A 33 éves Katát szülés után nem a pluszkilók foglalkoztatták. Ez részben azért lehetett, mert szerencsés alkata révén nem hízott sokat a terhesség alatt, mondjuk néhány pluszkilót szívesen bevállalt volna, ha elcserélhette volna azt, amit a szülés után „kapott”. Katánál fájdalmas végbélsérv alakult ki, amivel nemhogy vécére menni, de járni is alig tudott. A végbélsérv kialakulásának leggyakoribb oka a hüvelyi szülés, pláne, ha „nehéz szülésről” beszélünk: Katánál is erről volt szó, az elhúzódó szülés hatására a végbele a hüvely felé boltosult, ez pedig olyan érzést eredményez, mintha egy teniszlabda tolódna hátulról a hüvely felé. „Hamarosan szeretnénk kistestvért, addig nem érdemes műteni, szóval most hüvelysúllyal végzett gyakorlatokkal, speciális tornával igyekszem kordában tartani” – magyarázza.
Egy amerikai felmérés szerint a hüvelyi szülés során 10-ből 9 nő szenved el valamilyen fokú repedést a hüvely tágulása során vagy a kitolási szakaszban. Ezek lehetnek egészen enyhe szakadások, de felléphetnek másodfokú repedések, amik már az izomszövetet is érintik, sőt, súlyos, a végbél izmait is érintő harmad- vagy negyedfokú repedések is. A szülést követheti hólyagsérv, melynek következtében kellemetlen inkontinencia alakulhat ki, de a sérülések gyakori következménye lehet a fájdalmas együttlét is – ha valaki nem fordít figyelmet a problémájára, ezek a tünetek akár élete végéig is elkísérhetik. A császármetszéssel sem feltétlenül járnak sokkal jobban a nők: bár sokan még mindig azt gondolják, hogy a szülésnek ez a módja „könnyebb út”, a császármetszés valójában nagy hasi műtét, és mint olyan, gyakori szövődményként felléphetnek hasűri összenövések: a Császárvonal leírása alapján tíz császáron átesett nőből hétnél alakul ki valamilyen összenövés, két császármetszés után pedig szinte biztos, 90 százalék az összenövések előfordulása. Bár az összenövések gyakran tünetmentesek, okozhatnak emésztési panaszokat, menstruációs problémákat, hasi fájdalmat, és a belső szervek működészavarát is eredményezhetik.
Mindez brutálisan hangzik a maga nyers valóságában, pláne ha megpróbáljuk valahogy elhelyezni a terhesség és a szülés még mindig cukormázas képébe. Nem is azért fontos a potenciális sérülések hangsúlyozása, hogy elrettentsük a nőket a gyerekvállalástól, inkább azért, hogy több figyelem irányuljon ezek kezelésére. Mert bár a szülés utáni test állandó téma a társadalomban, a probléma értelmezése még mindig a felszínes változásokra szorítkozik. Miközben arról beszélünk, milyen alakja van a nőknek szülés után, hogy milyen bátor az anyuka, aki felvállalta a terhességi csíkokat, vagy azt találgatjuk, hogy megcsináltatta-e a mellét a szülés után valamelyik híresség, többnyire egy árva szó sem esik belső szervi sérülésekről, sérvekről, méhsüllyedésről, inkontinenciáról vagy fájdalmas szexről. Kevés dolog világít rá ennél pontosabban a patriarchális berendezkedés működésére: a fókuszt a férfitekintet irányítja, és a női testnek is a férfiak szempontjából releváns változásaira koncentrálunk, elsősorban a nők alakjára és hüvelyük állapotára. A sérv meg a többi maradjon csak magánügy.
Fájdalmas következmények
Csakhogy mindez súlyos következményekkel járhat. Enikő például csak hosszú évekkel később tudta meg, hogy derék- és hátfájdalmai a terhességéhez vezethetők vissza. Már a szülés után néhány héttel is jelentkeztek nála furcsa panaszok: megmagyarázhatatlan, korábban ismeretlen görcsös fájdalomtól szenvedett, majd kiderült, hogy a babája a méhen belül repedéseket okozott az epehólyagján, ez vezetett a kellemetlen epegörcsökhöz. A mozgásszervi panaszok okára azonban sokáig nem derült fény, Enikő sokáig nem kapcsolta össze, hogy a terhesség alatt elmozdult csípő és gerinc állhat mögötte.
Rákosi Dóra gyógytornász egyik fókusza kifejezetten a szülés utáni rehabilitáció, illetve a császármetszés utáni gyógytorna – a Császárvonal gyógytornász szakértőjeként már rengeteg édesanyának segített. Szerinte az, hogy a szülés mennyire „viseli meg” a testet, részben alkati kérdés, és előfordulhat, hogy korábbi mozgásszervi panaszok felerősödnek a várandósság után. De az is lehetséges, hogy a szülés közben következnek be kezelést igénylő sérülések. „Hüvelyi szülésnél a szüléskísérés, a felesleges beavatkozások nagyban befolyásolják a lehetséges következményeket, ilyen lehet például a gát egyes részeinek sérülése – magyarázza a gyógytornász. – Császármetszés után sokszor kevés az információ, a rehabilitáció fontossága elsikkad, az összenövések megelőzésének lehetősége nem kerül átadásra, ahogy a fokozatosság betartásának fontossága sem a nagy hasi műtét után.„ A szakértő szerint bár lehetséges, hogy későbbi műtéti beavatkozásokra is szükség lehet, nagyon sok olyan sérülés van, amin mozgással, tornával is rengeteget lehetne segíteni. Épp ezért lenne nagyon fontos a kismamák megfelelő tájékoztatása: császármetszés után például elengedhetetlen volna, hogy az anyukákat képzett gyógytornászok tájékoztassák. „A Császárvonal nem reprezentatív felmérése azt mutatja, hogy a császármetszésen átesett anyák 87%-a nem találkozik ilyen szakemberrel. Az aktuális mozgásokon kívül életmódi tanácsokban, otthoni praktikus dolgokkal tudna segíteni, amelyek megkönnyíthetnék az első időszakot a műtét után. Ilyen a sebkímélő mozdulatok bemutatása az első időkben, vagy olyan tanácsok, amelyek a minőségi gyógyulást segítik elő. És azt a tudást is jó lenne átadni, miért jó, ha valaki mozgásban marad császár után, miért jó és fontos, hogy mozogjon.”
A mozgásgazdag életmód és a terhesség alatti rendszeres mozgás segíthet a megelőzésben, de akkor sem késő elkezdeni a tornát, ha már régebben szültünk. „Ha szülés után panaszunk van, bármikor érdemes változtatni, segítséget kérni, akár sok évvel a szülés után is. Nem nagyon van olyan panasz, tünet, amivel kapcsolatban el kellene fogadni, hogy »ez ezzel jár, ezzel együtt kell élni«. Sosem késő a kezünkbe venni a sorsunk, testünk, panaszaink, s amit tőlem gyakran kérdeznek, a császár utáni heggel is bármikor el lehet kezdeni foglalkozni.”
