A lényeg, hogy legyél karcsú – a levegő nem annyira fontos!
A legtöbb szépségpraktika természetesen szorosan kötődött az elithez – épp annyira, mint amilyen szorosan gúzsba kötötte a fűző a polgár- és nemesasszonyok testét évszázadokon keresztül. Darázsderékkal, a légszomjtól időközönként még el is ájulva nehezen lehetett volna a versolvasgatáson és pletykálkodáson kívül bármi egyebet is csinálni, akár a földeken, akár a ház körül vagy a családi vállalkozásban. Bár a levegővétel opciója elég esszenciálisnak tűnhet, a rendszeres és szoros fűzőviselés tudott még egyéb dolgokat is virítani: deformálta a bordákat, károsodhattak az egymáshoz passzírozott belső szervek, sőt, még izomsorvadás is kialakulhatott. Persze, a legtöbb nő valószínűleg nem szoríttatta el magát az etalonnak tartott 14 hüvelykes derékvastagságig, bár tény, ami tény, hogy egy kiházasítandó lánynak ebbe túl sok beleszólása nem volt. A komorna tette, amit az anya szükségesnek tartott az áhított célért: a jó frigyért. (A helyzet az 1800-as évektől még romlott is, ekkoriban találták ki ugyanis a fém fűzőlyukat, amely meggátolta az anyag hasadását, bárhogy is feszítették – már a befűzést is kellemetlen procedúrává téve.) Hogy évszázadokig mennyire menőnek is számított ez a sziluett, arra jó példa, hogy némelyik szuperdivatos férfi is elszoríttatta magát.
Kicsattanó arcpír golyvás nyakkal
Az Agatha Christie-regényekben is közkeletűen használt arzént a szépségipar is bevetette a 18-19. században, ugyanis felfedezték, hogy kis mennyiségben adagolva csillogó szemeket és rózsás arcpírt kölcsönöz a fogyasztójának. (Igaz, valamiért fontos volt, hogy csak növekvő Holdnál lehetett bevenni egy akkora adagot, mint egy szem köles. Azt a régiek is tudták, hogy mielőtt nem szokik hozzá a szervezet, nem szabad túl sokat, különben a föld alatt folytatódik tovább az arcpirulás.) Ha valaki mégis abbahagyta, akkor hányás és izomgörcs lépett fel elvonási tünetként – bár ez talán még mindig kellemesebb, mint a golyvás nyak. Az arzén ugyanis kifejezetten nem barátja a pajzsmirigynek.
Igéző tekintet – grátisz némi halállal
Az olaszul gyönyörű nőt jelentő belladonna szemcseppért egyszerűen megvesztek a nők a reneszánsz Itáliában és Angliában. A töményen mérgező szer kitágította a pupillákat, mellékhatásként viszont enyhébb esetben fejfájást, máskor homályos látást, de akár vakságot is eredményezhetett. Sőt, nem volt az sem ritka, hogy valaki egészen a temetőig csepegtette vele a szemét. A fő hatóanyag atropint egyébként a mai napig használják hasonló célzattal – de a szemvizsgálatoknál bevetett higított változat teljesen ártalmatlan.
Fotó: Imdb
Ha kíváncsi vagy, milyen halálos szépségpraktikáknak hódoltak még a régiek többszáz évvel ezelőtt, olvasd tovább a cikket a The Gentleman’s Review blog oldalán!
