1989. augusztus 20-án José és Mary „Kitty” Menendezt brutálisan agyonlőtték a Beverly Hills-i családi otthonukban. Közel hét évvel, két tárgyalással és sok ezer órányi televíziós közvetítéssel később a házaspár két fiát, Lyle és Erik Menendezt ítélték el az ügyben. Életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki rájuk, a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége nélkül. A Mendendez-gyilkosság a 20. század végének egyik leghíresebb bűnügyévé vált, és a testvérek története a mai napig mélységesen megosztja az Egyesült Államok lakosságát: miközben a média pénzéhes szörnyetegeknek próbálta beállítani őket, a két fivér napvilágra került titka sokakból együttérzést és megértést váltott ki.
Most, több mint 30 évvel a brutális gyilkosság után a TikTok-generáció újra felfedezte magának Lyle és Erik történetét, és egy mozgalmat létrehozva a közösségi oldalra feltöltött videókkal próbál nekik „igazságot szolgáltatni”. De vajon mi lehet az oka ennek a hirtelen jött érdeklődésnek?
Miért rajonganak tizenévesek tömegei két 50-es éveiben járó, elítélt gyilkosért?
Ki azok a Menendez testvérek?
A Menendez család története az 1980-as években maga volt a megvalósult amerikai álom. A családapa, José Kubában született, és az 1950-es évekbeli forradalom után vándorolt ki az Egyesült Államokba. Egy ideig az egyik unokatestvére padlásán húzta meg magát, és kezdetben egyáltalán nem beszélt angolul. Mivel még fiatal volt, hamar beletanult az amerikai életbe, és egy sportösztöndíjjal felvételt nyert a Southern Illinois Egyetemre. Az egyetemen ismerkedett meg későbbi feleségével, Mary Louise Andersonnal, más néven Kittyvel, aki a tanulás mellett rendszeresen mérettette meg magát szépségversenyeken. José kemény munkával küzdötte fel magát a csúcsra, és vált belőle jól menő szórakoztatóipari üzletember: az 1980-as évek elején az RCA Records vezetőjeként olyan együttesek szerződtetésében vett részt, mint a Duran Duran vagy az Eurythmics.
A ház, amelyben Josét és Kittyt meggyilkolták, Beverly Hills egyik legexkluzívabb környékén állt. Olyan hírességek laktak arrafelé, mint Michael Jackson és Elton John. Menendezék csupán néhány évvel a gyilkosság előtt költöztek Los Angelesbe, hogy José a filmiparban is kipróbálhassa magát.
Lyle és Erik, akik a gyilkosság idején 21, illetve 18 évesek voltak – kívülről nézve – az amerikai aranyifjúk gond nélküli, tökéletes mindennapjait élték. Lyle a Princetonon tanult, kiválóan teniszezett, és úgy tűnt, apja nyomdokait követve ő is az üzleti életben fog karriert építeni. Erik még briliánsabb teniszezőnek bizonyult, eredményeivel előkelő helyet szerzett magának a korosztályos országos ranglistán. A két fiú kezdetben sikert sikerre halmozott, de tették mindezt legfőképpen azért, mert választásuk nem igen volt. Az apjuk vasszigorral követelte tőlük az eredményeket. Elvárta, hogy ugyanolyan keményen dolgozzanak és ugyanolyan sokra vigyék az életben, ahogyan azt ő maga is tette.
„Joséban rendkívül dúlt a versenyszellem, mindent megtett annak érdekében, hogy Erik még jobbá váljon a teniszben. De olyannyira túlhajtotta, hogy pont az ellenkező hatást érte el. Eriknek egyáltalán nem volt önbizalma, mert az apja szemében sosem volt jó, amit csinált” – mondta a fiúk egykori úszóedzője 1990-ben a Los Angeles Timesnak. Miután Kaliforniába költöztek, Erik rossz társaságba keveredett, és tinédzserként többször is bajba került kisebb-nagyobb betörések miatt. Ezzel párhuzamosan Lyle-t plagizálás miatt egy évre felfüggesztették a Princetonon.
Részlet a Menendez fivérekről szóló true crime sorozatból
A gyilkosság
A Menendez fiúk rendkívül kegyetlen, barbár módon ölték meg szüleiket: José és Kitty teste szinte azonosíthatatlanná vált, miután a testvérek összesen 15 lövést adtak le rájuk két 12-es kaliberű sörétes puskából. Olyan brutális volt a tetthely, hogy a rendőrség kezdetben azt hitte, a gyilkosságokat a maffia követhette el. A halott szülőkre a testvérek „találtak rá”, ők értesítették a rendőrséget. Ekkor még azt vallották, hogy a gyilkosság éjszakáján moziba indultak, ám előtte haza kellett ugraniuk Erik személyi igazolványáért, így fedezték fel a szüleik holttestét. A Menendez testvérek gyásza annyira őszintének tűnt, hogy a rendőrség a protokollt felrúgva, egyáltalán nem kezelte őket gyanúsítottként. A hivatalos kihallgatásukra is csak két hónappal Jose és Kitty halála után került sor.
