25 pont bizonyítja, hogy a nők a mai napig nem egyenlők a férfiakkal

2023. január 10.
Több mint egy évszázaddal azután, hogy a nők végre szavazati jogot kaphattak, hátradőlni még mindig nincs okunk. Igaz ugyan, hogy jogok szempontjából az elmúlt száz évben sokat javult a nők helyzete, a mindennapi élet számos területen továbbra is óriási szakadék tátong a két nem között.

Az amerikai Marie Claire 25 pontban gyűjtötte össze azokat a területeket, amelyeken a mai napig érezhetően hátrányos helyzetből indulnak a nők a férfiakhoz képest.

1. A nők többet fizetnek a háztartási cikkekért, mint a férfiak

A pink tax jelenség, vagyis a nemi alapú árazási gyakorlat miatt a nőknek szánt termékek többe kerülnek, mint a férfiaknak szánt árucikkek. A pink tax által érintett termékek és szolgáltatások listája gyakorlatilag végtelen: a kozmetikumoktól a gyerekjátékokon át a fodrászig mindennek magasabb az ára, ha azokat kifejezetten nőknek szánják. A különbség ráadásul nem elhanyagolható: egy 2015-ös amerikai kutatás 42 százalékkal, egy brit kutatás pedig 37 százalékkal találta drágábbnak a nőknek készült holmikat.

Érdekesség, hogy 2020 októberében New York állam betiltotta a nemi alapú árképzés gyakorlatát, és további 20 amerikai állam szabadult meg a tamponadó intézményétől (azaz a menstruációs termékekre kivetett adóktól). Magyarország sajnos nem követte eddig egyik állam példáját sem – a magyar nők minden hónapban 27 százalékos áfát fizetnek az intim higiéniai termékek után, és a pink tax jelensége is él és virul az országban.

2. A nők kevesebbet keresnek, mint férfiak

A nők többet fizetnek bizonyos termékekért és szolgáltatásokért, miközben a fizetésük átlagosan alacsonyabb, mint a férfiaké. Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének közleménye szerint a nők világszerte átlagosan 20 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. A legfrissebb adatok szerint Magyarországon a nők 17 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál óránként.

3. A munkahelyi szexuális zaklatás annyira gyakori, hogy közvetlenül hozzájárul a bérszakadékhoz

A munkahelyi szexuális zaklatás és bántalmazás globálisan olyan nagy mértéket ölt, hogy a nők tömegeit kényszeríti a munkahelyük elhagyására. A társadalomban mélyen gyökerező áldozathibáztató attitűd miatt a nők nagy része nem meri jelenteni az őt ért atrocitást. A biztonságuk érdekében sokan inkább feladják az állásukat, kockáztatva a munkanélküliséget és a gazdasági bizonytalanságot.

És hogy mi történik azokkal a nőkkel, akik a zaklatás ellenére is a mérgező munkahelyi környezetekben maradnak? Kutatások szerint azok a nők, akik olyan munkahelyen dolgoznak, ahol szexuális zaklatásnak vannak kitéve, csökkent termelékenységről, szorongásról és depresszióról számolnak be, valamint úgy érzik, hogy az előrelépésről és fizetésemelésről folytatott tárgyalások során elveszítik a hatalmukat.

4. A munkaerőpiacon a nők rendszerszintű hátrányt szenvednek el

A munkahelyi szexuális zaklatás és a bérszakadék sokkal kisebb problémát jelentene, ha több nő dolgozna vezető beosztásban. És hogy akkor miért nem vesznek fel több nőt? A nők pontosan a női mivoltuk, biológiájuk miatt szenvednek el rendszerszintű hátrányt a munkaerőpiacon. A munkáltatók már eleve abból a feltételezésből indulnak ki a női munkavállalóknál, hogy vagy van már gyermekük, vagy a közeljövőben szülni fognak, emiatt pedig kevésbé tartják őket produktívnak és terhelhetőnek a férfiakhoz képest. A munkáltatók általában azt feltételezik a nőkről, hogy a már meglévő vagy jövőbeli gyerekeik miatt rugalmasabb munkaidőre lehet szükségük, sokkal kisebb eséllyel vállalnak túlórát, és jönnek be reggel korábban vagy maradnak este tovább.

