Október 27-én debütált a Netflixen a Harry Potter és a Legendás állatok-filmek rendezőjének, David Yatesnek legújabb projektje, a Pain Hustlers/A fájdalom ügynökei című dráma. A film egy olyan témával foglalkozik, amely sok amerikai számára tragikusan ismerős lehet: a középpontjában az az opioidjárvány áll, amely az elmúlt három évtizedben végigsöpört az országon.
A több mint 2 órás játékidő során egy kis opioidgyártó gyógyszercég felemelkedését és bukását követhetjük végig: hónapokon át tartó küszködés után a rákos betegek számára kifejlesztett, fentanil tartalmú fájdalomcsillapítójuk végre berobban a piacra. A hirtelen jött siker egy egyedülálló édesanyának köszönhető, Lize-nek, aki orvoslátogatóként állást vállal a csőd szélén álló cégnél, és az utolsó pillanatban meg tud győzni egy orvost, hogy mostantól az ő gyógyszerüket írja fel a betegeinek. Innentől kezdve pedig nem volt megállás. Az első lefizetett orvoson felbuzdulva Lize cége beindította korrupt értékesítési gépezetét, és egyre több egészségügyi szakembert állítottak vállalatuk szolgálatába: az orvoslátogatók ajándékokkal, ingyenes nyaralásokkal, vagy éppen pénzzel vettek rá őket, hogy a betegeiknek az általuk gyártott fájdalomcsillapítót írják fel. Mivel a szer hatékonynak bizonyult, valóban elmulasztotta a páciensek fájdalmát, ráadásul a felszívódása a konkurenciánál gyorsabb volt, az orvosok egymás után ugrottak fejest a bizniszbe. A sikernek azonban mint mindig, most is ára volt, amit végül a betegeknek kellett megfizetni. Bár a cég kifejezetten azt kommunikálta, hogy a Lonafin nevű gyógyszerük nem tud függőséget okozni, és nem lehet túladagolni sem, rövid időn belül egyre többen vesztették életüket a szertől.
A film sztorija már önmagában is felkavaró, hát még ha tudjuk, hogy megtörtént eseményen alapul. Az alapötletet Evan Hughes 2018-ban a New York Times Magazine számára írt cikke adta, amelyben egy John Kapoor nevű milliárdos által alapított Insys nevű cég megpróbáltatásait mutatta be. A való életben az Insys volt az a kicsi gyógyszeripari cég, amely azt a bizonyos fentanil tartalmú opioidkészítményt gyártotta. Az Insys csodaszere valójában egy generikus készítmény volt, a cég egyetlen újítása annyi volt, hogy spray formátumban kezdte forgalmazni, amely lehetővé tette számukra, hogy prémium termékként reklámozzák. Insys munkatársai a való életben is orvosokat vesztegettek meg a potenciálisan függőséget és túladagolást okozó szer terjesztéséért, és bár a cég végül csődbe ment, működésük során emberek tízezreit taszítottak gyógyszerfüggőségbe. Végül 2020-ban Kapoort 66 hónap börtönre ítélték vesztegetéséért.
Ám még mielőtt az Insys bedőlt volna, a dolgozók egy rakás pénzt tudtak zsebre tenni – a vállalat néhány alkalmazottja dollármilliókat vihetett haza. A sikerüket a valóságban is a ravaszul felépített, orvosokat megvesztegető ösztönző rendszerüknek köszönhették.
