Joe Biden még a 2020-as elnökválasztási kampány alatt tett egy ígéretet támogatóinak arra, hogy amennyiben megválasztják elnöknek és megüresedik egy pozíció az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságán, bírának jelöli az első fekete nőt az intézmény történetében. Jackson a nyugdíjba vonuló Stephen Breyer bírót váltja, aki 1994 óta töltötte be az élethosszig tartó pozíciót. Megválasztása történelmi pillanat, ugyanis az intézmény 233 éves fennállása óta csak két fekete férfi, Thurgood Marshallt és Clarence Thomas, és mindössze öt nő szolgált a Legfelsőbb Bíróságon – ők Sandra Day O’Connor, Ruth Bader Ginsburg, Sonia Sotomayor, Elena Kagan és Amy Coney Barrett. Hozzájuk csatlakozik most 116. bíróként a Washingtonban élő kétgyermekes édesanya, Ketanji Brown Jackson.
Ő nemcsak az első fekete nő, hanem az első olyan bíra is az Legfelsőbb Bíróságban, aki korábban államilag kirendelt védőügyvédként szolgált, ami a demokraták szerint biztosítja, hogy Jackson új perspektívát hoz a történelmileg homogén testület munkájába. A nyilvános meghallgatások alatt Jackson megfogadta, hogy független bíróként fogja végezni munkáját, és azért fog dolgozni, hogy az intézmény márványozott épületére írt mondat – Equal Justice Under Law, vagyis törvény előtti egyenlőség – ne csak egy eszmény legyen, hanem valósággá is váljon.
Út a bíróságig
Ketanji Brown Jackson számára rögös út vezetett a Legfelsőbb Bíróságig. Washington DC-ben született, majd Miamiban nőtt fel állami iskolai tanárok lányaként. Szülei szegregált általános iskolákba jártak, majd feketék számára fenntartott felsőoktatási intézményben szereztek diplomát – áll a bírónő hivatalos önéletrajzában –, most pedig egy olyan bíróságon tehet az igazság érvényesüléséért, ami egykor megtagadta a fekete amerikaiak állampolgárságát.
Jackson óvodás volt, amikor apja jogi egyetemre járt, és rendszeresen figyelte őt, ahogy olvasott és Szókratészról tanult. Így szeretett bele az igazságszolgáltatás világába, ráadásul nem egyedül a családjából. Bátyja az Egyesült Államok hadseregének tagjaként Irakban és Egyiptomban szolgált, majd rendőr lett Baltimore-ban, ahogy két nagybátyja is Miamiban. Már gyermekkorában kiemelkedő beszédeket mondott. Ügyesen vitázott, a középiskolában diákelnökké is választották, és elnyerte a legjobb szónoki címet az egyik országos bajnokságon New Orleansban.
Amikor elmondta középiskolai pályaválasztási tanácsadójának, hogy a Harvardra szeretne járni, ő azt tanácsolta, hogy ne álmodjon ilyen nagyokat. Úgy tűnik, ez csak erőt adott neki, hiszen mégis magna cum laude diplomát szerzett a Harvardon, majd a Harvard Law Schoolban végzett cum laude minősítéssel, és az Egyesült Államok független büntetés-végrehajtási bizottságában helyezkedett el, mielőtt szövetségi bíró lett volna.
Amerika sokszínűsége
Megválasztásakor a felsőház ülésén Kamala Harris elnökölt, aki szintén az első fekete nő, aki betölti az alelnöki pozíciót – ő nagyon meghatódott a szavazás eredményén. Az Egyesült Államok elnöke pedig természetesen Twitteren is megosztotta a világgal a hírt: „Jackson bíró megválasztása történelmi pillanat volt nemzetünk számára. Újabb lépést tettünk afelé, hogy a legfelsőbb bíróságunk tükrözze Amerika sokszínűségét. Hihetetlen bíra lesz, és megtiszteltetés számomra, hogy osztozhattam vele ebben a pillanatban.”
Historic moment for our courts and for our country. Congratulations, Judge Jackson. pic.twitter.com/eLSfs1QoHB
— President Biden (@POTUS) April 7, 2022
Jackson az első bíró, akit Joe Biden helyezett az testületbe, elődje, Donald Trump három republikánus bírával töltötte fel a megüresedett helyeket. A intézmény 6:3 arányú konzervatív többsége Jackson megválasztásával sem változik, ugyanis a szintén demokrata Stephen Breyer székébe ül majd a Legfelsőbb Bíróság nyári szünete után.
Fotó: Getty
Olvass tovább!
