Észtország: Kaja Kallas miniszterelnök és Kersti Kaljulaid államelnök
Észtország január végén történelmet írt, ugyanis január 26-án Kaja Kallas, az Európai Parlament korábbi képviselője és a Reformpárt elnöke lett az ország első női miniszterelnöke, akinek tizenöt fős kabinetjében hét női miniszter van. Kallas 1977. június 18-án született Tallinban. A politika szó szerint a vérében van, hiszen édesapja, Siim Kallas egykori észt miniszterelnök és az Európai Unió korábbi közlekedési biztosa, nagyapja pedig Eduard Alver, az Észt Köztársaság egyik alapítója. Az elnökasszony 1999-ben szerezte meg diplomáját a Tartui Egyetem jogi karán, és még ebben az évben tagja lett az Észt Ügyvédi Kamarának. Ezután egy üzleti iskolában folytatta tanulmányait, és közgazdász végzettséget is szerzett. 2010-ben csatlakozott a Reformpárthoz, egy évvel később pedig beválasztották az észt parlamentbe, ahol a Gazdasági Bizottság elnökeként szolgált.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
2014-ben indult az Európai Parlamenti választásokon, ahol az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság tagjaként tevékenykedett, valamint a digitális egységes piaci stratégiákon, energia- és fogyasztóvédelmi politikán és az Ukrajnával fenntartott kapcsolatokon dolgozott. A miniszterelnök asszony leszögezte, hogy kormányának legfőbb alapelvei az európai értékek, valamint a jogállamiság támogatása lesznek. Tervei között szerepel az is, hogy 2025-re teljesen leállítják Észtország olajpala-termelését, 2050-re pedig elérik a teljes szénsemlegességet.
Észtország azon kevés államok közé tartozik, ahol a kormányfői mellett az államfői tisztséget is nő tölti be. Kersti Kaljulaid 2016 októbere óta áll a nemzet élén. Ő az első nő ebben a pozícióban Észtország függetlenségének kikiáltása, vagyis 1918 óta. 1992-ben kiváló eredménnyel végzett biológusként a Tartui Egyetemen, majd 2001-ben másoddiplomát szerzett üzleti menedzsment szakon. Dolgozott az állami telekommunikációs üzletág vezetőjeként és bankban is, majd 1999 és 2002 között a korábbi miniszterelnök, Mart Laar gazdasági tanácsadójaként szerzett politikai tapasztalatot, mielőtt az Európai Számvevőszék észt képviselője lett. Kaljulaid nem csak államfőként újító: ő volt az első nő, aki erőművet vezetett Észtországban. Az államfő konzervatív liberálisként definiálja magát, és támogatja a civil társadalmat, az LMBTQ-jogokat, valamint a bevándorlást. 2017-ben ő volt az első észt, aki felkerült a Forbes magazin A világ 100 legerősebb nője listájára, ahol a 78. helyen szerepelt.
Kersti Kaljulaid
Új-Zéland: Jacinda Ardern és II. Erzsébet
II. Erzsébet, a Brit Nemzetközösség fejeként Új-Zéland államfője és királynője. Hosszú uralkodása végett már harmadik női miniszterelnökét üdvözölheti maga mellett. Jacinda Ardernt 2017-ben választották meg egyhangúlag a Munkáspárt helyettes vezetőjévé, és még ugyanebben az évben, október 26-án került a szigetország élére. A politikus 1980. július 26-án született az új-zélandi Hamiltonban, egy rendőr édesapa lányaként. Már gyermekkora óta tisztában volt a munka fogalmával: egy almafarmon nőtt fel, és gyakorlatilag előbb tudott traktort vezetni, mint autót. Már egészen korán, a középiskolában rájött, hogy az ő útja a politika világába vezet, amikor egy iskolai projekt kapcsán interjút készített Marilyn Waring volt parlamenti képviselővel, az asszony pedig lenyűgözte őt segítőkészségével.
