Mi van a lábad között? Transzneműek válaszolnak kommentekre

2021. április 03. |

Mit zavar, mi van a személyidbe írva? Indulhassanak transz nők a női sportágakban? Ilyen és hasonló kérdésekre válaszol 8 magyar transznemű ember a transznemű láthatóság napja alkalmából a Budapest Pride legújabb videósorozatában. A 18 részes sorozatban a résztvevők szerették volna ledönteni a legnagyobb tabukat: vallással, gyermekvállalással, detranzícióval, de a fiatalkorúak nemváltásával kapcsolatban is elmondják a véleményüket.

Körülbelül egy évvel ezelőtt ilyenkor, 2020. március 31-én terjesztette elő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt a közigazgatási salátatörvény-javaslatot (azóta: 2020. évi XXX. törvény), amelynek 33.§-a már jogszabályilag sem teszi lehetővé transznemű emberek számára, hogy hivatalosan is elismertessék a nevüket és a nemüket, azaz megváltoztathassák ezeket az irataikban.

transz-komment-budapest-pride
„A törvénytervezet megszavazása után végleg megfosztottak a reménytől, hogy hivatalosan is magyar nő lehessek – fűzte hozzá Ördög Ivett, a videósorozat producere, transznemű aktivista. – Ebben a baljós időszakban fogalmazódott meg a gondolat, hogy készüljön egy videósorozat, amiben transzneműek válaszolnak a leggyakoribb kérdésekre és internetes hozzászólásokra. Szerettük volna megmutatni, hogy sokfélék vagyunk, sokféleképp éljünk meg a transzneműségünket, sokféleképpen látjuk akár a transzjogi kérdéseket is. De egy dologban egyformák vagyunk: érző emberek vagyunk, nem pedig egy arctalan ideológia.”

A teljes videósorozat elérhető a Budapest Pride YouTube-csatornáján!

Március 31., bár azóta a törvény előterjesztése miatt számít elsősorban történelminek (a magyar LMBTQ közösség számára), egyben a transznemű láthatóság napja is (Transgender Day of Visibility). Ezt a tudatossági napot elsőként még 2009-ben tartották meg azért, hogy kiálljanak a transznemű emberek jogaiért és elfogadásáért, mindemellett valós, emberi arcot is adva a közösség tagjainak. Az idei transznemű láthatóság napja alkalmából transznemű aktivisták és a Budapest Pride önkéntesei készítettek egy videókampányt, hogy kiálljanak a magyar transznemű közösségért, médiapartnerként pedig a TV Baxtale roma közösségi online tévé segítette a munkájukat. A videókban transznemű emberek válaszolják meg a számukra leggyakrabban feltett és a közösség irányában gyakran ismételt kérdéseket.

„Aki megismer minket, transznemű embereket, könnyen azon kaphatja magát, hogy a szövetségesünkké, támogatónkká válik. Az emberek ilyenkor azzal szembesülnek, hogy elsősorban mi is emberek vagyunk úgy, ahogy ők maguk is. A láthatóság az egyik legfőbb eszközünk arra, hogy növeljük a társadalmi elfogadottságunkat” – mondta Csikós Ádám, a Budapest Pride sajtószóvivője.

A transzneműségről a 33-as paragrafus előtt a magyar emberek többsége nem is nagyon hallott, vagy csak keveset, és azokat is bulvárújságokból vagy propagandaoldalakról. A videó készítői, transznemű emberek és támogatóik, úgy gondolják, hogy a transzneműség nem valami misztikus dolog, hanem ugyanúgy része a mindennapoknak, mint oly sok más téma, és hús-vér emberek életét érinti. Ezért fontos, hogy tabusítás helyett nyíltan beszélhessünk a transznemű embereket érintő kérdésekről és nehézségekről.

A transzneműek számára a nem jogi elismerésének lehetőségét az Európai Unió 27 tagállamából 24 biztosítja, és az Európai Unión kívül olyan országok is, mint Oroszország, Törökország, Üzbegisztán vagy Kazahsztán. Ugyanakkor a magyarok elsöprő többsége nem ért egyet a kormány által javasolt törvénymódosítással: a Medián Közvélemény-kutató Intézet 2019-es, reprezentatív felmérésében a válaszadók 70%-a kifejezetten támogatta, hogy az biztosítsa transznemű emberek számára a nemük és nevük megváltoztatásának lehetőségét az irataikban.

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Veszélyes élősködőket hoz a globális felmelegedés állattartás

Veszélyes élősködőket hoz a globális felmelegedés