Tény, hogy ha egy családban gyerek születik, a gyereknevelési és háztartási feladatok egyenlőtlen megoszlása miatt általában a nő az, akinek (jobb esetben csak) egy időre fel kell adnia az állását, és akit azután is sokkal jobban le fog terhelni a gyereknevelés, ha már visszament dolgozni. Ezek miatt a karrierszünetek, illetve a jóval leterheltebb mindennapok miatt a nőknek sokkal nehezebb feljebb jutni azon a bizonyos ranglétrán, és csak keveseknek sikerül áttörniük a munkaerőpiac üvegplafonját.

5. A nők alulreprezentáltak a politikában

Az Interparlamentáris Unió adatai szerint 2022 márciusában világszerte a nemzeti parlamentek képviselőinek mindössze 26 százaléka volt nő. A helyzet hazánkban sem túl rózsás: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint Magyarországon a legkisebb az Országgyűlésben a női képviselők aránya az unióban. A 2020-as adatokat vizsgáló kimutatásban Máltával együtt végeztünk az utolsó helyen: mindkét országban 13 százalékot tett ki a női képviselők aránya.

6. A nők kisebbségben vannak a végrehajtó testületekben

Az Amerikai Egyesült Államok 500 legnagyobb árbevételű vállalata (Fortune 500) esetében a vezérigazgatók mindössze 8,8 százalékát teszik ki a nők. Tanulmányok már azt is megállapították, hogy a Fortune 500-es vállalatok női vezérigazgatói jelentősen rövidebb ideig vannak a cégvezetői pozícióban, mint a férfi vezérigazgatók: a nők a csúcson átlagosan 44 hónapig maradnak a pozíciójukban, szemben a férfiak 60 hónapos időtartamával.

Arról nem is beszélve, hogy a Bloomberg szerint a tőzsdeindex öt legjobban fizetett vezérigazgatójának listájára egyetlen nő sem került fel.

7. A nők a médiában is kisebbségben vannak

A Women’s Media Center 2021-es The Status of Women in the U.S. Media (A nők helyzete az amerikai médiában) című kiadványa arról számolt be, hogy bár a nők a hírmédia teljes munkaerő-állományának 41 százalékát teszik ki, nem kapnak megfelelő fizetést. A nemek közötti bérkülönbség még mindig jelen van az olyan nagy kiadók szerkesztőségében is, mint az Associated Press, a The Washington Post és a The Wall Street Journal. Ezeken a helyeken a férfi újságírók lényegesen többet keresnek, mint a nők.

8. A nők az IT szektorban is nehezebben boldogulnak

A Deloitte jelentése szerint 2021-ben a nők aránya az IT állásokban mindössze 25 százalék volt. Bár ez 2,6 százalékos növekedést jelent a 2019-es adatokhoz képest, a nőknek még mindig sokkal nehezebb a technológiai iparban érvényesülniük. A jelenség szocializációs és társadalmi okokra vezethető vissza: mivel a társadalom megítélése szerint ez a fajta karrier nem eléggé „nőies”, már eleve fiatalkorban is kevés lány akar IT területen érvényesülni. De az is nagyon jellemző, hogy sokszor maguk a tanárok veszik el az IT pálya iránt érdeklődő lányok kedvét az ez irányú továbbtanulástól.

A női alkalmazottak fluktuációs aránya a technológiai szektorban szintén aggasztóan magas. A nők több mint kétszer nagyobb valószínűséggel hagyják el munkahelyüket a technológiai ágazatban, mint a férfiak. A pályájukat elhagyó nők jellemzően az előrelépési lehetőségek hiányára és a bérszakadékra szoktak hivatkozni távozásuk okaként. 35 éves korukra a technológiai területen dolgozó nők 50 százaléka hagyja ott a munkahelyét, ami 45 százalékkal magasabb arány, mint a férfiaké.

