Terhesség és körömlakk: nagyobb esély a szülés utáni depresszióra?

2021. április 07.
Nemcsak a körömlakkban, hanem például a samponban vagy bizonyos hétköznapi tárgyak, játékok festékanyagában található kémiai vegyületek növelhetik a szülés utáni depresszió kialakulásának kockázatát.

Minél többet érintkezik a hormonháztartásra ható kémiai vegyületekkel egy várandós nő, annál nagyobb eséllyel alakul ki nála a szülés utáni depresszió, derült ki a New York-i Langone Orvosi Központ kutatói által végzett tanulmányból.

terhesseg-koromlakk-szules-utani-depesszio

A ftalátokat találták különösen veszélyesnek a tudósok. Ez a vegyület teszi a műanyagot sokkal rugalmasabbá, de a parfümökben is használják a szavatossági idő meghosszabbítására. Megtalálható a körömlakkban, aftershave-ben, samponban, de gyerekjátékokban, a PVC-csőben és a vinyl padlóburkolatban is. A ftalátok hormonrendszerre gyakorolt hatását már régóta ismerik a tudósok, így logikusnak tűnt, hogy a gyermekágyi depresszió kialakulásában is szerepet játszhatnak, hiszen ezt a szülés utáni hormonális viharok okozzák. „Azért nagyon fontos a kutatásunk, mert a ftalátok mindenhol jelen vannak a környezetünkben, így a várandós nők körül is – mondta Melanie Jacobson, a kutatás vezetője. – Ha ezek a kémiai vegyületek hatással vannak a szülés előtti hormonszintekre, majd ezt követően a szülés utáni depresszióval is összefüggésbe hozhatók, logikus lépés lehet az ilyen típusú kémiai anyagok visszaszorítása a gyermekágyi depresszió megelőzésére.”

Ftalátok és hormonok

A New York-i tudósok vizsgálata volt az első, amelyik azt kutatta, hogyan hatnak a ftalátok azokra a hormonokra, amelyek a gyermekágyi depresszió kockázatát befolyásolják. Hogy ezt kiderítsék, a tudósok 139 nő életét követték a terhességüktől kezdve a szülés utáni négy hónapon keresztül. A kutatásban résztvevők iskolázottságukat tekintve középiskolát vagy egyetemet végeztek.

Olvastad már?

A várandósság alatt a kutatási alanyoknak kérdőívet kellett kitölteniük arról, milyen betegségeik voltak, az egészségügyi szokásaikról és a depresszióval kapcsolatos tünetekről. A tudósok vizelet- és vérmintát is vettek a résztvevő nőktől, hogy megmérjék a szervezetük biszfenol- (ez egy másik, hormonrendszerre ható vegyület, amely a műanyagokban található) és ftalátszintjét, illetve a nemi hormonok szintjét. 

Majd négy hónappal a szülés után a kutatók ismét megvizsgálták a kutatási alanyok életét: jelentkeznek-e a gyermekágyi depresszió tünetei, hogyan változott a gyermek születésével a szociális életük, milyen volt a szülés, és szükség van-e antidepresszánsok szedésére. 

Az eredmények azt mutatták, hogy a vizeletben jelentkező magasabb ftalátszint sokkal gyakrabban fordult elő a szülés utáni depresszió jeleit mutató nőknél. Ezzel párhuzamosan, a kémiai vegyületek nagyobb mennyisége összekapcsolódott az alacsonyabb progeszteronszinttel, ami hatással van a menstruációs ciklusra és a közérzet szabályozására. „Ezek az eredmények alátámasztják azt a feltevést, hogy a hormonrendszerre ható kémiai vegyületek hozzájárulhatnak a gyermekágyi depresszió kialakulásához” – mondta a kutatás vezetője. 

Csökkenthető kockázat

Bár más tényezők is szerepet játszhatnak a szülés utáni depresszió megjelenésében, a kutatás egyértelműen megmutatja, hogyan változtatják meg a hormonháztartást bizonyos vegyszerek. Korábbi kutatások például már azt is kiderítették, hogy a ftalátok a terhesség kimenetelét is befolyásolhatják – ily módon koraszülést okozva.
A kutatók nem azt mondják, hogy bizonyos csomagolóanyagok vagy kozmetikumok a terhesség alatt nem használhatók. Ám az ezekről való lemondás a várandósság idején még mindig könnyebb út a gyermekágyi depresszió kockázatának csökkentésére, mint a genetikai háttér vagy a társadalmi-gazdasági státusz megváltoztatása, amelyek szintúgy hozzájárulhatnak a szülés utáni depresszió kialakulásához.

Forrás: Insider Fotó: Unsplash

Olvass tovább!