A magyar lányok már 12-13 évesen a szexkereskedelem áldozatává válnak

2022. november 22. |

„Addig nem beszélhetünk a nemek közötti egyenlőségről, amíg a prostitúció létezik” – hangzott el a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség november 11-én megrendezett, egész napos konferenciáján, amelynek célja az úgynevezett Egyenlőség-modell megismertetése és népszerűsítése volt, valamint a prostitúció és emberkereskedelem témájával és érintettjeivel dolgozó szereplők szakmai tapasztalatcseréjének elősegítése. A következőkben az esemény legfontosabb megállapításait vesszük sorra.

A 13 és 25 év közötti lányok esnek legtöbbször a prositúció áldozatául.

De mielőtt rátérnék A nők jövője az egyenlőség – Konferencia a szexuális kizsákmányolás és emberkereskedelem felszámolásáért című eseményen elhangzott legfontosabb információkra, egy fontos részletre mindenképpen ki kell térni. A konferencia résztvevői a megszólalásaikban következetesen a prostituált megnevezést használták (és a következőkben mi is ezt fogjuk) a mostanában igen elterjedt és progresszív szexmunkás kifejezés helyett. A kétféle szóhasználat nem véletlen, a prostitúciónak ugyanis feminista szemszögből is kétféle olvasata van. A szexmunkapártiak azt hangoztatják, hogy mivel mindenkinek a szabad választásán múlik, hogy kiárusítja-e a saját testét, a prostitúciót, vagy ahogy ők nevezik, szexmunkát dekriminalizálni kell, a szexmunkásokat pedig munkavállalói jogokkal kellene felruházni. Ezzel szemben a prostitúció teljes megszüntetését célul kitűző, úgynevezett abolicionista álláspont szerint a szex nem lehet munka, a szexkereskedelem eredendően kizsákmányoló, ami során a nők minden esetben áldozattá válnak. Véleményük – és tapasztalatuk – szerint a prostitúció az esetek meghatározó többségében nem egyéni döntés, választás kérdése, és hiába teszik legálissá, a kizsákmányolás, az emberkereskedelem és a dehumanizálás továbbra is át fogja itatni ezt az iparágat.

A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség konferenciája tehát ez utóbbi, abolicionista megközelítés szellemében zajlott.


Kikből lesznek prostituáltak?

Az Európai Parlament 2014-es tanulmánya szerint Európában a prostituáltak 90 százaléka nő vagy lány, akiknek 75 százaléka 13 és 25 év közötti. Az életkor fontos tényező az szexkereskedelemben, sok lány ugyanis már kamaszkorában szexuális kizsákmányolás áldozatává válik. Ahogy arra Juhász Borbála nőtörténész, genderszakértő az előadásában felhívta a figyelmet, ma Magyarországon borzasztóan korán, 12-13 évesen kerülnek a prostitúcióba a lányok, akiket nagyon gyakran a saját családjuk kényszerít a szexkereskedelembe. Jól mutatja a prostitúció nemi meghatározottságát, hogy míg a prostituáltak döntő többségét a nők teszik ki, addig a szexvásárlók 97 százaléka férfi.

A prostituáltak 63 százaléka élt át gyerekkorában szexuális erőszakot.

A prostituáltak 63 százaléka élt át gyerekkorában szexuális erőszakot.

Egy 854 résztvevő részvételével, kilenc országban lebonyolított felmérés szerint a prostituáltak 63 százaléka élt át gyerekkorában szexuális erőszakot és lépett be a prostitúcióba 18 éves kora előtt. A kamasz lányok és fiatal nők, mivel gazdaságilag semmilyen erőforrással nem rendelkeznek, könnyű prédát jelentenek a futtatóknak és az emberkereskedőknek. Vannak nők, akiket a „barátjuk” – aki valójában egy futtató – etet be, és érzelmi manipulációval kényszerít a prostitúcióra. „Sokan azért lépnek be a prostitúcióba, mert emberkereskedelem áldozatai lettek, vagy akaratuk ellenére eladták őket. Hozzáteszem, nem biztos, hogyha beszélünk ezekkel a lányokkal, ők is ezt fogják mondani. Nagyon sokan nem gondolják magukat áldozatnak, sokan azt gondolják, hogy ők a futtatóik menyasszonyai, hogy ők barátnők. Ez persze valahol érthető hozzáállás, ha a lányok tényleg szerelmesek” – mondta Juhász Borbála.

Bár minden nő története más és más, egyvalami a legtöbbjüket összeköti: a szegénység. A prostituáltak döntő többsége nem azért kezdi a testét árulni, mert szexelni akar – naponta többször is, idegen, és általában erőszakos férfiakkal – , hanem arra a pénzre van szüksége, amit a használó fizet neki cserébe. A prostitúció tehát az abolicionista álláspont szerint nem lehet választás kérdése, amennyiben a nőket belekényszerítik, vagy ha máshogy nem tudnak bevételhez jutni.