A nők az IT szektorban is nehezebben boldogulnak

9. Amikor a nők férfidominált iparágakba lépnek be, a fizetésük csökken

A nők egy része kifejezetten azért próbál meg betörni a férfiak által dominált munkaterületekre, hogy magasabb fizetést és több juttatást kaphasson, ám a The New York Times adatai szerint valójában pont az ellenkezője szokott történni. Ha a nők megjelennek ezeken a területeken, az iparág átlagfizetése idővel jelentősen csökkenni kezd.

10. A női vállalkozók nehezebben jutnak finanszírozáshoz és befektetésekhez

Egy kezdő vállalkozáshoz finanszírozást találni sosem könnyű, a szexizmus és a nemek közötti egyenlőtlenség pedig gyakran még tovább nehezíti a saját vállalkozás indítását fontolgató nők dolgát. Az All Raise női vállalkozók sikeréért küzdő nonprofit szervezet megállapításai szerint a kockázatitőke-befektetők döntéshozóinak mindössze 12 százaléka nő, és a meglévő kockázatitőke-befektető cégek 65 százalékának egyetlen női partnere sincs.

11. A gyereknevelés legnagyobb részét még mindig a nők végzik

Annak ellenére, hogy a nők képzettebbek és többet dolgoznak, mint valaha, még mindig rájuk hárul a háztartási és gyermekgondozási feladatok többsége. Amerikában például a 2018-as adatok szerint a nők 54 százaléka vett ki szabadságot szülés után, szemben a férfiak 42 százalékával. De a magyar adatok sem túl rózsásak: a KSH adatai szerint 2018 utolsó negyedévében 254,3 ezer magyar volt gyermekgondozási távolléten, tehát gyesen vagy gyeden. Közülük 251,9 ezren voltak nők, míg a maradék 2400 férfi kevesebb mint egy százalékát jelenti az otthon maradóknak.

Az amerikai adatok szerint a baba megszületése után a nők tízszer annyi átmeneti szabadságot szoktak kivenni, mint a férfiak – emellett a nők nagyobb valószínűséggel dolgoznak otthonról, ápolják a beteg gyerekeket, vagy akár teljesen felmondanak a munkahelyükön, hogy 0–24 órás gondozói feladatokat lássanak el.

12. Összességében is a nők végzik a gondozói feladatok nagy részét

A nők nemcsak a fizetetlen, láthatatlan munka során végeznek gondozói feladatokat – ők teszik ki a többségét a rendkívül alulfinanszírozott szociális szférának is. Egy nemrég készült hazai reprezentatív felmérés szerint a magyar szociális dolgozók 92 százaléka nő. A rendkívül magas hazai aránnyal szemben az Egyesült Királyságban a szociális álláshelyek 78 százalékát, az Egyesült Államokban a 83 százalékát töltik be nők. A legtöbben idősekkel foglalkoznak (44 százalék), 10-14 százalék foglalkozik gyerekek, családok és fogyatékos személyek ellátásával.

13. A nők nagyobb valószínűséggel sérülnek meg autóbalesetekben

A New York Times 2011-es cikke megállapította, hogy a nők 47 százalékkal nagyobb valószínűséggel sérülnek meg autóbalesetekben, jellemzően azért, mert a járművek biztonsági berendezéseit kifejezetten a férfiak számára tervezték. 2021-ben az Insurance Institute for Highway Safety (Közlekedésbiztonsági Biztosító Intézet) új tanulmánya is arra a megállapításra jutott, hogy a nők még mindig sokkal nagyobb valószínűséggel sérülnek meg autóbalesetekben, annak ellenére is, hogy a férfiak többet és vakmerőbben vezetnek. A nők 37-73 százalékkal nagyobb valószínűséggel sérülnek meg súlyosan egy balesetben, és 20-28 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg.

