Iskolahajó, óra ebéd közben, rádiós távoktatás, extrém hosszú nyári szünet: így tanulnak a nebulók a világ körül

2021. augusztus 31. |

A világon körülbelül 1 milliárd iskolába járó diák van. Ha kilépünk az országhatárainkon kívülre, számos olyan iskolai gyakorlattal találkozunk, ami számunkra inspiráló, meghökkentő vagy legalább megmosolyogtató. Némi kultúrsokkal nyitjuk az idei tanévet!

1. Minden nap jöhet új diák

A holland kisdiákok pontosan a negyedik születésnapjukkor kezdik az iskolát. A „pontosan” szó itt elég szigorúan értendő, ugyanis tényleg úgy működik a rendszer, hogy a friss szülinapos a szülinapján megy először iskolába, azaz folyamatosan új diákok érkeznek a közösségbe. Igazából négyévesen egy iskolai előkészítő csoportba kerülnek, írni-olvasni csak hat-hét évesen kezdenek el. Az a gyerek, aki a tanév végén, például júniusban született, azaz az első osztály legvégén kerül csak a csoporthoz, szeptemberben nem a második osztályban kezd, hanem ismét elsőben.

2. A francia „ebédóra”

A franciák – és különösen a francia gyerekek – között híresen kevés a túlsúlyos. Ez valószínűleg nemcsak a francia konyhának köszönhető, de annak a környezetnek is, melyben a gyerekek nevelődnek a francia intézményekben. Míg itthon 10-15 perces szünetekben kell valahogy elintézniük az ebédet a diákoknak, vagy maximum 20-30 percet kapnak a menzán, addig a francia iskolákban 3 fogás és desszert, illetve két óra pihenő vár a diákokra, hogy mindenki lassan, komótosan, az étkezési szabályoknak megfelelően étkezhessen. Ráadásul kis túlzással a tananyag része az ebéd maga: a gyerekek nemcsak azt tanulják meg, hogy hogyan egyenek szépen, de a tányéron lévő alapanyagokról és fogásokról, azok tápanyagértékéről és eredetéről is tanulnak.

francia-iskola-vilag-korul

3. Úszó iskolák

Bangladesben egyáltalán nem ritka, hogy a diákok kőépület helyett hajón lévő iskolába járjanak. Ugyanis a bangladesi oktatási rendszer nemcsak azért igen törékeny, mert hatalmas a szegénység és sok az egy oktatóra jutó diák, de azért is, mert a hatalmas áradással járó monszunok (azaz az évszakhoz kötött, sok esőt hozó erős szél) és a rossz úthálózat miatt a monszun hónapjaiban a kis falvak teljesen el vannak zárva a külvilágtól, így a diákok nagy százaléka nem tudna eljutni egy messze lévő kőépületbe. Éppen ezért több ezer olyan diák van, aki hajón lévő iskolába jár: a hajó minden reggel egy meghatározott útvonalon végighalad, felveszi a diákokat, az oktatás pedig akkor kezdődik, amikor mindenki szerencsésen felért a fedélzetre. Minden hajón van internethozzáférés és könyvtár is!

4. Tanrend része a takarítás

Japánban nincsenek az iskolákban takarítók, a diákok órarendjének a része a takarítás. Ezzel egyidejűleg megtanítják őket az alapvető takarítási folyamatokra, a kétkezi munka értékére és a környezet tisztán tartásának igényére is. A takarításhoz minden nap be van osztva egy vegyes csoport, akik együtt végzik a munkálatokat, a kicsik az egyszerűbb, a nagyok a nehezebb feladatokat végzik – ez a vegyes csoport azért is szuper, mert a főleg egykés japán családok gyerekei így megtapasztalhatják a „nagy testvéri modellt” is.

japan-diak-vilag-korul

5. Nemekre osztva

A történelem során a legtöbb országban sokáig csak férfiak tanultak iskolában, majd nemekre osztva folyt az oktatás, és csak azután alakult ki a koedukált rendszer. Egyes országokban azonban a mai napig nemekre bontva folyik a tanítás. Ilyen ország például Irán, ahol a mai napig – egészen az egyetemig – az oktatási intézményekbe szigorúan csak nők vagy csak férfiak járhatnak – és ez igaz az ott dolgozó pedagógusokra és az egyéb munkatársakra is. Az iráni oktatási rendszerben a diákok 6 évet töltenek az általános iskolában, majd 6 évet a középiskolában, amit 18 éves korukban fejeznek be, azaz egészen addig csak a nemüknek megfelelő közegben szocializálódnak.

6. Iskola kezdőszett

A német és osztrák elsős nebulók nemcsak azért izgulnak az első iskolai napjukon, mert új intézménybe kerülnek és új barátokat szerezhetnek, hanem azért is, mert minden iskolát kezdő gyerek kap egy úgynevezett Schultütét, azaz egy ajándékokkal megpakolt, jó nagy tölcsért. A tölcsérben hasznos írószerek mellett természetesen helyet kapnak az apró édességek, játékok is. A tölcsér szimbolizálja az új életszakaszba és közösségbe való belépést.

schultute-nemet-iskola

7. Oktatás rádión keresztül

Az ausztráloknak nem kellett egy pandémia ahhoz, hogy kialakítsanak egy hatékony távoktatási rendszert. A kontinens egyes részein ugyanis annyira távol vannak egymástól a települések, hogy a gyerekeknek nem ritkán 300-400 kilométert kéne naponta megtenniük a legközelebbi iskoláig, így kénytelenek otthonról bekapcsolódni a közoktatásba. Egyrészről a szülők tanítják a távoktatásra kényszerülő nebulókat, másrészről pedig az ausztrálok kialakítottak egy hatékony, rádiós oktatási rendszert, a School of the Airt, melyen keresztül hangzóanyagban kapják a tananyagot.

8. Álomhosszú szünet

Chilében nem rossz diáknak lenni: mivel az ország a Föld déli féltekéjén helyezkedik el, decembertől februárig tart a nyár. És ezt a három hónapot a chilei gyerekek teljes egészében megkapják nyári szünetnek. Sőt, igazából karácsony előtt, december közepén mennek szünetre, majd márciusban térnek vissza ismét az iskolapadba. Mégsem ők a csúcstartók szünet tekintetében: a legjobb francia diáknak lenni, ugyanis nekik csak négynapos az iskolai hét, ráadásul e mellé a tanítás is csak augusztustól júniusig tart. Cserébe viszont 8:30–16:30-ig tanulnak minden tanítási napon (délben két óra szünettel).

chile-iskola-szunet

Fotó: Getty Images Forrás: NPL, School Advisor, Bit Rebels, Australian Children

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Vallomás az anyaotthonból: „Apa bántotta anyát, ettől nekem még hiányozhat?” anya

Vallomás az anyaotthonból: „Apa bántotta anyát, ettől nekem még hiányozhat?”

A hercegnőszindróma: lehet, hogy te is a gyerekkori mesék miatt vagy szingli? Disney

A hercegnőszindróma: lehet, hogy te is a gyerekkori mesék miatt vagy szingli?