A fiatal generáció minden eddiginél erőteljesebb hangot képvisel a Sarm es-Sejkben megrendezett COP27-en, vagyis az ENSZ 2022. évi éghajlatváltozási konferenciáján – mondta Sophia Kianni, az ENSZ legfiatalabb klímatanácsadója. Greta Thunberg idén nem utazott el az eseményre, mert a svéd klímaaktivista szerint a Sarm es-Sejk-i klímacsúcs csupán greenwashing.
A képen balról jobbra: Eric Damien Njuguna, Nicole Judit Becker, Vanessa Nakate, Sophia Kianni és Mitzi Jonelle Tan aktivisták
Van, aki mást gondol
A fejlődő országok fiatal aktivistái egyetértenek Thunberggel abban, hogy a klímacsúcsot veszélyezteti az olaj- és gáziparból érkező delegáltak jelenléte, de úgy gondolják, hogy munkájuk hatással van a fejlődésre és muszáj képviselniük nemzetük hangját. A 26 éves ugandai Vanessa Nakate keddi beszédében azt üzente a világ kormányainak, hogy mossák meg „olajfoltos” kezüket, mert ideje véget vetni annak az „erkölcsi és gazdasági őrületnek”, amit a fosszilis tüzelőanyagok finanszírozása és a rövid távra való politikai tervezés okoz.
A 23 éves, pakisztáni származású Ayisha Siddiqa a gyermek- és ifjúsági pavilon egyik fő előadója – ez az első alkalom, hogy fiataloknak ilyen dedikált helye van az ENSZ-klímacsúcson. Az idén nyáron pusztító áradások 1700 ember halálát okozták Ayisha hazájában. „Az emberek számára eljött a világvége… Számomra a tét olyan nagy, hogy nem adhatom fel a változásba vetett reményemet” – mondja a fiatal aktivista.
A 27 éves kenyai Mana Omar attól tart, hogy a csúcstalálkozó nem fogja biztosítani azt az anyagi segítséget, amelyre országának szüksége van a klímaváltozás elleni küzdelemhez. Manának is vannak fenntartásai a COP27-nel kapcsolatban, de ennek ellenére elutazott a konferenciára, hogy képviselje a szárazság által rendkívül sújtott nomád közösségét. „Hiányzik innen a közösségem, a hangjukat senki nem hallja meg, olyan területeken élnek, ahol nincs internet. Csak remélhetem, hogy mindent meg tudok tenni azért, hogy elhozzam az üzenetüket” – mondja Mana, aki úgy érzi, hogy az a feladata, hogy „reményt vigyen oda, ahol nincs”, és szebb jövőt biztosíthasson egyéves kislányának.
A COP27 valamennyit segít, de még nem eleget
A bangladesi Imran Husszein is a saját bőrén tapasztalja a klímaváltozás égető hatását. Ő a 2009-es, közel kétszáz ember életét követelő Aila ciklon miatt elvesztette édesapját. Imran aggódik az otthonát körülvevő, megemelkedett tengerszint miatt, és azért utazott el az ENSZ-klímacsúcsra, hogy „klímaigazságot” szolgáltasson édesanyja számára, aki édesapja halála óta egy ruhagyárban dolgozik.
Imran és kollégája, Sohanur Rahmen ugyan kaptak anyagi támogatást az utazáshoz és a szálláshoz, de nem engedhetik meg maguknak, hogy a konferencián étkezzenek. A küldötteknek ugyanis körülbelül heti 4000 dolláros szállás-, vízum-, valamint utazási költséggel kell elszámolniuk. A fiatal aktivisták szerint a jövőben az ENSZ-klímacsúcsnak külön alapot és szállást kell biztosítaniuk a civil fiatalok számára, hogy legyen lehetőségük kifejteni közösségük álláspontját, illetve ezzel egyetemben több anyagi forrást szolgáltatnak az éghajlatváltozás által sújtott közösségek számára, a nemzetek vezetőinek pedig radikális lépéseket kell tenniük a fosszilis tüzelőanyagok kivonása érdekében.
Forrás: BBC, Fotó: Getty Images
