Egy Amerikában végzett elemzés szerint a gyerekek átlagos képernyőideje a Covid alatt felkúszott napi 5 órára, ami az iskolai oktatáson, tanuláson felüli időt jelenti. Rémisztő adat, de ki tudja őket vagy a szülőket hibáztatni? Az otthonunk lett minden: a munkahely, az iskola, az ovi, a játszótér és sokszor a szórakozóhely is. Egy helyszínen kellett az életünk minden síkját megélni.
Szükséges, de különösen fájó pontja volt a zárásnak, hogy a gyerekek mozgása a minimumra esett. Nem voltak mindennap tesiórák, különfoglalkozások, úszás és csoportos kirándulások. Európán belül Magyarország már a világjárvány előtt is vezető volt az elhízás tekintetében, a világon pedig a negyedik.
„A túlsúly borzasztó kockázat minden betegség esetében, a Coviddal szemben szinte esélye sem volt annak, aki túlsúlyos. Az elhízás endokrin és egyéb betegséghez vezet (inzulinrezisztencia, cukorbetegség, magas vérnyomás, ízületi fájdalmak) és fenntartja a nagyobb testsúlyt. Az anyagcsere emlékszik: ha sikerül a testsúlyt normalizálni, akkor is »csak« lefogyott elhízott marad az ember, borzasztó könnyen indul újra hízásnak” – állítja dr. Farkas Kitti, aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos.
Nem ettünk többet?
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia felmérést készített páciensei között, melyben arra jutottak, hogy a 2 és 17 év közötti gyermekek elhízási aránya a Covid–19 kitörése óta megemelkedett. A világjárvány előtt az elhízás jelentősebb problémát jelentett a kevésbé tanult páciensek körében, míg a jobb anyagi körülmények között élők körében visszaesett. A világjárvány ideje alatt ellenben az elhízási arányok minden korosztályban megemelkedtek: a 13 és 17 év közötti korosztályban 1 százalékkal, míg az 5 és a 9 év közötti korosztályban 2,6%-kal.
A TÉT platform dietetikusai a világjárvány idején készítettek felmérést, mely szerint a válaszadók a járvány ideje alatt az elfogyasztott adagok nagyságán jellemzően nem csökkentettek, azonban mivel jelentősen visszaesett a fizikai aktivitás, így az energiamérleg pozitív irányba indult el. A kutatás résztvevőinek negyede saját bevallása szerint meghízott, míg minden tizedik válaszadó fogyott. Átlagosan a magyar lakosság egy kilóval hízott a lezárás ideje alatt. Akik fogytak, azok súlya átlagosan 3,7 kilóval csökkent, míg akik testsúlytöbbletről számoltak be, ők átlagosan 3 kg-ot híztak. A válaszadók 9%-a pedig 4 kilogrammnál is többet hízott.
Borzasztó károkat okoz a túlsúly a testben, sőt az egész életminőségünk szempontjából is. Olyan károkat, ami egyrészt beteggé tesz, másrészt a betegségekkel szemben védtelenné (daganatos betegségek, szív-és érrendszeri betegségek és anyagcsere betegségek).
Mozogjunk együtt!
A fejlődő életkorban a mozgás mind mentálisan, mind fizikálisan kiemelt jelentőséggel bír – nem utolsósorban pedig ezáltal biztosítható, hogy gyermekeink ne legyenek túlsúlyosak. A szakértők, gyermekendokrinológusok, gyermekorvosok mind azt mondják, hogy a gyermek túlsúlya a család szokásai miatt alakul ki, ezért nem a gyerekkel kell foglalkozni, hanem a családdal.
Ebben a borzasztóan nehéz időszakban gyermekeink fizikai és mentális egészsége, illetve jólléte szempontjából az első és legfontosabb, amit tehetünk az, hogy együtt mozog a család és figyelünk az életmódra.
„Egyen együtt a család, figyeljünk egymásra, fogyasszunk valami finom, de értékes tápanyagokban gazdag fogást. Az édesség is olyan legyen, amiben van valami tápláló: túró vagy gyümölcs. Közben beszélgessünk egy jót, hozzunk elő gyerekkorunkból vicces történeteket – hívja fel a figyelmet dr. Farkas Kitti aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos. – Próbáljuk csökkenteni a napi képernyőidőnket, és legalább a negyedét fordítsuk mozgásra. Legyen ennek a jeligéje: nyomkodás helyett NYOMÁS! A cél: mozogjon együtt a család apraja-nagyja: figyeljünk egymásra, nevessünk. Egy kirándulás, bobozás, biciklitúra, kalandpálya mind kitűnő lehetőség a szórakoztató mozgásra!”
Fotó: GettyImages Forrás: Alakorvoslás Program
Olvass tovább!