A fájdalom valódi ügynökei
De hogyan is működött pontosan a gyógyszercég korrupt rendszere? Az Insys – némi csavarral – létrehozta az orvosoknak szóló saját előadói programját. Az úgynevezett előadói program egy elterjedt marketingeszköz a gyógyszeriparban, amelynek a lényege, hogy a különböző egészségügyi szakemberek gyógyszercégek által fizetett előadásokat tartanak, ahol kifejezetten az adott cég valamelyik gyógyszerének előnyeiről kell értekezniük. Az Insys előadói programjának azonban volt néhány sajátossága. Már eleve az problémás volt, hogy az orvosok úgy reklámozták az Insys fájdalomcsillapítóját a betegeknek, hogy egy szót sem ejtettek a rászokás és a túladagolás lehetőségéről, ráadásul a cég ösztönzésére elkezdték off-label is felírni – tehát nemcsak a rákos betegek fájdalmára, hanem bármilyen fájdalom esetén. Az igazi csavart azonban az előadói program hűségzáradéka tartogatta: az orvosok mindaddig pénzt kaptak a gyógyszercégtől, amíg hűségesek voltak az Insyshez és a termékhez, miközben tényleges előadásokat nem is kellett tartaniuk. Olyan látszatrendezvényeket rendeztek, amelyeken valójában csak az orvosok családtagjai, illetve az Insys alkalmazottai ültek. Az orvosoknak tehát mindössze annyi volt a feladatuk, hogy minél több betegüknek írják fel a szert, hatalmasat hasznot hozva ezzel a gyógyszercégnek, nem mellesleg pedig saját maguknak is.
Amikor az Insys 2012-ben belépett az opioidok piacára, az ópiumalapú gyógyszereket övező orvosi vélemények már átalakulóban voltak: egyre hangosabban kezdték kongatni a vészharangot a morfium és hasonló szerek veszélyeivel kapcsolatban. Ez azonban nem jelentette, hogy ne lett volna még mindig bőven lehetősége egy korrupt gyógyszercégnek belépnie a piacra. Az Insys beszállt az opioidok versenyébe a fentanillal, egy ugyancsak ópiumszármazékkal, amely a szakértők szerint 50-100%-kal is erősebb lehet, mint maga a morfium. Kezdetben nem ment túl jól az üzletük, de a dolgok gyorsan 180 fokos fordulatot vettek, miután Alec Burlakoff értékesítési vezető be tudott szervezni egy Steven Chun nevű floridai orvost. Hughes cikke szerint az Insys gyógyszere „olyan drága volt, hogy egyetlen motivált orvos által vezetett klinika több millió dolláros bevételt tudott generálni”. A szóban forgó motivált orvos volt Steven Chun.
Mikor dr. Chun mellett más orvosokat is elkezdtek megvesztegetni, az üzlet egyre jövedelmezőbbé vált. Ahogy pedig egyre több orvost szerveztek be az előadói programjukba, a Insys fentaniltartalmú fájdalomcsillapítója az egész országban elterjedt. A sikert jól mutatja, hogy mindössze egy év alatt a vállalat nettó bevétele több mint 1000%-kal ugrott meg, elérve a 97,7 millió dollárt. 2013-ban aztán a vállalat tőzsdére ment és még ugyanebben az évben
az Insys fájdalomcsillapítója lett a legszélesebb körben felírt gyógyszer az egész Egyesült Államokban.
2015 októberében aztán minden összeomlott. Az Insys alapítóját, John Kapoort szövetségi ügynökök vették őrizetbe, miután razziák sorát tartották azokon a klinikákon, amelyek válogatás nélkül írták fel a fentaniltartalmú gyógyszerüket a betegeiknek. A vállalat hét korábbi vezetője, köztük Burkaloff ellen zsarolás vádjával indítottak eljárást. Az Insys előadói programjában részt vevő több tucat orvos ellen szintén vádat emeltek az opioidok illegális felírásától a biztosítási csalásig terjedő bűncselekményekkel. 2019 májusában, egy évvel azután, hogy Hughes története nyilvánosságra került, Kapoort és négy vezetőjét bűnösnek találták. Egy hónappal később az Insys csődöt jelentett. 2019 szeptemberében az Insys engedélyt kapott arra, hogy eladja az általa gyártott gyógyszert a BTcP Pharma nevű cégnek, amely vállalta, hogy kizárólag rákbetegek számára fogja forgalmazni.
Fotó: Getty Images, Imdb