Jacinda Ardern
Az egyetem után a tengerentúlra utazott, ahol egy leveseskonyhán önkénteskedett, és New York hajléktalan lakosainak osztott ételt. A diplomaszerzés után az ország korábbi miniszterelnöke, Helen Clark mellett helyezkedett el kutatóként, majd Londonba költözött, ahol Tony Blair brit miniszterelnök politikai tanácsadójaként dolgozott. Angliai útja után a Nemzetközi Szocialista Ifjúsági Unió elnökévé választották, ahol az emberi jogokért és esélyegyenlőségért folytatott küzdelmeket egy jobb világ elérésének érdekében.
Jacinda vallásos mormon családban nevelkedett, de 2005-ben elhagyta a közösséget, és döntésének egyik fő tényezőjeként a vallás melegjogi nézeteit okolta. Új-Zéland bízik a női vezetők erejében, hiszen Jacinda Ardern már a harmadik nő, aki betölti a miniszterelnöki tisztséget az ország történelmében. Viszont ő volt az állam első olyan miniszterelnöke, aki hivatali ideje alatt hozta világra kislányát, egyben az első olyan női kormányfő, aki kisbabájával jelent meg az ENSZ Közgyűlésén 2018-ban.
2019 márciusában a christchurchi mecset merénylete, Új-Zéland történelmének egyik legsötétebb napja után szívszorító beszédet mondott, és újraszabályozta az ország fegyvertartási törvényeit, aminek eredményeképpen helyet kapott a TIME magazin 2019-es Év embere listáján. Miniszterelnökként mindent megtesz országa polgárainak jólétéért: hat hónapig 20%-kal csökkentette a saját fizetését kabinetjével együtt, hogy enyhíteni tudja a koronavírus-járvány Új-Zélandra mért gazdasági csapásait.
Dánia: Mette Frederiksen és II. Margit királynő
I. Margit dán királynő uralkodása alatt Mette Frederiksen a második nő, és egyben megválasztásakor a valaha volt legfiatalabb személy Dánia történelmében, aki betöltötte a miniszterelnöki tisztséget. Frederiksen 1977-ben született egy olyan családba, amelynek tagjai már generációk óta a szociáldemokrata szakszervezetben és pártban tevékenykedtek. A politikai diskurzusok a családi élet szerves részét képezték, így nem is csoda, hogy az elnökasszony már hatéves kora óta politikai pályára készült, és tizenöt évesen lett a Szociáldemokraták ifjúsági szervezetének tagja, huszonnégy évesen pedig kinevezték első parlamenti pozíciójába foglalkoztatási és igazságügyi miniszternek.
Mette Frederiksen
Családjának abba a generációjába született, amelyik elsőként járt egyetemre: diplomáját üzleti, társadalomtudományi, valamint afrika tanulmányokból szerezte. 2005-től a Szociáldemokraták szociálpolitikai, esélyegyenlőségi, kulturális és média szóvivője, 2011-től pedig a Szociáldemokraták alelnöke volt. Frederiksen 2015 óta tölti be pártjának vezető tisztségét. Megválasztását részben annak köszönheti, hogy a Szociáldemokraták új korszakát nyitotta meg azzal, hogy a baloldali gazdaságpolitikát jobboldali bevándorlásellenes politikával keverte, ami hivatalba kerülésének idejében fontos téma volt a dán választók körében. Frederiksen abban hisz, hogy ha nem túl veszélyes, akkor a menekülteket saját régiójukban kell segíteni ahelyett, hogy az életüket kockáztatnák a hosszú, Európába vezető úton. Politikai programjának elsőszámú prioritása a klímaváltozás lassítása. Tervei szerint 70%-kal fogja csökkenteni Dánia szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra.
Olvass tovább!
Kinevezték Új-Zéland első női, őslakos külügyminiszterét – ő Nanai Mahuta
Az új-zélandi miniszterelnök hétfőn mutatta be kormányának tagjait, ezzel együtt pedig az első olyan külügyminisztert, Nanai Mahutát aki nemcsak a női nemet, hanem az őslakos közösséget képviseli. Ardern csapata méltán nevezhető a világ legszínesebb kabinetjének.Fotó: Getty Images
