Két héten keresztül tárgyaltak a világ nemzeteinek vezetői a Glasgow-ban megrendezett COP26 klímacsúcson, megoldásokat, kompromisszumokat keresve a globális felmelegedés sürgető problémájára. Az esemény november 12-én egy inkább keserédes eredménnyel zárult: igaz ugyan, hogy a 196 országnak sikerült megállapodni a legszennyezőbb fosszilis energiahordozó, a kőszén felhasználásának csökkentésében, ám az államok vállalásai a szakértők szerint még mindig nem elég markánsak ahhoz, hogy valódi megoldást jelentsenek a klímakatasztrófára. Számítások szerint, még akkor is be fog következni a század végére az 1,8 fokos melegedés, ha az országok hajlandóak lennének a klímacsúcson tett összes, hosszú távú ígéretüket betartani. A jelenlegi intézkedések továbbra nem elegendőek ahhoz, hogy a Föld éghajlata élhető és biztonságos maradjon.
Ám ha a klímaválságról és annak megoldásáról van szó, a szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy nem hagyatkozhatunk kizárólag a politikusokra és a globális megoldásokra. Persze tény, hogy ez utóbbiaknak lenne a leglátványosabb eredménye (főleg, ha komolyan elköteleződnének az államok), de mellette fontos lenne, hogy mi, átlag emberek is az eddiginél tudatosabban éljük az életünket, és döntéseinkkel a lehető legkevesebbet ártsunk a környezetünknek.
Az érzékelhető változáshoz egy friss tanulmány eredményei szerint arra lenne szükség, hogy a világ népességének körülbelül fele változtasson a szokásaink az éghajlatváltozás megelőzése érdekében. De hogy még érdekesebb legyen a dolog, ez a bizonyos tanulmány arra is felhívta figyelmet, hogy különösen a férfiaknak kellene hajlandóbbá válniuk a változtatásra. A statisztikák szerint ugyanis a nők nemcsak, hogy könnyebben és gyakrabban állnak át a mindennapjaikban környezetbarát szokásokra, de őket még a klímaválság veszélyes is jobban megrémíti: Global Future jelentése szerint a nők 45 százaléka számolt be arról, hogy aggódik a klímaválság miatt, míg a férfiaknak mindössze 36 százaléka.
A Global Future által készített A Crisis in Common című felmérésben megkérdezett nők 40 százaléka mondta azt, hogy megváltoztatta az élelmiszervásárlási és -fogyasztási szokásait az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében. Ezzel szemben a férfi válaszadók mindössze 27 százaléka tett ugyanígy. Hasonlóak a számok a ruhavásárlás terén is: a női válaszadók csaknem 34 százaléka nyilatkozott úgy, hogy változtatott a szokásain, míg a férfi válaszadók 16 százaléka. De vajon mi állhat a jelenség mögött?
Miért vonakodnak ennyire a férfiak, hogy változtassanak a szokásaikon, és ők is részt vegyenek a klímaváltozás elleni harcban? És ami még fontosabb: mit lehet tenni annak érdekében, hogy proaktívabbá váljanak a témában?
A válasz egyáltalán nem egyszerű és természetesen nem is lehet a felelősséget szimplán az egyes férfiakra hárítani – már csak azért sem, mert a szakértők szerint ez inkább kontraproduktív lenne. Katrien Van der Heyden férfiasságra és klímaváltozásra szakosodott genderszakértő szerint az okokat a toxikus maszkulinitásban, tehát a társadalom által hagyományosan a férfiaknak előírt mérgező szerep-, norma-, és szabályrendszerben kell keresni. A szakértő szerint általában azok a férfiak vonakodnak a cselekvéstől, akik ragaszkodnak a férfiasság „hagyományos” meghatározásához.
„A probléma nem a férfiakkal van. Igenis sok férfi szövetségesünk van, akik hajlandóak megtenni, amit kell. A probléma a patriarchális férfiasságban keresendő, vagy más néven a mérgező férfiasságban, ami a férfiasságot a hatalommal és kiváltságokkal teszi egyenlővé, és mindennel, ami nem nőies. Ez a felfogás nagyon sok férfit visszatart.”
