szerető, gondoskodó gazdához kerüljenek.

Fotó: Bodnár Zsófi, kiskertpiac sajátja