14. A nők sokkal nagyobb valószínűséggel válnak a szexkereskedelem áldozatává

Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) által készített éves jelentés adatai szerint exponenciálisan nőtt a nőket érintő szexuális kizsákmányolás céljából történő emberkereskedelem aránya. Az Európai Parlament 2014-es tanulmánya szerint Európában a prostituáltak 90 százaléka nő vagy lány, akiknek 75 százaléka 13 és 25 év közötti. Egy 2003-as felmérés során a prostitúcióban élő nők 70-95 százaléka számolt be fizikai támadásról, 60-75 százalékuk nemi erőszakról és 95 százalékuk szexuális zaklatásról. Ugyanebben a kutatásban 10-ből 9 prostituált nő azt mondta, hogy ha tudna, kilépne.

15. Sok női katona szembesül zaklatással és szexuális támadással

Egy 2019-es Smithsonian tanulmány szerint, a női szolgálati tagok 66 százaléka számolt be szexuális zaklatásról vagy szexuális támadásról. A CNN szerint az amerikai hadseregben 2020-ról 2021-re a szexuális zaklatásról szóló bejelentések száma 13 százalékkal nőtt.

16. A nőket összességében nagyobb mértékben fenyegeti a nemi erőszak és a családon belüli erőszak

A National Domestic Violence Hotline jelentése szerint a 18–24 és a 25–34 éves nők körében a legmagasabb a párkapcsolati erőszak aránya. E nők 81 százaléka a felmérés során komoly rövid és hosszú távú hatásokról, például a poszttraumás stressz szindróma tüneteiről számolt be.

A Nők a Nőkért Egyesület (NANE) szerint több mint 226 ezer magyar nő él fizikailag is bántalmazó kapcsolatban, és minden ötödik nő szenved el valamilyen mértékű fizikai bántalmazást a partnerétől életében.

17. A nőkre több háztartási munka hárul, mint a férfiakra.

Bármennyire is szeretnénk azt hinni, hogy előrelépéseket tettünk az egyenlőség terén, a nők a mindennapokban még mindig rendkívül gyakran ragadnak benne a sztereotipikus háziasszony szerepben. A Work, Employment, and Society című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a nők hetente körülbelül 16 órát töltenek háztartási munkával, míg a férfiak körülbelül hatot. Az arányok még azoknál a pároknál is rendkívül egyenlőtlenek voltak, ahol a férfiak és a nők is teljes munkaidőben dolgoztak.

A nőkre több háztartási munka hárul, mint a férfiakra.

18. A nyugdíjas nők kétszer nagyobb valószínűséggel élnek szegénységben, mint a nyugdíjas férfiak

Mivel a nők kevesebbet keresnek, de tovább élnek, felmerül egy egyértelmű probléma: minél tovább él egy nő, annál több pénzre lenne szüksége a túléléshez. A CBNC adatai szerint hét nőből körülbelül három – aki 67 éves koráig szeretne nyugdíjba menni – komolyan küszködni fog a megtakarításokkal. Az Aon globális kockázati, nyugdíj- és egészségügyi tanácsadó cég felmérésének eredményei azt mutatják, hogy a legtöbb nő átlagosan a fizetése körülbelül 7,6-szorosát takarítja meg erre a korra, holott a biztos megélhetés érdekében az éves keresetük 11,6-szorosát kellene félretenniük.

19. A nők minden korosztályban nagyobb valószínűséggel élnek a szegénységi küszöb alatt, mint a férfiak

Az Egyesült Államokban a nők 35 százalékkal nagyobb valószínűséggel szegények, mint a férfiak – derült ki a The Women’s Legal Defense and Education Fund jelentéséből. Ez a szám az egyedülálló anyák és a színes bőrű nők esetében még rosszabb. Az ENSZ szerint világszerte a szegénységben élő több mint 1 milliárd ember többsége nő. Ráadásul mivel a klímaváltozás aránytalanul nagy mértékben érinti a világ szegényeit, a nők sokkal inkább ki vannak téve az éghajlatváltozás hatásai által előidézett élelmezési bizonytalanságnak, instabilitásnak és hajléktalanságnak.

20. A nők és a lányok gyakrabban éheznek

Becslések szerint a krónikusan éhezők 60 százaléka nő és lány világszerte. A WFP Gender Policy and Strategy szerint a magas élelmiszerárak, az éghajlatváltozás és a gazdasági instabilitás csak tovább súlyosbítja a meglévő egyenlőtlenségeket.