Van der Heyden szerint, akik ez alapján a férfiasság meghatározás alapján élik az életüket, gyakran gondolják a gondoskodást egy kifejezetten női feladatnak, olyasminek, amiben az „igazi férfiak” még véletlenül sem vennének részt. „Az ő felfogásuk szerint a férfiaknak a legfőbb feladata a pénzkeresés, és a gazdaság működtetése, de a lehető legkárosabb értelemben. Azt látjuk, hogy azok a férfiak, akik ezt az utat követik, sokkal kevésbé hajlandóak változtatásokat eszközölni a mindennapjaikban a klímaválság megfékezése érdekében. Nagyon sok kultúrában a mai napig ezt a fajta férfiasságot népszerűsítik a szocializáció során a fiúknak, és ez egy óriási probléma. Első lépésként ezen kellene változtatnunk.”
De még így, hogy tudjuk mi okozza a férfiak ellenállását, sem lesz könnyű tenni ellene – legalábbis John Barry pszichológus szerint. Barry ugyanis úgy gondolja, hogy a mérgező férfiasság felemlegetése még kontraproduktív is lehet. „Megszégyenítéssel nem lehet semmire sem rávenni a férfiakat. Inkább csak még jobban ellen fognak állni, főleg, ha úgy gondolják, hogy nincs is igazán nyomos okuk a változásra.” A pszichológus szerint a férfiak a szocializációjuk eredményeképp inkább akkor hajlandók a cselekvésre, ha látják annak a kézzel fogható azonnali eredményét. Ezért nem fogékonyak például az újrahasznosításra sem – mivel nincs azonnali eredménye, így inkább bele sem kezdenek.
Barry úgy véli, hogy társadalom szemében a klímaválság egy inkább távoli, kézzel foghatatlannak tűnő probléma, amit nem éreznek sürgető veszélynek, így hát az sem gondolják, hogy bármit is tenniük kellene ellene. Nagyjából ezt tükrözi a Kantar Public által végzett közvélemény-kutatás eredménye is, amely szerint bár az emberek többségét – férfiakat és nőket egyaránt – aggasztja a klímaválság, kevesen hajlandók tenni is ellene. A 10 országban, köztük az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban végzett felmérés szerint ugyan az emberek 62 százaléka a klímaválságot tekinti az emberiség legfőbb környezeti kihívásának, 46 százalékuk mégis úgy gondolta, hogy neki személy szerint semmit nem kell tenniük ellene.
A MenEngage Alliance nevű globális hálózat kifejezetten azért dolgozik, hogy minél inkább bevonják a férfiakat a nemek közötti igazságosság megvalósításába, egy nemrég készült tanulmányukban pedig kifejezetten arra keresték a választ, hogy miként befolyásolja a nemi identitás a férfiak és a nők szerepvállalását a globális felmelegedés elleni fellépésben. A tanulmány is a mérgező férfiasságot, a fiatal fiúk szocializációját sejti a klíma-nemtörődömségük mögött. „A fiúknak azt tanítják, hogy legyenek minél magabiztosabbak, érzéktelenebbek és ne féljenek semmitől. Ez lehet az oka annak, hogy a férfiak felnőve kevésbé érzik a klímaválság fenyegetését, mint a nők. A patriarchátus káros a bolygónkra nézve – írják a szerzők. – Erőfeszítésekre van szükség ennek a perspektívának az előmozdításához. A férfiakat is be kell vonni a diskurzusba de úgy, hogy érezzék, ők is csak emberi lények, akik ugyanúgy ki vannak téve az éghajlatváltozás okozta katasztrófának, mint mindenki más. Meg kell érteniük, hogy a nőkkel összefogva nekik is szerepük van a változás elérésében.”
Forrás: Independent Fotó: Getty Images