Ám ahogy az idő telt, a rendőrség sem tudta nem észre venni a Menendez testvérek egyre bizarrabb magatartását. A gyászt egyik percről a másikra dőzsölés váltotta fel, a fiúk úgy kezdtek viselkedni, mintha legalább a lottó ötöst nyerték volna meg: apjuk 14 millió dolláros vagyonából 700 ezer dollárt vertek el alig hat hónap alatt. Lyle vett egy Porschét, egy Rolexet, rengeteg ruhát, illetve egy éttermet Princetonban. Eric kicsit gyakorlatiasabb volt: 50 ezer dollárért felbérelt egy új profi teniszedzőt, és 40 ezer dollárt fektetett egy rockfesztiválba, amit végül soha nem rendeztek meg. Egzotikus nyaralásokra utaztak, miközben abban a hitben éltek, hogy hamarosan még több pénz üti majd a markukat. Apjuk 5 millió dolláros életbiztosítására fájt a foguk, ám azt technikai okokból sosem kapták készhez.
A lebukás
Erik még 1988-ban kezdett terápiára járni egy dr. Jerome Oziel nevű pszichológushoz, aki nem sokkal a gyilkosság után ismét felkereste a fiút, hogy segítsen neki feldolgozni szülei halálát. A fiatalabb Menendez testvért megtörték a beszélgetések, és hamarosan bevallotta terapeutájának, hogy ő és bátyja követték el a gyilkosságot. Később Lyle is csatlakozott a terápiás üléshez, egy alkalommal pedig Oziel magnóra vette, amint a fivérek a gyilkosság elkövetéséről beszélnek. Erik elmondása szerint azért volt szükség a szörnyű tettükre, hogy az anyjukat „megszabadítsák a szenvedéseitől”.
Jerome Oziel ekkoriban egy Judalon Smyth nevű nővel találkozgatott, akiben a terapeuta annyira megbízott, hogy elmesélte neki a Menendez fivérek sötét titkát. A kapcsolatuk azonban egyre zűrösebbé vált – a nő elmondása szerint Oziel irányító és bántalmazó volt –, és miután a terapeuta állítólag megtámadta őt, Smyth kapcsolatba lépett a rendőrséggel, és felfedte nekik a Menendez testvérek tettét. Még a vallomásról készült hangfelvételt is beszolgáltatta bizonyítékként.
Lyle-t nem sokkal később, 1990 márciusában letartóztatták. Eric, aki akkoriban Izraelben tartózkodott, Miamiba, majd Los Angelesbe repült, ahol feladta magát a rendőrségen.
Az ügyészségnek két teljes évébe telt, hogy kiderítse, a vallomásokat tartalmazó kazettákat védi-e az orvosi titoktartás, vagy fel lehet őket használni bizonyítékként a testvérek ellen. Végül a kaliforniai legfelsőbb bíróság úgy döntött, a három szalag közül kettőt lejátszhatnak a tárgyaláson – köztük azt, amelyen Lyle beismerte a bűnösségét.
A tárgyalás
A tárgyalás 1993-ban kezdődött, és a kifejezetten bírósági perekre szakosodott Court TV nevű csatornának köszönhetően a Menendez testvérek drámája egyik napról a másikra költözött be amerikaiak millióinak nappalijába.
Az ügyészség pénzéhes pszichopatáknak állította be a Menendez testvéreket, akik kifejezetten az örökségük miatt gyilkolták meg könyörtelenül a szüleiket. A vád az első pillanatban logikusnak és teljes mértékben hihetőnek tűnt – a fivérek felelőtlen pénzköltése is az ügyészek állításait támasztotta alá. A történet azonban hamarosan nem várt fordulatot vett: Lyle és Erik Menendez bevallották, hogy szüleik éveken át bántalmazták őket érzelmileg, fizikailag, valamint szexuálisan is, és azért kellett meghalniuk, hogy véget vethessenek a kínlódásuk. Állításuk szerint az apjuk, José, nemcsak szíjjal verte és ütötte őket, de gyerekkorukban rendszeresen molesztálta is: a fivérek a tanúk padján ülve, könnyeikkel küszködve adtak részletes leírást az évek alatt átélt borzalmakról.
„A fürdőszobában voltunk, és ő térdre kényszerített, és… orálisan kellett kielégítenem. Megerőszakolt engem” – vallotta Lyle, aki azt állította, hogy a bántalmazás hatéves korától nyolcéves koráig tartott. Ezután Erik is hasonló esetekről számolt be: „Rávett, hogy orálisan kielégítsem, és közben tűket szúrt a combomba.” A testvérek elmondása szerint az anyjukkal, Kittyvel is vérfertőző kapcsolatban álltak. Mindketten azt vallották, hogy tinédzserként az ő ágyában aludtak, amikor az apjuk nem volt otthon. Lyle azt állította, hogy az anyjuk „mindenhol” megérintette őt.
A testvérek nem tagadták a gyilkosság elkövetését. Az ügyvédjük, Leslie Abramson a per során arra hivatkozott, hogy a fivérek önvédelemből követték el tettüket. Csak így tudtak kiszabadulni az erőszakos és traumatizáló környezetből.
Lyle és Erik vallomása mellett a védelem tanúkat is felsorakoztatott – köztük Andy Canót, a testvérpár unokatestvérét, aki elmondta, hogy Erik már gyerekként is beszélt neki a molesztálásról. Emellett a fivérek iskolájában a tanárok is észrevettek olyan viselkedésformákat, amik a bántalmazásra utalhattak: a beszámolóik szerint például Lyle még kiskamaszként is plüssökkel játszott és vizelettartási problémákkal küzdött.
Az első tárgyalás négy és fél hónapig tartott, és ítélet nélkül zárult. Az esküdtek nem tudtak egyességre jutni, és eldönteni, hogy vajon tényleg önvédelemből öltek-e a fivérek. A sikertelen ítélethozatal után azonnal bejelentették az újabb tárgyalást. Az 1995-ben sorra kerülő második pert már sokkal kisebb médiafelhajtás övezte, a bíró ugyanis ezúttal nem engedte be a kamerákat az épületbe. A kíváncsiskodó tömegnek nem volt mit tennie, az írott híradásokat kellett követnie. Második alkalommal már nem maradt el az ítélet: az önvédelem teóriáját a sutba dobták, és 1996-ban Lyle-t és Eriket is bűnösnek találták előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosság elkövetésében. Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték őket feltételes szabadlábra helyezés nélkül. A két fiú két külön börtönbe került, és 2018-ig nem engedélyezték nekik, hogy találkozzanak egymással.
Miért kapta fel a sztorikjukat a TikTok? Mi változott az elmúlt 30 évben?
@emilymgregg truly one of the most infuriating cases i know #menendezbrotherscase #themenendezbrothers #lylemenendez #ericmenendez #josemenendez #truecrime #truecrimetiktok #truecrimetok #crime #greenscreen
Lyle és Erik megrázó vallomása 30 évvel ezelőtt is megosztotta az embereket, de a társadalmi berendezkedés miatt akkoriban sokkal kevesebben voltak hajlandóak elhinni a fiúk történetét. Köszönhetően a többi között annak, hogy az ügyüket bemutató országos média is csak nevetett az állításaikon. Szinte minden nagy nézettségű talk show-ban szó volt a hírhedt perről, ám a műsorvezetők egy percig sem gondolkodtak el azon, hogy a fivérek akár az igazat is mondhatják. Gúnyolódtak az állítólagosan átélt traumáikon, a nevetség tárgyává tették az elmesélt bántalmazást. Ma sincs könnyű dolga a szexuális visszaélések áldozatainak, de a #metoo előtti időkben még ennél is nehezebb volt. A társadalom már magát a felvetést is elképzelhetetlennek tartotta, hogy egy apa képes lenne szexuálisan bántalmazni a saját fiait. Természetesen voltak, akik akkoriban is éreztek némi együttérzést a Menendez fivérekkel kapcsolatban a rémes gyerekkoruk miatt, de nem ez a hozzáállás volt a meghatározó.
És pont ez az, ami az elmúlt évtizedekben elkezdett átalakulni. A mai fiatalok már egészen másképpen, nyitottabban és empatikusabban állnak ezekhez a témákhoz – eleve abból a felvetésből indulnak ki, hogy egy áldozat jó eséllyel az igazat mondja. Persze tény, hogy a történtek tükrében elég bizarr úgy beszélni a Menendez fivérekről, mintha ártatlan áldozatok lennének. Nem kérdés, hogy a Menendez testvérek megölték a szüleiket. A kérdés inkább az, hogy vajon tényleg előre megfontolt szándékkal elkövetett gyilkosságról van-e szó, vagy a tettük önvédelem volt? Ez az a problematika, ami annyira lázba hozta a Z generációs tiktokereket.
Mindezek mellett tagadhatatlan, hogy a Menendez fivérek TikTok-hírnevét csak tovább növeli, hogy a két testvér a gyilkosság elkövetése idején rendkívül fiatal – és pofátlanul jóképű – volt. A true crime detektívek mellett tehát ott vannak a rajongó tinilányok is, akiket leginkább a Menendez testvérek kinézete ragadta magával.
Forrás: All thats interesting Fotó: Getty Images
