5 veszélyes szépségpraktika a történelemből

2021. május 20. |

Könnyen lehet, miképpen mi hüledezünk a több száz évvel ezelőtt élt felmenőink hajmeresztő ötletein, úgy 200 év múlva az általunk használt szupertrendi termékek és kezelések kerülnek majd górcső alá, és szalad össze miattuk jó pár szemöldök. Az biztos, hogy a szépülni vágyás egy örök igény, amelyet minden korban igyekszik kiszolgálni a szépségipar – mint alább látjuk majd, olykor talán picit furcsa eszközökkel és több-kevesebb sikerrel.

A lényeg, hogy legyél karcsú – a levegő nem annyira fontos!

A legtöbb szépségpraktika természetesen szorosan kötődött az elithez – épp annyira, mint amilyen szorosan gúzsba kötötte a fűző a polgár- és nemesasszonyok testét évszázadokon keresztül. Darázsderékkal, a légszomjtól időközönként még el is ájulva nehezen lehetett volna a versolvasgatáson és pletykálkodáson kívül bármi egyebet is csinálni, akár a földeken, akár a ház körül vagy a családi vállalkozásban. Bár a levegővétel opciója elég esszenciálisnak tűnhet, a rendszeres és szoros fűzőviselés tudott még egyéb dolgokat is virítani: deformálta a bordákat, károsodhattak az egymáshoz passzírozott belső szervek, sőt, még izomsorvadás is kialakulhatott. Persze, a legtöbb nő valószínűleg nem szoríttatta el magát az etalonnak tartott 14 hüvelykes derékvastagságig, bár tény, ami tény, hogy egy kiházasítandó lánynak ebbe túl sok beleszólása nem volt. A komorna tette, amit az anya szükségesnek tartott az áhított célért: a jó frigyért. (A helyzet az 1800-as évektől még romlott is, ekkoriban találták ki ugyanis a fém fűzőlyukat, amely meggátolta az anyag hasadását, bárhogy is feszítették – már a befűzést is kellemetlen procedúrává téve.) Hogy évszázadokig mennyire menőnek is számított ez a sziluett, arra jó példa, hogy némelyik szuperdivatos férfi is elszoríttatta magát.

marie-antoinette

Kicsattanó arcpír golyvás nyakkal

Az Agatha Christie-regényekben is közkeletűen használt arzént a szépségipar is bevetette a 18-19. században, ugyanis felfedezték, hogy kis mennyiségben adagolva csillogó szemeket és rózsás arcpírt kölcsönöz a fogyasztójának. (Igaz, valamiért fontos volt, hogy csak növekvő Holdnál lehetett bevenni egy akkora adagot, mint egy szem köles. Azt a régiek is tudták, hogy mielőtt nem szokik hozzá a szervezet, nem szabad túl sokat, különben a föld alatt folytatódik tovább az arcpirulás.) Ha valaki mégis abbahagyta, akkor hányás és izomgörcs lépett fel elvonási tünetként – bár ez talán még mindig kellemesebb, mint a golyvás nyak. Az arzén ugyanis kifejezetten nem barátja a pajzsmirigynek.

Igéző tekintet – grátisz némi halállal

Az olaszul gyönyörű nőt jelentő belladonna szemcseppért egyszerűen megvesztek a nők a reneszánsz Itáliában és Angliában. A töményen mérgező szer kitágította a pupillákat, mellékhatásként viszont enyhébb esetben fejfájást, máskor homályos látást, de akár vakságot is eredményezhetett. Sőt, nem volt az sem ritka, hogy valaki egészen a temetőig csepegtette vele a szemét. A fő hatóanyag atropint egyébként a mai napig használják hasonló célzattal – de a szemvizsgálatoknál bevetett higított változat teljesen ártalmatlan.

Fotó: Imdb

Ha kíváncsi vagy, milyen halálos szépségpraktikáknak hódoltak még a régiek többszáz évvel ezelőtt, olvasd tovább a cikket a The Gentleman’s Review blog oldalán!

beauty-awards-felhivas

Szavazni ITT tudsz!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter