Egy fülledt nyári délutánon, sokórás adóügyintézés után toppantam be a Budai Egészségközpont pszichofiziológiai állapotfelmérésére. Az adózás nem éppen a stresszmentesítő kikapcsolódási formáim egyike, ezért rögtön a felmérés elején megkérdeztem a vizsgálatot végző szakembertől, Bezzeg Dobrotka Katinka klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus-jelölttől, hogy mennyire függ az alkalomtól az ember különböző stresszorokra való reakciója. A pszichológus megnyugtatott, hogy habár vannak alkalmi egyenlőtlenségek, a stresszellenállóképesség-vizsgálat eredményei, ha nem is egy életen át, de egyforma tendenciákat mutatnak, az adott életszakaszt általánosan jellemzik, középértékekkel adnak képet arról, hogy hogyan reagálunk a környezeti, kognitív és emocionális stresszorokra.
Stresszorok és megküzdési stratégiák
A stressz alapvetően nem jó vagy rossz dolog, kis mértékben, megfelelő megküzdési stratégiákkal motiváló erejű is lehet, problémát akkor okoz, ha hosszú távon, krónikusan nyomaszt minket egy-egy stresszor. Minden biofeedback vizsgálatot megelőz egy irányított beszélgetés a pszichológus szakemberrel, ilyenkor a különböző akut és krónikus stressztünetek, illetve a megküzdési módok kerülnek terítékre. Esetemben a hosszú, de felszínes alvás okozta krónikus fáradtság, a pulzus gyakori, bőrön keresztüli megérzése és a mellkas szorítása a jellemző, ezekkel pedig jobb és sajnos kevésbé jó eszközökkel, például élénk szociális élettel, sporttal, túl sok munkával és érzelmek irányította étkezéssel küzdök meg.
A beszélgetést követően a szakember felhelyezte rám a biofeedback készülék mind az öt szenzorát, amelyek a pulzust, a légzési frekvenciát, a szimpatikus idegrendszeri aktivitást, a perifériás testhőt és az izomfeszülést hivatottak mérni: csupa olyan testi jellemzőket, amelyekkel mérhetővé válik a stresszorokra adott emberi reakció. Kerültek tappancsok a csuklyás izmomhoz, az ujjaimra és egy légzésfrekvenciát mérő pánt a mellkasomra. Maga a vizsgálat körülbelül húsz percet vett igénybe, egy alapszint-felmérés, azaz az eszköz beállítása után három kétperces feladat következett. Közöttük három kétperces pihenőidőt kaptam, majd a végén egy kétperces relaxációval zártunk.
A három feladat háromféle stresszor szimulációját jelentette. Az első, amely a környezeti stresszre adott reakciót mérte, egy stresszes utcai szituációt szimulált. Ezt követte a kognitív stresszor, amely során matematikai műveleteket kellett végeznem. (Leírni is izzasztó!) Végül az érzelmi stressz mérésére került sor, ekkor egy számomra felkavaró, érzelmileg megérintő történetet kellett két percben elmesélnem az életemből a pszichológusnak.
Mit gondolunk magunkról?
A vizsgálat után Bezzeg Dobrotka Katinka elmagyarázta, hogy a vizsgálat eredménye nemcsak önmagában iránymutató, de fontos az is, hogy szubjektíven melyik feladat hogyan érintett engem, illetve hogy alapvetően mit gondolok magamról, melyik típusú stresszre hogyan reagálok. Azt hittem, viszonylag tisztában vagyok ezekkel a jellemzőimmel, az eredmények mégis tartogattak némi meglepetést. A kiértékelésre egyébként általában egy hét után kerül sor. Ilyenkor a pszichológus elmagyarázza az eredményeket, majd javaslatokat tesz, de írásos formában, diagramokkal együtt a páciens is megkapja az eredményt.
Sok éve jógázom és szeretem az ezt követő meditációt, illetve körülbelül fél éve a hipnózissal is megismerkedtem. Ezek mind olyan dolgok, amelyek testi-lelki hatását a mindennapok során nem igazán tudom lemérni, a diagramokon viszont öröm volt látni, hogy a stresszorok utáni pihenőidőben hogyan regenerálódik, nyugtatja meg magát a szervezetem. Katinka elmondta: a diagramokból látható, hogy széles eszköztáram van a megküzdéshez – ez nagyon jó visszacsatolás volt, hogy folytassam a megkezdett utamat. A Budai Egészségközpont vizsgálatából az is kiderült, hogy habár egyáltalán nem éreztem megterhelőnek az érzelmi stresszt mérő feladatot, és előzetesen sem számoltam be ezzel kapcsolatos nehézségekről, a diagram szerint mégis úgy tűnik, hogy ezzel még lesznek további feladataim.
Fontos tudni, hogy ez a vizsgálat nem egy terápiás eszköz – habár külföldön sok helyen létezik már biofeedback-terápia is –, de nagyszerű módszer ahhoz, hogy megtegyük az első lépést az önismereti utunkon vagy visszajelzést kapjunk a már megkezdett terápiás metódusok sikerességéről. Sőt a vizsgálati eredmények alapján a szakember akár kardiológiai, belgyógyászati vagy egyéb orvosi kivizsgálásra is javaslatot tehet, a felmérés során kimutatható szapora pulzus vagy a megemelkedett légzésszám miatt esetlegesen fellépő anyagcserezavar ugyanis nem csak mentálhigiénés eszközökkel kezelendő.
Fotó: Getty Images
Ezt már olvastad?