 Egy 2003-as felmérés során a prostitúcióban élő nők 70-95 százaléka számolt be fizikai támadásról, 60-75 százalékuk nemi erőszakról és 95 százalékuk szexuális zaklatásról. Ugyanebben a kutatásban 10-ből 9 prostituált nő azt mondta, hogy ha tudna, kilépne.

A prostitúció is a nők elleni erőszak egyik formája

A nők számára a prostitúció az erőszak komoly kockázatával jár – akár az utcán strichelnek, akár a kontrolláltabbnak látszó bordélyok falai között, akár escortügynökségnél működnek. Bár a pontos arányok változók, az adatelemzésekből rendre az derül ki, hogy a prostitúcióban élők halálozási rátája sokkal magasabb, mint a munkavállalók átlagáé, valamint hogy a prostituált nők a gyilkosságok rendkívül magas kockázatával kénytelenek szembenézni. A szexet vásárló férfiak gyakran nem tartják tiszteletben a prostituált nők határait, és tiszteletlenül bánnak velük. Egy skót szexvásárlókat vizsgáló tanulmányban a férfiak 22 százaléka válaszolta azt, hogy ha egyszer egy vásárló fizetett, bármit megtehet a nővel, míg 25 százalékuk a nemi erőszakot a prostituáltakkal szemben elfogadhatónak gondolta. A tanulmány azt is kimutatta, hogy azok a férfiak, akik prostituáltakhoz járnak, a nem prostituált partnereikkel szemben is gyakrabban alkalmaznak szexuális kényszert.

A svéd, vagy más néven Egyenlőség-modell

A konferencián, ha csak online is, de részt vett Anna Ekstedt, az emberkereskedelem elleni küzdelemért felelős, különleges megbízatású svéd nagykövet, aki előadásában arról beszélt, hogy a svéd, majd később az Egyenlőség-modell néven elhíresült szabályozás miként volt képes nemzetközi szinten felvenni a harcot a prostitúcióval.

„Annak érdekében, hogy sikeresen fel tudjuk venni a harcot a szexuális kizsákmányolás ellen, a probléma gyökerét kell kezelni, nevezetesen a keresletet. Szembe kell néznünk a ténnyel, hogy azért van prostitúció, mert van, aki fizet érte, illetve mert van, aki keres rajta” – kezdte előadását Anna Ekstedt. Svédországban 1999-ben vezették be az úgynevezett svéd modellt (amit ma inkább Egyenlőség-modellnek szoktak hívni), ezzel a skandináv ország lett az első olyan ország, amely nem a prostituáltakat, hanem a szexuális szolgáltatást használókat, így a keresletet kezdte büntetni. Magyarán a futtatókat, a bordélyokat és a szexvásárlókat kriminalizálja, míg a prostituáltakat áldozatként kezeli és dekriminalizálja. Emellett prevenciós és kilépést segítő programokat is kínálnak a kilépni kívánó nőknek. Az elmúlt években több más ország is hasonló szabályozást vezetett be: 2009-ben Norvégia és Izland csatlakozott az Egyenlőség-modellhez, 2015-ben Észak-Írország, 2016-ban Franciaország, 2017-ben Írország és legutóbb 2018-ban pedig Izrael. Anna Ekstedt elmondása szerint a statisztikák azt mutatják, hogy a szabályozás sikeres: Svédországban például az utcai prostitúció jelentősen csökkent az Egyenlőség-modell hatására.

„Svédország véleménye szerint a szexuális kizsákmányolás mindenki számára ártalmas, káros az egész társadalom számára és torzítja a nemek közötti egyenlőséget. Véleményünk szerint a prostitúció minden esetben erőszak a nők ellen”

– tette hozzá.

A prostitúciót és az emberkereskedelmet felszámolni szándékozó New York-i egyezményhez 1955-ben Magyarország is csatlakozott. Az egyezmény a prostituáltat áldozatnak tekinti, aki ellen bűncselekményt követnek el, amikor megvásárolják a szolgáltatásait. A prostituáltak tehát ennek értelmében idehaza sem büntethetők, a szabályozás azonban az Egyenlőség-modellel összevetve közel sem teljes. Az érvényben lévő itthoni szabályozás ugyanis nem lép fel sem a szexet vásárlókkal, sem a futtatókkal szemben. A Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség az anyaszervezetével, az Európai Női Lobbival (European Women’s Lobby) karöltve azért küzd, hogy az Egyenlőség-modell bevezetésével Európa vezetői szabjanak végre gátat a nők szexuális kizsákmányolásának.

Forrás: Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség/Brüsszeli Kiáltvány Fotó: Getty Images

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Vallomás az anyaotthonból: „Apa bántotta anyát, ettől nekem még hiányozhat?” anya

Vallomás az anyaotthonból: „Apa bántotta anyát, ettől nekem még hiányozhat?”

A hercegnőszindróma: lehet, hogy te is a gyerekkori mesék miatt vagy szingli? Disney

A hercegnőszindróma: lehet, hogy te is a gyerekkori mesék miatt vagy szingli?