21. A nők fájdalmát és egészségügyi problémáit nem veszik olyan komolyan, mint a férfiakét

A Harvard Medical School jelentése szerint a hasi fájdalommal küzdő nők átlagosan legalább 65 percet várnak a sürgősségi osztályokon, mielőtt kezelést kapnának, miközben a férfiak átlagosan 49 percet várnak. Sok esetben az is előfordul, hogy a nőket egyáltalán nem kezelik vagy nem látják el megfelelően az orvosok, ami végzetes következményekkel járhat. A The New England Journal of Medicine szerint a nőknél hétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy szívroham esetében tévesen diagnosztizálják és haza küldjék őket a kórházból. A férfi orvosok hajlamosak a nők súlyos fizikai fájdalmát elbagatellizálni, és nem kivizsgálni.

22. A nők aránytalanul nagy arányban tapasztalnak orvosi mellékhatásokat, mivel a gyógyszereket kifejezetten a férfiak szervezetére szabják

A Chicagói Egyetem adatai szerint a nőket még ma is gyakran zárják ki a gyógyszerek klinikai vizsgálataiból, amiatt az alaptalan (és 2014 óta megcáfolt) vélekedés szerint, hogy a hormonális ciklusuk torzítja a vizsgálati eredményeket. De nem csak az orvosi kutatások későbbi szakaszaiból zárják ki a nőket: a fejlesztések korai fázisában is előszeretettel használnak a női egerek helyett hím egereket. Még a betegségekről és tünetekről alkotott alapvető elképzeléseink is a férfi fiziológián alapulnak. Ennek eredményeképpen a nőket gyakran tévesen diagnosztizálják és félregyógyszerezik. A UC Berkeley megállapította, hogy az esetek 90 százalékában a nők kétszer olyan gyakran tapasztalnak mellékhatásokat, mint a férfiak – például a mentális egészség romlását, hányingert, fejfájást, hallucinációkat és szívproblémákat.

23. A nők sokkal kevésbé képviseltetik magukat a tudományos területeken

A mai napig nagyon gyakori, hogy a nőket már fiatal koruktól kezdve eltántorítják attól, hogy a tudományos pályák iránt érdeklődjenek. Amerikai adatok szerint a tudományos területen dolgozók mindössze 28 százalékát teszik ki a nők. Bár ez már lényeges előre lépésnek számít ahhoz képest, hogy az 1970-es években mindössze 8 százalék volt a nők aránya, a női szakemberek még mindig jelentős kihívásokkal szembesülniük ezen a pályán –  például munkahelyi szexizmussal, alacsonyabb fizetéssel vagy éppen szexuális zaklatással.

24. Hollywoodban sem fizetnek annyit a nőknek, mint férfi kollégáiknak

A 2018-as A világ összes pénze című film kapcsán óriási botrányt robbant ki, mikor kiderült, mennyire eltérő összeget kapott munkájáért a mozi női és férfi főszereplője. Míg Mark Wahlberg 5 millió dollárt keresett a filmhez szükséges újraforgatások elvégzéséért, addig Michelle Williams mindössze 625 ezer dollárt. Megdöbbentő, de egyáltalán nem szokatlan, hiszen a nemek közötti bérszakadék a mai napig tetten érhető Hollywoodban is.

25. A női történetek továbbra sem univerzálisak

A nők nem csak a fizetések terén vannak elmaradva a férfi kollégáiktól Hollywoodban. Dr. Martha M. Lauzen és kutatócsoportja 2018-ban megvizsgálta az év 100 legjobban kereső filmjét, hogy megállapítsa, milyen különbségek vannak a férfiak és a nők között a képernyőn. A tanulmány eredménye szerint a férfiak 52 százalékkal gyakrabban játszanak főszerepet a filmekben, mint a nők. Emellett a női szereplők aránya a filmekben összességében mindössze 36 százalék volt, míg a férfiaké 64 százalék.

Forrás: marieclaire.com Fotó: Getty Images

Olvass tovább!